Csókakő vára – gótikus vár a Vértesben

A Vértes hegység szélén, a 208 méter magas Csóka-hegy oldalában meredezik Fejér megye egyetlen megmaradt, középkori eredetű erődítménye, Csókakő-vára. A pár éve hatalmas munkálatokkal teljesen megújult várból csodálatos kilátás tárul elénk.

Csókakő vára

A Csókakő név eredetileg kizárólag a várra vonatkozott, a falu neve Váralja volt. A vár és később a település a csóka madárról kapta a nevét. A Székesfehérvár és Győr közötti út mellett fekszik, ami Magyarország egyik legfontosabb nemzetközi nagyútja volt, a tihanyi alapítólevélben is említett „hadiút”.

Csókakő nevezetessége, Fejér megye egyetlen fennmaradt középkori eredetű, a török időkben is használt vára. A várat a tatárjárás után építették a stratégiailag rendkívül fontos út ellenőrzésére. Csókakő várának első írásos említése 1299-ből származik, ekkor Márk fia, István alországbíró és családja lakott benne a szolgaszemélyzetével. Vélhetően már korábban is állt. Ahogy a többi tatárjárás utáni várat, ezt is kőből építették.

A Vértes területe a Csák nemzetséghez tartozott, 1326-ban Károly Róbert király szerezte meg tőlük. Majd a Rozgonyiak lettek a tulajdonosai, akik a 15. században majdnem háromszorosára bővítették. Ekkor épült a felsővár köré az alsóvár is. A vár három oldalát meredek sziklafal védi, ezeket mesterséges sziklaárokkal is elhatároltak.

A Rozgonyi család kihaltával a vár többször cserélt gazdát, birtokosai között volt többek között Corvin János és Bakócz Tamás is.

A 16. században elfoglalták a törökök, csak 1687-ben szabadult fel. Hadászati jelentőségét elvesztette. A Habsburgok várrombolása elkerülte ugyan, de üresen állt és a természeti erők miatt enyészetnek indult.

Az 1850-es években Rómer Flóris felismerte fel a vár régészeti jelentőségét, első felmérését azonban csak 1885-ben Könyöki József végezte. 1953-ban műemlékké nyilvánították, 1960-ban kezdődtek a feltárási és helyreállítási munkálatok, de sajnos három évvel később félbe maradtak. Az életveszélyessé vált vár megmentésére az 1995-ben megalapították a Csókakői Várbarátok Társaságát. Jelentős anyagi támogatásukkal megindultak a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek napjainkban is folytatódnak.

Napjainkra szinte újjáépítült a vár. 2014-re a fal körbeért a vár körül, elkészült az újjáépített kaputoronyhoz vezető felvonó híd rostéllyal, kapuszárnyakkal, valamint a toronyhoz kapcsolódó délnyugati várfalszakasz pártázattal, fa gyilokjáró folyosóval és feljáróval. Megújult a félig a sziklába ágyazott várkápolna is. Az egyházi krónikák szerint 1601-ben Brindisi Szent Lőrinc hálaadó misét tartott a csókakői vár kápolnájában.

A legrégebbi rész, a 13. században épült felsővár kb. 28 x 15 méter alaprajzú. Ennek az északkeleti sarkán trapéz alakú, háromszintes torony állt, amelyhez a palotaszárny csatlakozott. A toronytól délre helyezkedett el a várudvar, közepén a ciszternaházzal. A 15. században épült a régi vár köré a háromszor akkora alsóvár. Ennek volt része a ma is látható kaputorony.

A vár történetét Mikszáth Kálmán is megörökítette a Magyarország lovagvárai című könyvében.

Csókakői vár alatt találunk egy nagy parkolót, mellette játszótérrel, pihenőhellyel. A táblákat követve gyalog kb. 15 perc alatt sétálhatunk fel a szerpentinúton. Az edzettebbek egy gyorsabb, de nehezebb utat is választhatnak, a kék jelzéseket követve.

Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Mészáros Henriettnek!