Drégely vára a magasból

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községek között egy 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik. Legismertebb kapitánya Szondy György volt, aki a törökök elleni ostromban hősi halált halt. Hőstetteit Tinódi Lantos Sebestyén Krónikája is megörökítette, Arany János pedig Szondi két apródja címmel írt verset. 

Drégely vára

Drégely várának története

Drégely várát a tatárjárás után IV. Béla király parancsára emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség. Első említése 1285-ből származik, ekkor Hont fia, Demeter nemes úr lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A 1311-ben Csák Máté seregei foglalták el, 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után hadászati szerep hárult rá. Nemcsak a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal hadakoztak, hanem az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat is védelmezték.

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megerősítette a várat. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A mindösszesen 146 katona három napig tudta megvédeni a várat.

Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba. A harmadik napon kitörési kísérletük nem járt sikerrel, Szondyval az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. Csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondy már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék.

A vár 1593-ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a 17. század második felében már nem használták. A völgybeli községben 1575-ben a törökök palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek.

A 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. Mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítványnak hála az utóbbi években jelentős állagmegóvási és építési munkálatok folytak. 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.

A várromot 2012-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították. A Nemzeti Várprogram harmadik ütemében kerül sor a felújítására.

Drégely vára a magasból – videó

Köszönöm a megosztásokat!
  • 170
  • 3
  •  
  •  
  • 170
  •  
  • 3
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük