Debreceni Református Nagytemplom: a magyar reformáció szimbóluma
Debrecen városának szívében áll a híres Debreceni Református Nagytemplom, amely nemcsak a város, hanem az egész magyar református közösség egyik legfontosabb szimbóluma. A neoklasszicista stílusú épólet nem csupán vallási jelentőséggel bír, története szorosan összefonódik a magyar történelem legfontosabb eseményeivel. A magyar történelem és kultúra egyik meghatározó helyszíne is, és számos látnivalóval várja a látogatókat. Ebben a bejegyzésben bemutatom a Nagytemplom történetét, jelentőségét és legérdekesebb látnivalóit.
A Debreceni Református Nagytemplom története
A mai Nagytemplom helyén már a 13. században is állt templom. Az évszázadok során többször épült újjá, majd pusztult el tűzvészekben. Az előző, középkori templomok közül a legfontosabb a Szent András-templom, majd az András.templom volt. Ez utóbbi, az egyhajós, gótikus stílusban épült templom az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett, ezért új templomot kellett építeni a város református hívei számára. A jelenlegi templom építése 1805-ben kezdődött Péchy Mihály tervei alapján, és 1827-re készült el.
A templom különös jelentőségre tett szert 1849. április 14-én, amikor Kossuth Lajos az országgyűlés elnökeként itt olvasta fel a Függetlenségi Nyilatkozatot. Ez az esemény a templomot a magyar szabadságharc egyik legfontosabb helyszínévé tette, aminek emlékét a mai napig emléktábla őrzi a templomban. Az esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye.
1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.
Miért különleges a debreceni Nagytemplom?
- Méretei: A templom alapterülete szerint hazánk legnagyobb református temploma. A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak.
- Történelmi jelentősége: A Függetlenségi Nyilatkozat felolvasásának helyszíneként a magyar történelem egyik legfontosabb emlékműve.
- Építészeti értékei: A neoklasszicista stílusú épület külső és belső díszítései, valamint a hatalmas orgona mind-mind figyelemre méltóak.
- Közösségi szerepe: A templom nemcsak vallási központ, hanem kulturális és társadalmi életnek is otthont ad.
Látnivalók a Nagytemplomban
Kossuth Emlékszék
Az 1849-es függetlenségi nyilatkozat emlékére Kossuth Lajos széke a templom központi részén található, amelyet a látogatók ma is megtekinthetnek. Ez a szék a magyar történelem egyik fontos relikviája.
Az Orgona
A templom orgonáját Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere.
A Kilátótorony
A templom két tornya közül a keleti toronyba lehet felmenni, amely kilátóként is szolgál. A 61 méter magas toronyból lenyűgöző kilátás nyílik Debrecen városára. A lépcsőn vagy az akadálymentesített liften feljutva a hatodik emeletig, ahol a látogatók megcsodálhatják a város panorámáját, és betekintést nyerhetnek a templom építészeti részleteibe is.
A régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakett után fel lehet sétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz.
Kiállítások
A földszinten látható a Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia eredeti példánya. A Bibliai makett-és festménykiállítás Csia Lajos lelkipásztor 25 nagyméretű makettjét, és Tichy Kálmán festőművész 52 festményét tartalmazza.
A templomban számos történelmi tárgy és relikvia is megtekinthető, amelyek a templom és a magyar reformáció történetét idézik fel. Ezek között megtalálhatóak régi bibliák, egyházi öltözékek, valamint a templom építésének korabeli dokumentumai.
Harangjáték
A Nagytemplomi gyülekezet 2019 végén ünnepelte az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileumát. Ekkor született egy 24 harangból álló harangjáték létrehozásának ötlete, egy évre rá meg is valósult. A harangokat Ausztriában öntötték, több ezer, 3-10 perces hosszúságú dallam tárolható a harangjátékon, köztük klasszikus dallamok, népdalok és régi zsoltárénekek. A Nagytemplomi harangjáték különlegessége, hogy nemcsak a templomtérben, hanem az ablakok kitárásával a Kossuth tér irányába is megszólaltatható.
Emlékkert
Az emlékkert első két eleme a Kossuth téren, a templom előtt áll, míg a többi a templom mögött helyezkedik el
- Üvegpiramis: az egykori Verestorony feltárt alapjaira épített kiállítóhely
- Líciumfa: egy fává nőtt ördögcérnabokor. A debreceni hagyomány szerint a reformáció lánglelkű apostola, Bálint pap vitázott egy Ambrosius nevű katolikus pappal. A vita hevében Ambrosius letört egy líciumgallyat, és kacagva leszúrta a földbe, mondva: „Akkor lesz ebből a vallásból valami, amikor ez fává nő!” És csakugyan fa lett belőle.
- Nemzeti emlékhely emlékoszlopa
- Bocskai István szobra
- Reformáció 500 emlékmű
- Gályarabok emlékoszlopa
- Méliusz kápolna
- Könyvesbolt és Kávézó
Debreceni Református Nagytemplom látogatása
A Debreceni Református Nagytemplom több, mint egy épület; a magyar reformáció jelképe, a magyar történelem egyik emblematikus helyszíne és Debrecen városának ikonikus látványossága. Egy látogatás a Nagytemplomban nemcsak spirituális élményt nyújt, hanem mélyebb betekintést is enged a magyar történelem és kultúra gazdag világába. Ha Debrecenben jártok, mindenképpen szánjatok időt ennek a csodálatos épületnek a felfedezésére!
A templomot a szertartásokon kívüli nyitvatartási időben több különböző túra útvonalon is bejárhatjuk. Válthatunk jegyet csak a földszinti részekre vagy akár a tornyokhoz is.
Az Emlékkert ingyenesen látogatható.
A Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.
A nyitvatartási időről és jegyárakról a hivatalos oldalon találsz aktuális információt.
