Drégelypalánk látnivalói és Drégely vára a magasból
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községek között egy 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik. Legismertebb kapitánya Szondy György volt, aki a törökök elleni ostromban hősi halált halt. Hőstetteit Tinódi Lantos Sebestyén Krónikája is megörökítette, Arany János pedig Szondi két apródja címmel írt verset. Ismerd meg Drégelypalánk látnivalóit, Drégely várának történetét, majd csodáld meg videón, hogy milyen látványt nyújt a vár a magasból!
Drégelypalánk, a határátkelő hely látnivalói
Nógrád vármegye északi részén, a szlovák határnál található Drégelypalánk. Hazánknak Szlovákiával a leghosszabb – 667 kilométer – a közös határszakasza, amelyen egyre több a határátkelőhelyek száma. Nemrég az Ipolyon adták át a Szent Borbála-hidat, amelyen Drégelypalánkról Ipolyhídvégre kelhetünk át.
Ez a híd a negyvenedik átkelési pont a két ország között, bár valójában már létezett egy elődje, amely a második világháborúban megsemmisült. Most viszont már a Drégelypalánkra látogató turisták akár át is ruccanhatnak a határ túloldalára.
Drégelypalánkot sok kiránduló felkeresi, elsősorban a Szondi-emlékeket, főleg a vár romjait bejárva. A település melletti hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán emelkedik az említett rom, Drégely egykori vára. A meredek, vilkanikus kúpra épült erősség már századok óta dacol az idővel.
A 16. század elején még főleg vadászkastélynak használt hely történelmünk egyik fontos hőstettének helyszíne 1552-ben Szondi György 146 fős maroknyi serege védte a támadást indító Ali budai pasa több mint tízezres hadával szemben.
Ali pasa győzelme után a törökök a falu temploma köré palánkvárat építettek, ennek az emlékét őrzi a ma a Drégelypalánk név.
A drégelyi hősök emlékére állították fel Melocco Miklós szobrát. Drégelypalánk központjában pedig a látogatók fejet hajthatnak Szondi szimbolikus szrkofágja előtt, amely Kő Pál alkotása.
A településtől alig két kilométerre található az Aranygomb-hegy, amely egy másik mese szerint Szondi végső nyughelye lett.
A falu központjától a várig vezet az Apródok útja tanösvény. Az öreg fák szegélyezte Szondi hársfasoron eljuthatunk az 1945-ben megsemmisült Szondi-kápolna helyéhez, aholma egy kopjafa áll.
A 1504 körül született Szondinak a budapesti Kodály köröndön is állítottak egy szobrot.
Drégely várának története
Drégely várát a tatárjárás után IV. Béla király parancsára emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség, hogy a Vácról a felvidéki bányavárosokba vezető utat innen ellenőrizhessék. Első említése 1285-ből származik, ekkor Hont fia, Demeter nemes úr lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A 1311-ben Csák Máté seregei foglalták el, 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.
Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta hűséges szolgálataiért. 1424-től egy évszázadig az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után hadászati szerep hárult rá. Nemcsak a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal hadakoztak, hanem az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat is védelmezték.
1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megerősítette a várat. Ali budai pasa 1552 júliusában vonult fel a vár ostromára 12 000 fős seregével. A mindösszesen 146 katona három napig tudta megvédeni a várat.
Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba. A harmadik napon kitörési kísérletük nem járt sikerrel, Szondival az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. Csak a várkapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék.
A vár 1593-ig török, majd ezt követően magyar használatban volt, a 17. század második felében már nem használták. A völgybeli községben 1575-ben a törökök palánkvárat (Bügürdelen) emeltettek.
A 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. Mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítványnak hála az utóbbi években jelentős állagmegóvási és építési munkálatok folytak. 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.
A várromot 2012-ben történelmi emlékhellyé nyilvánították. A Nemzeti Várprogram harmadik ütemében kerül sor a felújítására.
Drégely várának hősei
A hagyomány szerint, miután a törökök két napi szűntelen ágyúzással meggyengítették a vár falait, Ali elküldte Szondihoz követségbe Mártont, az oroszi papot, hogy rábeszélje a harc feladására. A legenda úgy tartja, ezt Szondi megtagadta, ám a követeket megkérte, hogy vigyék a pasához két kis apródját, hogy az ellenség nevelje őket vitézekké. Szondi ezután kimenekítette a nőket egy titkos járaton keresztül, amelyet ma Lány-ároknak neveznek, majd katonáival elindult az utolsó összecsapásra.
Egy másik történek szerint árulás okozta a vesztüket: a nagyoroszi varga mondta el a pasának, hogy a gyenge kaputornyot kell lövetnei – cserébe annyi aranayt kért, amennyi a bőrébe fér. Ezt meg is kapta: a török vezér megnyúzatta az árulót.
Szondi hőstette sokakat megihletett: tinódi Lantos Sebestyén Budai Alu basa históriája című énekében mesélte el az esetet. Arany János Szondi két apródja címmel írt verset. Mikszáth Kálmán pedig a Magyarország lovagvárai című művében dolgozta fel a történetet.
