Cifrapalota, a szecessziós csoda Kecskeméten
Kecskemét legismertebb épülete az 1903-ban bérházként épült szecessziós Cifrapalota. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma múzeumnként funkcionál, a Kecskeméti Képtár található benne.
Cifrapalota Kecskeméten
Kecskemét Város Tanácsa 1902-ben határozott első bérházának felépítéséről az újonnan létrejött 42 m széles, 520 m hosszú modern sugárútra, a Rákóczi útra, a sugárút és a Szabadság tér (Főtér) találkozásához. Az épület tervezésével Márkus Gézát (1872–1912) bízták meg, mindössze harminc napot biztosítva a tervek elkészítésére. Az építkezést még 1902-ben megkezdték, 10 hónap múlva, 1903 nyarán már készen állt az épület.
Márkus Géza a Lechner Ödön képviselte szecesszió formavilágát követte. Az épület homlokzati falsík színes majolika díszítésénél a népművészeti motívumok dominálnak. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket a Zsolnay porcelángyárban készítették, csakúgy, mint a Városházánál.
Az épületet többfunkciósra tervezték, a földszinten üzletek és raktáraik működtek. Az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó Díszterme és egyesületi helyiségei voltak. A második emelten három bérlakás kapott helyet.
Az épületnek két lépcsőháza van, a kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet. A kovácsoltvas korlátos és mázas kerámialapokkal és stukkókkal díszített díszlépcsőház csupán az első emeleti Pávás teremig vezet.
Az épület belső terei a külsőhöz képest kevésbé díszítettek, közülük a Pávás terem, a Kereskedelmi Kaszinó egykori díszterme, a legreprezentatívabb.
A második világháború után állami tulajdonba került és szakszervezeti székházként használták. 1983 óta Kecskeméti Képtárnak ad helyet, aminek alapját Nemes Marcell adománya képezi. Nemes Marcell a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt, 81 képet adományozott a városnak 1911-ben. Túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásai voltak ezek: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei.
A Farkas István – Glücks Ferenc gyűjteményben látható az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye.
A miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életművét bemutató gyűjtemény 2000 festményből és 8000 grafikából áll.
1996 óta a Katona József Múzeum állandó kiállításán a képzőművészeti gyűjteményének legjelentősebb darabjait, és a Duna-Tisza köze legszebb avar kori leleteit, köztük a kunbábonyi fejedelmi sír kincseit láthatjuk itt.
A Cifrapalota Pávás termében konferenciák, előadások, tanácskozások, kulturális estek, koncertek, bálak, vacsorák, esküvők megszervezésére is van lehetőség.
