Csejtei vár – Báthory Erzsébet titokzatos várkastélya

Báthory Erzsébet (gyakran Báthori Erzsébet írásmóddal) titokzatos várkastélyának maradványa, a Csejtei vár (Čachtický hrad) romja, Nyugat-Szlovákiában, Csejte község felett magasodik. A csejtei sziklacsúcsról egyedülálló körpanoráma nyílik a Kis-Kárpátokra, a miavai dombvidékre és a Vágmenti Inócrakopárra.

Csejtei vár

Csejtei vár és Báthory Erzsébet

Csejtei vár (szlovákul: Čachtický hrad) 1263–1276 között épült, ismertségét későbbi úrnője, Báthori Erzsébet legendájának köszönheti.

A várat Hont-Pázmány nembeli Kázmér és rokonsága építtette a mai Alsóvisnyó település melletti dolomit dombra. A várat elfoglalta, kis ideig birtokolta Csák Máté. Halála utáni évtizedekig királyi várnagy irányította és szedte a különféle jövedelmeket és vámokat. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király adománya révén a lengyel származású Stiborici Stibor pozsonyi ispán birtokába került.

1436-ban, örökadományként Guthi Országh Mihály báró kapta meg. Miután a család 1567-ben fiú utód híján kihalt, az uradalom a Magyar Királyi Kamara kezelésébe került. 1569-ben Kanizsa váráért és 50 ezer forintért Borsmonostor mezővárossal együtt zálogbirtokként a Nádasdy család kapta meg.

I. Nádasdy Ferenc a kor híres törökverő „fekete bég”, a Sárvári vár tulajdonosa 1575-ben, a házasságkötésükkor nászajándékba adta Báthory Erzsébet grófnőnek a hozzá tartozó 12 faluval együtt.

Erzsébet sokat tartózkodott egyedül a kastélyban, mert férje a török elleni harcokkal volt elfoglalva. Az 1580-as évektől kezdte pártfogásába venni a megözvegyült vagy árván maradt nőket. 1585-től peidg leányiskolát működtetett a várkastélyában. Férje 1604-es halála után egyedül kezelte a vár és birtokainak ügyeit.

A grófnő körül egyre több volt a szóbeszéd, 600 fiatal lány megkínzásával és meggyilkoltatásával vádolták. 1610-ben Thurzó György nádorispán egy csapat lovas katonával elfoglalta a várat és kínvallatással bírták vallomásra a szolgálókat, akiket később lefejeztek. Thurzó György neve a szintén felvidéki Árva várából és Lőcséről lehet ismerős.

A vádak bizonyítására nem került sor, bírói tárgyalást sem tartottak, sőt a vádlottat ki sem hallgatták, ennek ellenére törvénytelenül saját várába záratták. Bár nem hagyhatta el a csejtei várat, a váron belül szabadon járhatott, vendégeket is fogadhatott, köztük a gyermekeit ia. 1614. augusztus 21-én a vár déli lakótornyában halt meg.

A csejtei vár III. Nádasdy Ferenc, az országbíró tulajdona lett, akit a Habsburg Lipót császár elleni összeesküvésben bűnösnek találtak, minden vagyonát elkobozták és társaival együtt 1671-ben kivégeztek. Lipót császár és király a birtokot a homonnai Drugeth és az Erdődy család között fele-fele arányban megosztotta.

1708-ban, a Habsburg-ellenes rendi felkelések idején II. Rákóczi Ferenc hadai felégették a várat, majd a császári zsoldosok felrobbantották a várfalakat, nehogy a Habsburg császár ellen felkelők még egyszer felhasználhassák.

Csejte vára

Csejte vára napjainkban

A Csejtei vár felsővára az északi részen magasodik, legrégebbi épülete az öregtorony. Az egykori várból 10-15 méter magas falak maradtak meg, a rekonstrukció során néhány falat újra is emeltek.

A hajdani három toronyból egy az 1980-as években ledőlt. A fennmaradt két torony közül a déli lakótoronyban halt meg Báthori Erzsébet. A keleti toronyban a gótikus várkápolna maradványai láthatóak.

Báthory Erzsébet kiállítás

A Csejte községben található, 1668-ban épített, késő reneszánsz Draškovič-kastély ma múzeum. Csejte és környékének történelmén és néprajzán túl a vár egykori úrnőjével is megismerkedhetünk. Báthory Erzsébet – Csipkékbe rejtett kegyetlenség című kiállítás fő darabja Báthori Erzsébet korhűen rekonstruált öltözéke.

Báthory Erzsébet életéről több filmet is forgattak. Hívták Csejtei rémnek és Drakula grófnőnek is.

Báthory – A legenda másik arca címmel 2008-ban bemutatott szlovák-cseh-angol-magyar koprodukcióban készült filmdráma kicsit kilóg a sorból. Így ír erről a Port.hu:

A hírhedt 16. századi grófnő, Báthory Erzsébet hátborzongató történetét sokan feldolgozták már: történészek, írók, költők, drámaírók, zeneszerzők, festők és filmesek próbálták leírni és megjeleníteni az elképzelhetetlent. Báthory Erzsébet az emberiség legvéresebb gyilkosaként szerepel a Guinness Rekordok Könyvében. A legenda szerint többnyire nők estek áldozatul a grófnő kegyetlenségének: megkínozta és megalázta őket, kiontott vérükben fürdött, fogaival tépte szét az áldozatok eleven húsát, majd végzett velük. De valóban ez történt a grófnő várában? Az eltelt négy évszázad alatt semmilyen történelmi dokumentum nem került elő, ami mindezt egyértelműen igazolná. A film a hagyományos elképzelésektől eltérő módon ábrázolja a grófnő alakját. A történet egy védtelen özvegyről szól, aki gazdagabb és sokkal nagyobb vagyonnal rendelkezik, mint maga a király. Báthory Erzsébet modern gondolkodású, reneszánsz asszonyként szerepel a filmben, aki egy összeesküvés áldozatává válik.

Báthory – A legenda másik arca – teljes film

Sőt egy musical opera is készült.

Szomor-Pejtsik-Miklós: Báthory Erzsébet musical-opera 

Ősbemutató: 2012 Margitszigeti Szabadtéri Színpad – Budapesti Nyári Fesztivál

Báthory Erzsébet: Benedekffy Katalin
Nádasdy Ferenc: Zöld Csaba
Thurzó György: Szomor György
Walter: Szemenyei János
Caravaggio: Miller Zoltán

Nagyon köszönöm a fotókat Vadkerti Katicának!

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 4
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 4
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük