Guatemala látnivalói és színes temetője

Guatemala látnivalói között igazi különlegesség a színes temető, a Cementerio De Chichicastenango, ami nagyon jól tükrözi a közép-amerikai ország lakóinak életfelfogását. Az egykori spanyol gyarmat önmagában is színes a spanyol és az őslakos maja kultúrák keveredésének köszönhetően. Vulkánok, dzsungelek, barlangok és egyéb természeti szépségek között maja romok, színes indián piacok és falvak, épségben megmaradt gyarmati városok bújnak meg. 

Guatemalai Köztársaság

Közép-amerikai ország északon Mexikóval, észak-keleten Belizével, délen Hondurassal és El Salvadorral határos. 109 ezer négyzetkilométer nagyságú területen 18,2 millióan élnek.

Guatemala neve indián eredetű, egyesek szerint „farakások helye”, mások szerint „tűzokádó hegy” a jelentése. Felszínének jelentős részét a Kordillerák magas, vulkánokkal tűzdelt hegyláncai uralják. Délen szavannával fedett, keskeny parti síkság, északon trópusi őserdős vidék a jellemző.

Az ország a hajdani Maja Birodalom központja volt. A maja kultúra 300 és 900 között élte virágkorát. 

A spanyolok 1523-ban Mexikó felől törtek be. Az ország első spanyol települését, Antigua-t 1527-ben az Agua és a Fuego vulkán között, a Guacalate folyó völgyében alapították. 1541-ben a várost földrengés és az Agua vulkánról kiinduló iszapár elpusztította el. Az új főváros ettől a helytől néhány km-rel északabbra épült fel, amit 1773-ban egy hatalmas erősségű földrengés döntött rommá. 

A mai Guatemalaváros építését 1776-ban III. Károly spanyol király kezdeményezte. Az új város az előző fővárostól és a veszélyes Agua vulkántól 50 km-re keletre épült fel.

Az ország függetlenségét 1821. szeptember 15-én kiáltották ki. 1823-ban a Közép-amerikai Egyesült Tartományok tagja lett, majd ennek szétesése után lett független köztársaság 1839-ben. 

Guatemalaváros Guatemala fővárosa és egyben legnépesebb települése is.

Guatemala látnivalói

A fővárosban és az UNESCO világörökségi helyszíneken találjuk a legtöbb látnivalót.

Guatemalaváros

• Mundo Petapa Irtra (vidámpark)
• Kaminaljuyú (maja-kori emlék) – a nyugati külváros apró házai közé ékelődött egykori maja város romjai
• Torre del Reformador, a 72 méter magas, vasszerkezetű torony a város egyik jelképe
• Plaza de la Constitución (központi tér)
• Palacio Nacional (Nemzeti palota)
• Segítő Szűz Mária-székesegyház
• Botanikus kert
• Oakland Mall (bevásárlóközpont)
• Zoológico La Aurora (állatkert)
• Museo Popol Vuh (múzeum Kolumbusz előtti tárgyakkal)
• Museo Ixchel del Traje Indigena (indián textilek)

Guatemala UNESCO világörökségi helyszínei

Antigua Guatemala (kulturális)

Antiguát, Guatemala elhagyott régi fővárosát a 16. század elején alapították. 1500 m tengerszint feletti magasságban, egy földrengésveszélyes régióban épült, 1773-ban egy földrengés nagyrészt elpusztította, de fő műemlékeit ma is romokként őrzik. Az olasz reneszánsz ihlette rácsmintára épült város kevesebb mint három évszázad alatt számos kiváló műemléket szerzett.

Quirigua maja régészeti parkja és romjai (kulturális)

A Kr.u. 2. század óta lakott Quirigua városa Cauac Sky (723–784) uralkodása alatt egy autonóm és virágzó állam fővárosává vált. Quirigua romjai néhány kiemelkedő 8. századi műemléket, valamint faragott sztélák és faragott naptárak lenyűgöző sorozatát tartalmazzák, amelyek alapvető forrást jelentenek a maja civilizáció tanulmányozásában.

Tikal Nemzeti Park (kulturális/természeti)

A dzsungel szívében, buja növényzettel körülvéve, fekszik a maja civilizáció egyik fő helyszíne, amit a Kr.e. 6. századtól az i.sz. 10. századig laktak. A szertartási központban pompás templomok és paloták, valamint rámpákon keresztül elérhető nyilvános terek találhatók. A lakásmaradványok a környező vidéken szétszórtan helyezkednek el.

Tak’alik Ab’aj Nemzeti Régészeti Park (természeti, 2023-ban került fel a listára

A Tak’alik Ab’aj egy régészeti lelőhely, Guatemala csendes-óceáni partvidékén. 1700 éves története egy olyan időszakot ölel fel, amely az olmék civilizációból a korai maja kultúra kialakulásába lépett át. Tak’alik Ab’aj elsődleges szerepet játszott ebben az átmenetben, részben azért, mert létfontosságú volt a hosszú távú kereskedelmi útvonalhoz, amely összeköti a mai Mexikó területén található Tehuantepec földszorosát a mai El Salvadorral. Ezen az úton széles körben megosztották az ötleteket és a szokásokat.

A szakrális terek és épületek kozmológiai elvek szerint kerültek kialakításra, innovatív vízgazdálkodási rendszerek, kerámia és lapidárium található. A különböző hovatartozású bennszülött csoportok ma is szent helynek tekintik a helyet, és rituálék elvégzésére látogatják. 2023 került fel az UNESCO listájára.

Guatemala színes temetője – Cementerio De Chichicastenango

A városok többségéhez hasonlóan Chichicastenango is szürke település. Csak a piaca és a temetője színes. De az nagyon, a temető tele van gyönyörű, színes kriptákkal, némelyikük kastélyra hasonlít. A helyiek gyakran családostól étellel, itallal és tömjénfüstölővel mennek ki a sírokhoz és beszélgetnek az elhunytakkal.

Közép-Amerikában egyáltalán nem meglepő a színes temetők látványa, de európaiként igazi  kuriózum. A szomszédos Mexikóban a halottak napja is igazi örömünnep, szinte már olyan, mint egy karnevál.