Domonkos kolostor romjai a Margitszigeten
A Margitszigeten található domonkos rendi apácakolostor romjai Budapest egyik legmegkapóbb történelmi nevezetességei közé tartoznak. Az apácakolostort a második honalapítunk, IV. Béla alapította hálából Szűz Mária tiszteletére a tatárjárás után. Az akkor Nyulak szigetének hívott terület Boldogasszony-zárdájában nevelkedett és élt apáca életet lánya, Árpád-házi Szent Margit. A kolostor a hozzátartozó épületekkel a középkorban a sziget legfontosabb intézménye, legjelentősebb és leggazdagabb szerzetesi épülete volt.
Domonkos kolostor virágkora és Árpád-házi Szent Margit élete
Az apácakolostort IV. Béla alapította hálából Szűz Mária tiszteletére a tatárjárás után. Az 1241-es tatárjárás után tett fogadalmat, hogy ha elkerüli a pusztulást, az épp úton lévő gyermekét felajánja az egyháznak. A kolostort Margit lánya lakhelyeként építtte fel a Nyulak szigetén. Később egy királyi házat is építetett mellé és férfi szerzetesház is létesült a közelében.
A később szentté avatott Margit először a veszprémi ágostonos kolostorban nevelkedett. 1252-ben 12 másik apácával együtt érkezett a szigetre a Szűz Mária tiszteletére szentelt zárdába.
A vesztes muhi csata után IV. Béla feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit leányuk 1242. január 27-én.
Bár a kolostor alapítólevele 1295-ből ismert, 1252-ben annyira előrehaladt az építkezés, hogy Margit hercegnő beköltözhetett. Margit 1254-ben tette le apácafogadalmát. Később két alkalommal is lehetősége lett volna fogadalma visszavonására, de nem élt vele. Visszautasította II. Ottokár cseh király és a lengyel király házassági ajánlatát is.
Főúri családok sorra küldték el leányaikat, akik közül egyesek apácák lettek, mások számára a kolostor leánynevelő intézetként működött. Későbbiekben még további három Árpád-házi hercegnő is a kolostor lakója volt, ami az ország legtekintélyesebb apácakolostorává emelte.
IV. Béla király és felesége gyakran megfordult a szigeten, a kolostor melletti udvarházban lakva. A királyi házban kötött békét 1266-ban IV. Béla király a fiával, aki 1270 és 1272 között V. István néven magyar király volt. IV. Béla itt a királyi házban halt meg 1270-ben.
Árpád-házi Szent Margitot az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tartják. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte, gyakran kínozta magát korbácsolással is. Egy héttel 28. születésnapja előtt, 1270. január 18-án halt meg a kolostorban.
Margitot 1276-ban boldoggá avatták. Szentté avatására 1943. november 19-én került sor, a szentté avatást XII. Piusz pápa végezte.
A kolostor hanyatlása
A kolostor virágkorát a 14. században élte. Előbb az ágostonosok, majd később a domonkos-rendiek irányították. A kolostornak hatalmas birtokai voltak, 1270-ben már nyolcvan falu tartozott hozzá. A pápa támogatását is élvezte és gazdag, előkelő családok gyerekei is ebben a kolostorban nevelkedtek. Jelentős vámbevételei is voltak. A kolostorkertben fűszer- és gyógynövényeket is termesztettek.
A kolostor lakója volt Ráskay Lea, aki a több kódexet is leírt az 1510-es években. többek között tőle származik több Margit-legenda is.
A szerzetesek 1526-ban, a török hódoltság idején hagyták el a kolostort, és az épületek romlásnak indultak. A 18. században romjaira színházat építettek, de ez is hamarosan elpusztult.
A terület a napjainkban használatos Margitsziget nevet Szent Margitról kapta. A 13. században még Nyulak szigete, Urak szigete, Budai-sziget, Boldogasszony szigete neveken volt ismert.
A 17. században Szent Margit szigete alakban találkozunk vele. Az 1790-es évektől Palatinus-, vagy magyarosan Nádor-szigetnek hívták, mivel ekkor az ország nádora volt a tulajdonosa.
A 19. század végétől használatos a Margitsziget megnevezés.
Domonkos kolostor romjainak látogatása
A margitszigeti domonkos rendi apácakolostor romjait vagy röviden csak Margit-romokat a Margitsziget északi részén találjuk, a szabadtéri színpad és a víztorony közelében. A gyalogos és kerékpáros utakon könnyen megközelíthető, de a Nyugati pályaudvartól és a Göncz Árpád Városközpontból induló buszokkal is érkezhetünk.
Az ingyenesen és szabadon látogatható romkertben megtekinthetjük a templom romjait, Szent Margit sírját, a kolostor celláit és a kerengőt. A romkert hangulatos sétálóhely, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunára és a Margitszigetre.
A Margitszigeti Nyári Fesztivál ideje alatt minden vasárnap 10:30-tól reneszánsz délelőttöket szerveznek, ahol koncertek, hangszerbemutatók, vásári bábjátékok, dalok és táncok várják a családokat. Az 5 éves kortól ajánlott, kb. 40-50 perc programok ingyenesek. A programok utána interaktív játék, bábozás, kézműves foglalkozás, dal- és tánctanulás várja az érdeklődőket.
