Cifrapalota, a szecessziós csoda Kecskeméten
Kecskemét legismertebb épülete az 1903-ban bérházként épült szecessziós Cifrapalota. Az épület különlegessége a homlokzatát borító színes majolika díszítések és a hullámzó, organikus formák, amelyek a természetközeli szecessziós stílust idézik. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma múzeumnként funkcionál, a Kecskeméti Képtár található benne.
A Cifrapalota története
A szecesszió nagyon komoly pályát futott be hazánkban. Legnagyobb építészeink dolgoztak szecessziós elemekkel, ráadásul abban a korban, amikor az ország gyarapodott, bővült, így sok volt az új középület is. A kecsekméti Cifrapalota is ebben a korszakban született.
Kecskemét Város Tanácsa 1902-ben határozott első bérházának felépítéséről az újonnan létrejött 42 m széles, 520 m hosszú modern sugárútra, a Rákóczi útra, a sugárút és a Szabadság tér (Főtér) találkozásához. Az épület tervezésével Márkus Gézát (1872–1912) bízták meg, mindössze harminc napot biztosítva a tervek elkészítésére. Az építkezést még 1902-ben megkezdték, 10 hónap múlva, 1903 nyarán már készen állt az épület.
Márkus Géza a Lechner Ödön képviselte szecesszió formavilágát követte. Az épület homlokzati falsík színes majolika díszítésénél a népművészeti motívumok dominálnak. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay porcelángyárban készítették, csakúgy, mint a Városházánál. A színes csempék és virágmotívumok egyedivé teszik a palotát, ami miatt a szecessziós építészet egyik legszebb példájaként tartják számon Magyarországon.
Az épület tömbje visszafogott, nem hivalkodó. Márkus a legnagyobb hangsúlyt a részletek kidolgozására fektette. Márkus mesterének, Lechner Ödönnek a hatása érződik, aki a szecesszión belül a nemzeti formakincs használatát helyezte előtérbe. Az ablakokon, és a homlokzat majolika díszei a környék jellemző népművészeti motívumai rajzolódnak ki.
Az épületet többfunkciósra tervezték, a földszinten üzletek és raktáraik működtek. Az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó Díszterme és egyesületi helyiségei voltak. A második emelten három bérlakás kapott helyet.
A Cifrapalotának két lépcsőháza van, a kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet. A kovácsoltvas korlátos és mázas kerámialapokkal és stukkókkal díszített díszlépcsőház csupán az első emeleti Pávás teremig vezet.
Az épület belső terei a külsőhöz képest kevésbé díszítettek, közülük a Pávás terem, a Kereskedelmi Kaszinó egykori díszterme, a legreprezentatívabb.
A Cifrapalota a város egyik ékességeként szolgált, és hamar népszerűvé vált nemcsak a helyiek, hanem a látogatók körében is. Az épület nevét is a cifrázott, gazdagon díszített homlokzatáról kapta, amely szinte hímzésre emlékeztető mintázatot mutat.
A Cifrapalota jelene
Az épület a második világháború után állami tulajdonba került és szakszervezeti székházként használták. Ma a Cifrapalota a Kecskeméti Katona József Múzeum egyik kiállítóhelye, ahol különböző időszakos és állandó kiállítások tekinthetők meg. A múzeumban helyet kapott a modern magyar képzőművészet gyűjteménye, amely a 19. század végétől a 20. század közepéig tartó alkotásokat mutat be. Emellett a magyar szecesszió mestereinek művei is láthatók.
Az épület nem csupán kiállítási helyszínként szolgál, hanem Kecskemét kulturális életének egyik központja is. Gyakran rendeznek itt különféle művészeti eseményeket, konferenciákat és más rendezvényeket, amelyek színesítik a város életét.
1983 óta Kecskeméti Képtárnak ad helyet, amelynek alapját Nemes Marcell adománya adja. Nemes Marcell a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt, 81 képet adományozott a városnak 1911-ben. Túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásai voltak ezek: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei.
A Farkas István – Glücks Ferenc gyűjteményben látható az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye.
A miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életművét bemutató gyűjtemény 2000 festményből és 8000 grafikából áll.
1996 óta a Katona József Múzeum állandó kiállításán a képzőművészeti gyűjteményének legjelentősebb darabjait, és a Duna-Tisza köze legszebb avar kori leleteit, köztük a kunbábonyi fejedelmi sír kincseit láthatjuk itt.
A Cifrapalota Pávás termében konferenciák, előadások, tanácskozások, kulturális estek, koncertek, bálak, vacsorák, esküvők megszervezésére is van lehetőség.
