Kevés magyar festő művei előtt áll meg olyan hosszan a látogató, mint Csontváry Kosztka Tivadar alkotásai előtt. Képei egyszerre monumentálisak, titokzatosak és lenyűgözően színesek. Nem véletlen, hogy sok művészettörténész a magyar festészet egyik legeredetibb alkotójának tartja. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében több jelentős Csontváry-festmény is megtalálható, amelyek a 19–20. századi magyar művészetet bemutató kiállítás egyik legnagyobb vonzerejét jelentik.
Ki volt Csontváry Kosztka Tivadar?
Csontváry Kosztka Tivadar 1853-ban született Kisszebenben. Élete már önmagában regénybe illő történet. Fiatalon gyógyszerésznek tanult, és hosszú éveken át patikusként dolgozott. Huszonhét éves korában azonban – saját visszaemlékezése szerint – különös belső hangot hallott, amely azt mondta neki:
„Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.”
Ez az élmény teljesen megváltoztatta az életét. Harmincéves kora után kezdett komolyabban festeni, majd Münchenben és Karlsruhéban tanult. Később pedig beutazta Dalmáciát, Olaszországot, Görögországot, Egyiptomot, Libanont és a Szentföldet. Ezek az utak inspirálták legismertebb alkotásait.
Életében azonban alig ismerték el. Halála után festményei kis híján megsemmisültek: a feltekert vásznakat csomagolóanyagnak akarták eladni. Az életmű megmentése Gerlóczy Gedeon építész érdeme, aki felismerte a képek jelentőségét, megvásárolta és hosszú évtizedeken át megőrizte őket. Enélkül ma talán egyetlen főművét sem csodálhatnánk meg.
Mitől olyan különleges Csontváry festészete?
Csontváryt szinte lehetetlen egyetlen művészeti irányzathoz kötni. Műveiben egyszerre fedezhetjük fel a posztimpresszionizmus, a szimbolizmus és a szecesszió hatását, mégis teljesen egyéni világot teremtett.
Festményeinek legismertebb jellemzői:
- ragyogó, szinte izzó színvilág,
- monumentális kompozíciók,
- különleges fényhatások,
- spirituális tartalom,
- a természet és az ember harmonikus kapcsolata.
A művész saját festői módszerét „napút-festészetnek” nevezte. Számára a fény nem csupán megvilágította a tájat, hanem annak belső erejét és energiáját is kifejezte.
Csontváry a Magyar Nemzeti Galériában
Sokan nem tudják, hogy bár a pécsi Csontváry Múzeumban található a legnagyobb állandó gyűjtemény, a Magyar Nemzeti Galéria is őriz jelentős Csontváry-alkotásokat. Ezeket időről időre az állandó kiállításon vagy időszaki tárlatokon is bemutatják. A 2023-as Csontváry 170 kiállítás például a Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum együttműködésében valósult meg, és a festő szinte teljes fennmaradt életművét egyesítette.
A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében több olyan alkotás is látható, amelyek jól bemutatják Csontváry művészi fejlődését.
Különösen érdekes megfigyelni, hogyan változik festészete a korai, még realisztikusabb munkáktól a későbbi, szinte látomásszerű tájképek felé. Már ezekben a művekben is ott vannak azok a motívumok – a különleges fények, a monumentális fák, a mediterrán tájak és az egyedi perspektíva -, amelyek később védjegyévé váltak.
Érdekességek, amelyeket nem mindenki tud
A festő, aki negyvenéves koráig gyógyszerész volt
Kevés világhírű festő kezdte ilyen későn művészi pályáját. Csontváry csak harmincas éveiben fordult komolyan a festészet felé, legismertebb műveit pedig ötvenéves kora körül alkotta.
Saját pénzéből finanszírozta utazásait
Patikusként sikeresen vállalkozott, így nem szorult mecénásokra. Megengedhette magának, hogy éveken át bejárja a Mediterráneumot és a Közel-Keletet, ahol személyesen festette meg azokat a tájakat, amelyekről más művészek csak metszeteket ismertek.
Nem tartozott egyetlen művészcsoporthoz sem
Miközben kortársai a nagybányai iskola vagy más művészközösségek köré szerveződtek, Csontváry teljesen egyedül dolgozott. Ez részben elszigetelte, ugyanakkor lehetővé tette, hogy minden külső elvárástól függetlenül alakítsa ki saját stílusát.
Kevés festmény maradt fenn
A művész életműve meglepően kicsi: alig mintegy száz festménye ismert. Éppen ezért minden eredeti Csontváry-kép felbecsülhetetlen értéket képvisel, és amikor egy-egy magántulajdonban lévő alkotás felbukkan a műkereskedelemben, rendszerint rekordár közelében kel el.
Festményei másokat is inspiráltak
Kortársai közül sokan ellátogattak azokra az ikonikus helyekre, amelyeket Csontváry a vásznain megörökített. A 2026 nyarán a szintén a Nemzeti Galériában látható Dolce Vita kiállításon többet is megtekinthetünk ezek közül és több Csontváry festményt is megtekinthetünk, például a Holdtölte Taorminában címűt.
Zsenije azonban a mai kor művészetére is hatással van. 2023-ban, születésének 170. évfordulóján az 1898-ban készült Festőlegény kép ihlette meg Kolodko Mihályt a festőre emlékező miniszobrainak megalkotásánál.
Csontváryt alkotás közben ábrázoló Kolodko miniszobrot a hortobágyi Kilenclyukú híd és a mostári Öreg-híd lábánál is megcsodálhatunk. A helyszínek aktualitását az adja, hogy Csontváry mindkét hidat megörökítette egy-egy festményén.
Miért érdemes megnézni?
Csontváry festményeit reprodukciókon szinte mindenki ismeri, de az eredeti művek egészen más élményt nyújtanak. A hatalmas vásznak mérete, a színek intenzitása és az ecsetkezelés finomságai csak élőben érzékelhetők igazán.
Ha a Magyar Nemzeti Galériában járunk, érdemes hosszabb időt szánni ezekre az alkotásokra. Minél tovább nézzük őket, annál több apró részlet, szimbólum és különleges fényhatás tárul fel előttünk.
Aki pedig igazán elmélyülne Csontváry világában, annak a budapesti látogatás után érdemes felkeresnie a pécsi Csontváry Múzeumot is. A két gyűjtemény együtt szinte teljes képet ad a magyar festészet egyik legkülönlegesebb alkotójának életművéről.
Ezutóbbiről még nem készítettem el a bejegyzésem, de ígérem, ez sem várat sokáig. Addig is ajánlom olvasásra ez eddigi, Csontváryval kapcsolatos írásimat:
