Drégely vára a magasból
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községek között egy 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik. Legismertebb kapitánya Szondy György volt, aki a törökök elleni ostromban hősi halált halt. Hőstetteit Tinódi Lantos Sebestyén Krónikája is megörökítette, Arany János pedig Szondi két apródja címmel írt verset. Ismerd meg a Drégely várának történetét és csodáld meg videón, hogy milyen a magasból!
Drégelypalánk, a határátkelő hely látnivalói
Nógrád vármegye északi részén, a szlovák határnál található Drégelypalánk. Hazánknak Szlovákiával a leghosszabb – 667 kilométer – a közös határszakasza, amelyen egyre több a határátkelőhelyek száma. Nemrég az Ipolyon adták át a Szent Borbála-hidat, amelyen Drégelypalánkról Ipolyhídvégre kelhetünk át.
Ez a híd a negyvenedik átkelési pont a két ország között, bár valójában már létezett egy elődje, amely a második világháborúban megsemmisült. Most viszont már a Drégelypalánkra látogató turisták akár át is ruccanhatnak a határ túloldalára.
Drégelypalánkot sok kiránduló felkeresi, elsősorban a Szondi-emlékeket, főleg a vár romjait bejárva. A település melletti hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik az említett rom, Drégely egykori vára. A meredek, vilkanikus kúpra épült erősség már századok óta dacol az idővel.
A 16. század elején még főleg vadászkastélynak használt hely történelmünk egyik fontos hőstettének helyszíne 1552-ben Szondi György 146 fős maroknyi serege védte a támadást indító Ali budai pasa több mint tízezres hadával szemben.
Ali pasa győzelme után a törökök a falu temploma köré palánkvárat építettek, ennek az emlékét őrzi a ma a Drégelypalánk név.
A drégelyi hősök emlékére állították fel Melocco Miklós szobrát. Drégelypalánk központjában pedig a látogatók fejet hajthatnak Szondi szimbolikus szrkofágja előtt, amely Kő Pál alkotása.
A településtől alig két kilométerre található az Aranygomb-hegy, amely egy másik mese szerint Szondi végső nyughelye lett.
A falu központjától a várig vezet az Apródok útja tanösvény. Az öreg fák szegélyezte Szondi hársfasoron eljuthatunk az 1945-ben megsemmisült Szondi-kápolna helyéhez, aholma egy kopjafa áll.
A 1504 körül született Szondinak a budapesti Kodály köröndön is állítottak egy szobrot.
Drégely várának története
Drégely várát a tatárjárás után IV. Béla király parancsára emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség, hogy a Vácról a felvidéki bányavárosokba vezető utat innen ellenőrizhessék. Első említése 1285-ből származik, ekkor Hont fia, Demeter nemes úr lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A 1311-ben Csák Máté seregei foglalták el, 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után hadászati szerep hárult rá. Nemcsak a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal hadakoztak, hanem az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat is védelmezték.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megerősítette a várat. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A mindösszesen 146 katona három napig tudta megvédeni a várat.
Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba. A harmadik napon kitörési kísérletük nem járt sikerrel, Szondival az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. Csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék.
A vár 1593-ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a 17. század második felében már nem használták. A völgybeli községben 1575-ben a törökök palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek.
A 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. Mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítványnak hála az utóbbi években jelentős állagmegóvási és építési munkálatok folytak. 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.
A várromot 2012-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították. A Nemzeti Várprogram harmadik ütemében kerül sor a felújítására.
Drégely várának hősei
A hagyomány szerint, miután a törökök két napi szűntelen ágyúzással meggyengítették a vár falait, Ali elküldte Szondihoz követségbe Mártont, az oroszi papot, hogy rábeszélje a harc feladására. A legenda úgy tartja, ezt Szondi megtagadta, ám a követeket megkérte, hogy vigyék a pasához két kis apródját, hogy az ellenség nevelje őket vitézekké. Szondi ezután kimenekítette a nőket egy titkos járaton keresztül, amelyet ma Lány-ároknak neveznek, majd katonáival elindult az utolsó összecsapásra.
Egy másik történek szerint árulás okozta a vesztüket: a nagyoroszi varga mondta el a pasának, hogy a gyenge kaputornyot kell lövetnei – cserébe annyi aranayt kért, amennyi a bőrébe fér. Ezt meg is kapta: a török vezér megnyúzatta az árulót.
Szondi hőstette sokakat megihletett: tinódi Lantos Sebestyén Budai Alu basa históriája című énekében mesélte el az esetet. Arany János Szondi két apródja címmel írt verset. Mikszáth Kálmán pedig a Magyarország lovagvárai című művében dolgozta fel a történetet.
