Dobogókő, ahol a föld szíve dobog

A magyar természetjárás bölcsőjének szokás nevezni a Visegrádi-hegység 700 méter magas csúcsáról a Dobogó-kőről elnevezett különleges helyet, ahol minden évszakban felfrissülhetünk a tiszta levegőn. Ez Dobogókő, a Pilisszentkereszthez tartozó településrész, egyes ezoterikus nézetek szerint itt van a föld szívcsakrája, és Dobogó-kő egy energiaközpont, ahol a föld szíve dobog. Itt épült fel Magyarország legelső erdei menedékháza.

Kilátás Dobogókőről

Dobogókő, ahol az első magyar menedékház épült

A Pilisszentkereszthez tartozó Dobogókő népszerű kirándulóhely, a túrázók békességre és nyugalomra lelnek itt. Egy-egy napsütéses napon akár a megtelt táblát is ki lehetne rakni. A nagy tömeghez az is hozzájárul, hogy az ezoterikusok szerint a Pilisben különösen sok található a bolygónkat behálózó energiaáramlatokból, amelyek éppen itt keresztezik egymást, létrehozva az úgynevezett szívcsakrát.

Dobogókő már évszázadokkal ezelőtt is kedvelt kiránduló hely volt, nem véletlen, hogy itt épült fel Magyarország legelső eredei menedékháza. A 19. században csak a jómóduak kiváltsága volt a túrázgatás. Három jóbarát – Téry Ödön orvos, Thirring Gusztáv földrajztudós és báró Eötvös Loránd – sokat tett azért, hogy ez megváltozzon. Ez utóbbiról nevezték el később a menedékházat. Eötvös Loránd fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó volt, legismertebb találmánya a nevét viselő torziós inga.

Az első, még boronafalu menedékházat 1898- június 6-án adták át. A megnyitóra közeli Dömösről közel 500 fős tömeg vonult fel egy sváb zenekar kíséretében. Az épület két fűthető szobájában – egy külön férfi és külön női hálóteremben – tizenöten tudtak aludni. Nem kis meglepetésre ez olyannyira felerősítette a kirándulókedvet, hogy hamarosan bővíteni kellett a menedéket.

A kis faházból múzeum lett, a helyben kibányászott, vulkáni eredetű kőzetből felépítettek egy új, étteremmel is kiegészített turistaházat, amelyet 1906-ban vehettek birtokba az első kirándulók.

Legtöbben a páratlan panorámát nyújtó kilátóhely miatt keresik fel Dobogókőt. A festői Dunakanyar, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny mellett tiszta időben még a Magas-Tátra csúcsai is kivehetők.

Trianon után, 1923-ban itt hozták létre hazánk első sípályáját, amelynek felső állomása az 1980-ban átadott Zsindelyes Vendégház, a magyar organikus építészet megteremtőjének, Makovecz Imrének első elismert munkája.

„Dobogókőn 2014-ben egész alakos szobrot állítottak Sri Chinmoynak, akinek a Béke és a Világbéke szolgálata dominált minden tevékenységében.” – kaptuk a kiegészítés a fotót Kis Dórától. Nagyon köszönjük!

A Világbéke álmodójának néhány gondolata a szobornál és a park padjainak háttámláján olvasható.

Dobogókő megközelítése

Pilisszentkeresztről Dobogo-kő az Országos Kéktúra vonalán is megközelíthető – és így aki akar, még pecsétet is begyűjthet.

Érdemes útba ejteni a Zsivány-sziklákat, mivel a legenda szerint a vulkáni eredetű, sikátorszerű kőtömböknél rejtőzött el a tatárok elől menekülő IV. Béla. Bizonyára nem véletkenül jött ide, hiszen a közelben állt az a pilisszentkereszti ciszterci apátság, ahol a király édesanyját, Meráni Gertrúdot, az 1213 szeptember 28-i meggyilkolkolása után eltemették.

Kirándulások a közelben

A Pest megyei Pilisszentkereszt és Csobánka között található a Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgye, a Dera-patak csodálatos szurdokvölgye. A Dera-szurdok mindamellett, hogy rendkívül látványos, földtani és geomorfológiai szempontból jelentős természeti értéket képvisel. A szurdok mélyén vezető, fahidakkal gazdagított turistaút romantikus sétákra hívogat. A gerincen található geológiai-botanikai tanösvény pedig változatos sziklák és a meredek szakadékok között haladva mutatja be különleges természeti képződmény kialakulását, geológiai történetét és élővilágát.

Pilisszentlélek, az alig 300 lakosú község neve pár évvel ezelőttig csak a pilisi túrázók körében volt ismert. 2016-ban azonban az egész ország megismerte a festői fekvésű zsákfalut, amikor itt kezdték el forgatni az RTL Klub nagysikerű, A mi kis falunk című vígjátéksorozatát. Azóta – főleg a forgatási napokon – megtelik Pilisszentlélek, azaz, Pajkaszeg, özönlenek ide a sorozat rajongói. Pilisszentlélek látnivalói főleg a sorozat helyszíneire korlátozódnak, de nagyon kellemes túrákat tehetünk innen indulva a Pilis turista útjain. Érdemes például elsétálni az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egykori kolostorának romjaihoz.

Pilisszántó nem véletlenül kapta a Pilis kapuja nevet. A Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekvő község a Pilis (757 méter), a Hosszú-hegy (485 méter), illetve a Zajnát-hegyek határolta völgyben terül el. A település határában lévő botanikai és geológiai ritkaságok miatt a falut körülölelő terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park (korábbi nevén Pilisi Tájvédelmi Körzet) részét képezi. A csodás erdőkkel övezett településről találtam egy fantasztikus videót, amit szerintem mindenkinek látni kellene.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük