Dinnyési Várpark és Skanzen, a négyszeres Guinness Rekorder
A romvárak, a hagyományőrzés és a magyar történelem kedvelőinek kihagyhatatlan látnivaló a Dinnyési Várpark és Skanzen. A világ egyetlen anyaghűen megépített vármakett parkja folyamatosan bűvül, közel 50 középkori várat mutat be a történelmi Magyarország területéről. A Velencei-tó melletti látványosság négy alkalommal – 2018, 2019, 2020, 2021 években – a Guinness Rekord könyvébe is bekerült. Kicsiknek és nagyoknak is élvezetes szórakozás a várak közötti séta és a kézműves foglalkozásokon, programokon való részvétel. 2025 újdonsága pedig a 540 méteres pályán félóránként közlekedő kisvonat. A gyerekek azonnal magukénak érzik az apró csodákat, a felnőttek pedig hamar gyerekekké válnak az épületek között.
Mese a Guinness rekorder várkapitányról
Hallottam már a különleges dinnyési várparkról, de személyesen még nem láttam. Pedig valami furcsa vonzódásom van ezekhez a makettparkokhoz. A Szarvasi Arborétum mellett található Mini Magyarország a kedvencem, de nagyon tetszett a mórahalmi Mini Hungary park is. Ezért is örültem nagyon, amikor egykori kollégám, Mikis Tibor Facebook oldalán megláttam a hétvégén készített fotókat.
„Nagyon szép … Érdemes felkeresni …
Felnőtt belépő 1.200 Ft.
Kb. 1 bő óra sétával megtekinthető.
Van az udvarban ingyenes parkoló.
Gyerekeknek játszókák, árnyékos padok, u.n. skanzen háziállatokkal, stb. ” – ajánlotta Tibor a park megtekintését.
Nemcsak a várpark mesés, de a története is olyan, mint egy mese. A létrejötte Gárdonyi Géza: Az egri csillagok cím regényének köszönhető.Mikor Alekszi Zoltán elolvasta a könyvet, magában elhatározta, hogy egyszer ő is épít egy várat magának. A gyerekkori álom nem felejtődött el, csk kicsit módosult.
Nem egy hatalmas épületet kíszített, mint például Bory Jenő szerelmes mesevilága Székesfehérváron vagy a Bolondvárnak is hívott soproni Taródi-vár. Alekszi Zoltán a nyüzsgő életét cserélte fel kőtörésre, ácsolásra, ámulatba ejtő csodák alkotására.
A magát vármentőnek hívó Zoltán hosszú előkészítés után 2012-be fogott bele a megvalósításba. Minden egymaga, a saját két kezével csinál.
Dinnyési Várpark és Skanzen története
A Fejér megyei Gárdonyhoz tartozó Dinnyés területén, a Kossuth utca 17. szám alatt 2014-ben nyitotta meg kapuit a várpark. A parkot a történelmi Magyarországon állt középkori várak anyaghű makettjeinek együttese alkotja. A makettek az eredetivel lényegében megegyező anyagokból készültek kőből, fából, téglából, vesszőből és sárból.
Különlegessége, hogy a parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el. Munkáját régészek, kutatók segítik, mert gyakran nem egyszerű megtudni, hogy néztek ki ezek a várak pontosan.
Az első ütembem 18 vár készült el, az első befejezett a poroszlói vár volt. A fehérvári I. István király vára a legnagyobb, a maga 16 négyzetméterével. 2025 tavaszán 47 vár áll, a végső cél, hogy hetven vár álljon a parkban.
Minden egyes vár azonos tájolású és a parkot övező, Nagy-Magyarország formáját idéző sétány mentén, hellyel-közzel az eredeti helyén található meg.
A sétány mellett álló emlékoszlopról 90 magyar uralkodóval, fejedelemmel és kormányzóval és legfontosabb tettei is megismerkedhetünk.
A várak mellett három nyelven olvasható rövid történetük. Tárlatvezetés is kérhető. Gyakorta rendeznek lovagi napokat, harcosok napját, illetve sötétedés utáni díszkivilágítást is.
2018-ban 35 vármakett állt, ezzel a park bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Majd ezt három újabb rekord követte. A 2025-ös szezonban már 47 vár látható a területen.
Dinnyési Várpark látnivalói, programjai
Bemutatott várak
A parkban ma már csak romokban létező középkori magyar várak kicsinyített eredetijei láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el.
Benevár – Mátrafüred, Magyarország, Heves vármegye
Bogdán vajda vára – Izakonyha, Erdély
Csiklingvár – Bakonycsernye, Magyarország, Fejér vármegye
Dézna vára – Dézna, Erdély, Arad vármegye
Drégely vára – Drégelypalánk, Magyarország, Nógrád vármegye
Földvár vára – Erdély, Barcaföldvár
Gracsanica vára – Battyánvölgye, Szlavónia
Hátszeg vára – Erdély, Őraljaboldogfalva
Hőnig vára – Hőnig, Felvidék
Ika vára – Felsőcsernáton, Erdély, Háromszék vármegye
I. István király fehérvári vára – Székesfehérvár, Magyarország, Fejér vármegye
Kereki vára – Kereki, Magyarország, Somogy vármegye
Körösszeg vára – Körösszeg, Partium, Bihar vármegye
Kosztajnica vára – Kosztajnica, Szlavónia
Kórógy vára – Kórógy, Délvidék, Szerém vármegye
László vára – Lászlóvára, Erdély, Krassó-Szörény vármegye
Poroszlói földvár – Poroszló, Magyarország, Heves vármegye
Rékavár – Mecseknádasd, Magyarország, Baranya vármegye
Sebestorony vára – Sebesrom, Erdély, Krassó-Szörény vármegye
Sebesvár vára – Erdély, Kissebes
Solymári vár – Solymár, Magyarország, Pest megye
Solymos vára – Komlóska, Magyarország, Zemplén vármegye
Solymos vára – Lippa, Erdély, Temes vármegye
Somoskői vár – Sátorosbánya, Felvidék
Szabolcsi földvár – Szabolcs, Magyarország, Szabolcs vármegye
Szarvaskő vára – Döbrönte, Magyarország
Szentmária favár – Liptószentmária, Felvidék, Liptó vármegye
Szigeterdő tornya – Dombóvár, Magyarország, Tolna vármegye
Talmács vára – Nagytalmács, Erdély, Szeben vármegye
Tapolcsány vára – Kővárhely, Felvidék
Tátika-vár – Zalaszántó, Magyarország, Zala vármegye
Visk vára – Visk, Kárpátalja, Máramaros vármegye
Vitányvár – Vértessomló, Magyarország, Komárom vármegye
Zalak vára – Sorkifalud, Magyarország, Vas vármegye
Zelna vára – Zelna, Szlavónia, Zágráb vármegye
Zimony vára – Zimony, Délvidék
Skanzen
2019-ben épült egy Árpád-kori település (skanzen), amelyben egy 11. századi fatemplom rekonstrukció is helyet kapott. A skanzenben megtalálhatóak a korabeli veremházak, valamint a fontosabb mesterségek (kőfaragó,halász, fazekas, bőrmíves, nemez készítő) bemutatására szolgáló építmények, valamint a Kárpát-medencét felölelő fazekas kiállítás is megtekinthető.
A fatemplomban a Magyar Oltár van berendezve: Szent István király, Szűz Mária (a Magyarok Nagyboldogasszonya), illetve Szent László király látható, továbbá helyet kapott az összes Árpád-házi szent szobra is.
Szekérvár és palánkvár
Eredeti méretben látható a rekonstruált honfoglalás kori szekérvár és palánkvár. A szekérvárat a szekerekbe fogott igavonó állatok segítségével mozgatni is lehetett, amit zászlójelekkel vezényeltek, így támadó fegyverként is jól használható volt.
Székesfehérvár – Fekete-hegy palánkvára
A Fekete-hegy palánkvára Székesfehérvár központjától 5 km-re feküdt. A vár rekonstrukció boronafallal (vízszintesen elhelyezett gerendákkal) van felépítve.
Szentek fala
A kereszténység kiemelkedő személyiségeinek, a szenteknek állít emléket a Szentek Fala. A több mint tízezer szentből a Szentek Fala közel 300 m-es hosszában 614 szent szobra látható.
Szent ember: aki elérte és megismerte Istent, a vallás élő jelképe az emberiség jótevője a szellem tisztaságának az őre. Élete példaértékű és felemelő, szíve tele van együttérzéssel, könyörületességgel, életét mások szolgálatának szenteli.
Kisvonat
2025. március 1-jén indult a Dinnyési Várpark és Skanzen új kisvonata. A 540 méteres pályán – amely összeköti a vármaketteket és az Árpád-kori skanzent –, félóránként indulnak a vonatok.
Dinnyési Várpark megközelítése és látogatása
Cím: 2485 Dinnyés, Kossuth u. 17.
47°10’35.6″N 18°33’46.9″E
47.176556, 18.563025
Budapest, illetve Székesfehérvár irányából az óránként közlekedő Z30-as zónázó vonatról Dinnyés megállónál leszállni. Az állomástól 600 méterre van a park.
Az M7-es autópályáról a gárdonyi kihajtónál rátérni a 7-es főútra Gárdony irányába, majd a Dinnyés táblánál bekanyarodni a településre.
A Várpart az előre meghatározott nyitvatartási időben, belépődíj ellenében látogatható. A belépőjegyeket automatából kell megvásárolni, ahol csak kézpénzzel lehet fizetni.
Családbarát árak várnak a megújult büfében, a megye egyik legfinomabb és legolcsóbb fagyija (450ft/gombóc), hétvégenként bográcsos ételek (2.500 Ft/adag).
Nyitvatartási és további információk a Várkert hivatalos oldalán.
Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Mikis Tibornak!
