Csejtei vár – Báthory Erzsébet titokzatos várkastélya

Published 2024-08-23 · Updated 2024-08-23

Báthory Erzsébet (gyakran Báthori Erzsébet írásmóddal), a „vérgrófnő” titokzatos várkastélyának maradványa, a Csejtei vár (Čachtický hrad) romja, Nyugat-Szlovákiában, Csejte község felett magasodik. A csejtei sziklacsúcsról egyedülálló körpanoráma nyílik a Kis-Kárpátokra, a miavai dombvidékre és a Vágmenti Inócrakopárra. Csejte községben, a 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastélyban található múzeumban sok mindent megtudhatunk a „csejtei rém” jelzővel is illetett Báthory Erzsébet életéről.

Csejtei vár rövid története

Csejtei vár (szlovákul: Čachtický hrad) 1263–1276 között épült, ismertségét későbbi úrnője, Báthori Erzsébet legendájának köszönheti.

A várat Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté. Halála utáni évtizedekig királyi várnagy irányította és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került.

1436-ban, örökadományként Guthi Országh Mihály báró kapta meg. Miután a család 1567-ben fiú utód híján kihalt, az uradalom a Magyar Királyi Kamara kezelésébe került. 1569-ben Kanizsa váráért és 50 ezer forintért Borsmonostor mezővárossal együtt zálogbirtokként a Nádasdy család kapta meg.

A vár legnevezetesebb lakója kétségtelenül Báthory Erzsébet, a hírhedt „vérgrófnő”. Bár a róla szóló történetek nagy része valószínűleg túlzás, mégis a nevéhez fűződő legendák tették a várat világhírűvé.

A legenda szerint Báthory Erzsébet a vár pincéiben kínozta és gyilkolta meg fiatal szolgálólányait, majd a fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. Bár a történetek nagy része valószínűleg csak legenda, a vár falai között valóban borzalmas tettek történhettek. Máig úgy tartják, hogy a várban kísértetek járnak, és a vérgrófnő szelleme is gyakran megjelenik.

I. Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet a Csejte várában

Az utókor hol vérgrófnőként, a Felvidék Drakulájaként, hol pedig egy 17. századi koncepciós per áldozataként könyveli el Báthory Erzsébetet,akinek a sok titkot rejtő xsejtei vár volt az utolsó otthona.

I. Nádasdy Ferenc a kor híres törökverő „fekete bég”, a Sárvári vár tulajdonosa 1575-ben, a házasságkötésükkor nászajándékba adta Báthory Erzsébet grófnőnek a csejtei várat a hozzá tartozó 12 faluval együtt.

Az asszony sokáig Sárváron élt, ha pedig Csejtén volt, a faluban, a Nádasdy-kastélyban tartózkodott. Az 1580-as évektől kezdte pártfogásába venni a megözvegyült vagy árván maradt nőket. 1585-től pedig leányiskolát működtetett a várkastélyában.

Amikor 1604-ben megözvegyült, ide, a Fevidékre vonult vissza, innen irányította uradalma ügyeit. A mesés vagyon azonban a vesztét okozta. Mivel nem védte egyetlen nagyhatalmú férfi sem, hamarosan olyna pletykák terjedtek el róla, hogy szűzlányok vérében fürdik és megkínozza áldozatait.

Báthory Erzsébet meghurcolása

A grófnő körül egyre több volt a szóbeszéd, 600 fiatal lány megkínzásával és meggyilkoltatásával vádolták. Ma már a legtöbb történész úgy gondolja, hogy ezeket a szörnyűségeket csak a grófné ellenségei találták ki, így próbálták őt ellehetetleníteni. Az a feltételezés is ismert, hogy unokatestvére, Báthory Gábor erdélyi fejedelem tevékenysége miatt egy korabeli „karaktergyilkosság”, vagyis a nagypolitika áldozata lett.

1610-ben Thurzó György nádorispán – akinek talán a nő mellett a vagyonára is fájt a foga – egy csapat lovas katonával elfoglalta a várat és kínvallatással bírták vallomásra a szolgálókat, akiket később lefejeztek. Thurzó György neve a szintén felvidéki Árva várából és Lőcséről lehet ismerős.

A vádak bizonyítására nem került sor, bírói tárgyalást sem tartottak, sőt a vádlottat ki sem hallgatták, ennek ellenére törvénytelenül saját várába záratták. Bár nem hagyhatta el a csejtei várat, a váron belül szabadon járhatott, vendégeket is fogadhatott, köztük a gyermekeit is. 1614. augusztus 21-én a vár déli lakótornyában halt meg. Kamasz fia, Pál tehetetlenül nézte végig anyja évekig tartó meghurcoltatását.

A Habsburg idők megpróbáltatásai

A hely másik tragikus sorsú híressége a grófnő unokája, Nádasdy III. Ferenc országbíró, akit a Wesselényi-féle Habsburg Lipót császár elleni összeesküvésben bűnösnek találtak. Ő Csejtén látta meg a napvilágot, hatalmas vagyona miatt kortársai a magyar Croesusnak nevezték.

Mivel csatlakozott a törökökkel kötött vasvári béke miatt elégedetlenkedő, valamint I. Lipót önkényuralma ellen lázadó főurakhoz, a szervezkedés leleplezése után elfogták, és Bécsbe hurcolták. 1671. április 30-án minden méltóságától és javaitól megfosztották, majd lefejezték. Gyerekei könyörgése ellenére holttestét közszemlére tették, és utódainak megtiltották, hogy a Nádasdy nevet viseljék.

Ezután a császári csapatok a csejtei kastélyt kirabolták, majd felgyújtottá, a várat pedig feldúlták. Végül Lipót császár és király a birtokot a homonnai Drugeth és az Erdődy család között fele-fele arányban megosztotta.

1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején II. Rákóczi Ferenc hadai felégették a várat, majd a császári zsoldosok felrobbantották a várfalakat, nehogy a Habsburg császár ellen felkelők még egyszer felhasználhassák.

Csejte vára napjainkban

A Csejtei vár felsővára az északi részen magasodik, legrégebbi épülete az öregtorony. Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek.

A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt. A fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet. A keleti toronyban a gótikus várkápolna maradványai láthatóak. A várudvarból gyönyörű kilátás nyílik a környező tájra.

Báthory Erzsébet kiállítás

A Csejte községben található, 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély ma múzeum. Csejte és környékének történelmén és néprajzán túl a vár egykori úrnőjével is megismerkedhetünk. Báthory Erzsébet – Csipkékbe rejtett kegyetlenség című kiállítás fő darabja Báthori Erzsébet korhűen rekonstruált öltözéke.

Báthory Erzsébet életéről készült filmek

A Csejtei rémnek és Drakula grófnőnek is hívott Báthory Erzsébet életéről több filmet is forgattak.

Báthory – A legenda másik arca – teljes film

A Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdráma kicsit kilóg a sorból.

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében.

A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik. – olvasható a Port.hu-n.