Debreceni Református Nagytemplom: a magyar reformáció szimbóluma
Debrecen városának szívében áll a híres Debreceni Református Nagytemplom, amely nemcsak a város, hanem az egész magyar református közösség egyik legfontosabb szimbóluma. A neoklasszicista stílusú épület nem csupán vallási jelentőséggel bír, története szorosan összefonódik a magyar történelem legfontosabb eseményeivel. A magyar történelem és kultúra egyik meghatározó helyszíne is, és számos látnivalóval várja a látogatókat. Ebben a bejegyzésben bemutatom a Nagytemplom történetét, jelentőségét és legérdekesebb látnivalóit.
A Debreceni Református Nagytemplom története
Debrecent – a hazai református vallási életben betöltött vezető szerepe miatt – szokása Kálvinista Rómának is nevezni. Ez egyrészt köszönhető a város középpontjában álló Nagytemplomnak is, másrészt az épület azért születhetett meg, mert a város már akkor a református élet egyik központja volt.
A mai Nagytemplom helyén már a 13. században is állt templom. Az évszázadok során többször épült újjá, majd pusztult el tűzvészekben. Az előző, középkori templomok közül a legfontosabb a Szent András-templom volt. Az egyhajós, gótikus stílusban épült templom az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett, ezért új templomot kellett építeni a város református hívei számára.
Az új templomot már a következő évben el kezdték tervezni, de a város vezetése nehezen döntött. Végül Péchy Mihály módosított tervei alapján indult meg az építkezés 1805-ben, úgy, hogy a végleges terv nem volt elfogadva. Ráadásul a költségek csokkentése miatt a korábbi templom megmaradt alapzatát is fel kellett használni, ami tovább szűkítette Péchy mozgásterét. A Szent András-templom még kelet nyugati tájolású volt, de az új építmény bejárata már a város új főutcája felől kellett, hogy nyíljon, ami az előző templom déli, hosszú oldalán volt.
Végül Thaller József fejezte be az épület megtervezését, mikor már javában folyt a munka. 1827-re készült el.
A templom különös jelentőségre tett szert 1849. április 14-én, amikor Kossuth Lajos az országgyűlés elnökeként itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez az esemény a templomot a magyar szabadságharc egyik legfontosabb helyszínévé tette, aminek emlékét a mai napig emléktábla őrzi a templomban. Az esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye.
1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.
Miért különleges a debreceni Nagytemplom?
- Méretei: A templom alapterülete szerint hazánk legnagyobb református temploma. Homlokzata 45 méter széles, a főhajó 45 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak.
- Történelmi jelentősége: A Függetlenségi Nyilatkozat felolvasásának helyszíneként a magyar történelem egyik legfontosabb emlékműve.
- Építészeti értékei: A neoklasszicista stílusú épület külső és belső díszítései, valamint a hatalmas orgona mind-mind figyelemre méltóak.
- Közösségi szerepe: A templom nemcsak vallási központ, hanem kulturális és társadalmi életnek is otthont ad.
Látnivalók a Nagytemplomban
A templom 45 méter széles, egyszerű ablakokkal és két emelet magas féljón oszlopokkal tagolt homlokzatát két oldalon 61 méter magas, barokkos, de egyszerű kupolás torony fogja közre. Az oszlopok felett hatalmas, de visszafogottan díszített timpanon áll. Felette utólag felépített mellvédfal, rajta ballusztrádhoz hasonlatos kőkorsós díszítés látható. Ez valamivel magasította a hpmlokzat közepét, így a tetőzet szemből nem is látszik.
Péchy eredeti terveiben a trornyok még távolabb álltak egymástól, ugyanis egy monumentális kupola szerepelt a tetőzet közepén, ami indokoltá tette volna a tornyok közötti hatalmas távolságot. Ez pénzhiány miatt nem valósult meg.
A templom belseje puritán, de ízléses, freskóknak nyoma sincs.
Kossuth Emlékszék
Az 1849-es függetlenségi nyilatkozat emlékére Kossuth Lajos széke a templom központi részén található, amelyet a látogatók ma is megtekinthetnek. Ez a szék a magyar történelem egyik fontos relikviája.
Az Orgona
A templom orgonáját Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere.
A Kilátótorony
A templom két tornya közül a keleti toronyba lehet felmenni, amely kilátóként is szolgál. A 61 méter magas toronyból lenyűgöző kilátás nyílik Debrecen városára. A lépcsőn vagy az akadálymentesített liften feljutva a hatodik emeletig, ahol a látogatók megcsodálhatják a város panorámáját, és betekintést nyerhetnek a templom építészeti részleteibe is.
A régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakett után fel lehet sétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz.
Kiállítások
A földszinten látható a Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia eredeti példánya. A Bibliai makett-és festménykiállítás Csia Lajos lelkipásztor 25 nagyméretű makettjét, és Tichy Kálmán festőművész 52 festményét tartalmazza.
A templomban számos történelmi tárgy és relikvia is megtekinthető, amelyek a templom és a magyar reformáció történetét idézik fel. Ezek között megtalálhatóak régi bibliák, egyházi öltözékek, valamint a templom építésének korabeli dokumentumai.
Harangjáték
A Nagytemplomi gyülekezet 2019 végén ünnepelte az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileumát. Ekkor született egy 24 harangból álló harangjáték létrehozásának ötlete, egy évre rá meg is valósult. A harangokat Ausztriában öntötték, több ezer, 3-10 perces hosszúságú dallam tárolható a harangjátékon, köztük klasszikus dallamok, népdalok és régi zsoltárénekek. A Nagytemplomi harangjáték különlegessége, hogy nemcsak a templomtérben, hanem az ablakok kitárásával a Kossuth tér irányába is megszólaltatható.
Emlékkert
Az emlékkert első két eleme a Kossuth téren, a templom előtt áll, míg a többi a templom mögött helyezkedik el
- Üvegpiramis: az egykori Verestorony feltárt alapjaira épített kiállítóhely
- Líciumfa: egy fává nőtt ördögcérnabokor. A debreceni hagyomány szerint a reformáció lánglelkű apostola, Bálint pap vitázott egy Ambrosius nevű katolikus pappal. A vita hevében Ambrosius letört egy líciumgallyat, és kacagva leszúrta a földbe, mondva: „Akkor lesz ebből a vallásból valami, amikor ez fává nő!” És csakugyan fa lett belőle.
- Nemzeti emlékhely emlékoszlopa
- Bocskai István szobra
- Reformáció 500 emlékmű
- Gályarabok emlékoszlopa
- Méliusz kápolna
- Könyvesbolt és Kávézó
Debreceni Református Nagytemplom látogatása
A Debreceni Református Nagytemplom több, mint egy épület; a magyar reformáció jelképe, a magyar történelem egyik emblematikus helyszíne és Debrecen városának ikonikus látványossága. Egy látogatás a Nagytemplomban nemcsak spirituális élményt nyújt, hanem mélyebb betekintést is enged a magyar történelem és kultúra gazdag világába. Ha Debrecenben jártok, mindenképpen szánjatok időt ennek a csodálatos épületnek a felfedezésére!
A templomot a szertartásokon kívüli nyitvatartási időben több különböző túra útvonalon is bejárhatjuk. Válthatunk jegyet csak a földszinti részekre vagy akár a tornyokhoz is.
Az Emlékkert ingyenesen látogatható.
A Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.
A nyitvatartási időről és jegyárakról a hivatalos oldalon találsz aktuális információt.
