Cseszneki vár, a Bakony gyöngyszeme

A Bakony festői vidékén, egy sziklaszirten meredezik a középkori Cseszneki vár. A Veszprémből Győrbe vezető 82-es országút mellett fekszik Csesznek község, efölé magasodik a tatárjárás után emelt erődítmény.

Cseszneki vár története

A várat az 1241–42-es tatárjárás utáni nagy várépítési hullám keltette életre. Az első várat a Bána nembeli Cseszneki Jakab királyi kardhordozó emeltette 1263-ban. Első említése egy 1281-es oklevélben maradt fenn, eszerint Jakab fiai közösen használhatták a várat.

Károly Róbert király a vadban bővelkedő területet az uralkodói birtokokhoz csatolta. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond az uradalmához tartozó harmincegy községgel együtt a Garai főnemesi famíliának adta át, cserébe azok délvidéki birtokaiért. Miután a Garai család fiúága kihalt, 1483-ban Mátyás király a kincstárnokának, Szapolyai Istvánnak adományozta. Aztán többször gazdát cserélt.

1594-ben török kézre került, de 1598-ban sikerült visszafoglalni. A 16–17. század fordulóján a vár a gróf Cseszneky család birtokában volt. Az 1622-es nikolsburgi béke után ismét királyi birtok lett. A Rákóczi-szabadságharc idején lőszer- és élelmiszerraktárként használták, de hadifoglyokat is tartottak itt.

Az Esterházy grófok 1780-ig lakták, egy barokk kastéllyá alakították át. Az 1800-as évek elején előbb földrengés, majd tűzvész tett lakhatatlanná.

A vár felújítása jelenleg is tart a Nemzeti Várprogram keretében.

1947-ben itt forgatták a nagysikerű Valahol Európában című film egyes jeleneteit.

Különösen ősszel csodálatos a kilátás a várból.

Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Mészáros Henriettnek!

Egy távoli fotó a várról Kozma Andreától.

Nyitvatartási és egyéb információk a Cseszneki vár hivatalos oldalán.