Bulgária és Románia felé is szabad az út: Új fejezet a schengeni övezet történetében
2025 januárja mérföldkő mind Bulgária, mind Románia számára, hiszen a két ország a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált. Ez az esemény nemcsak a régió, hanem egész Európa szempontjából fontos lépés. A történelmi döntés lehetővé teszi a határellenőrzések nélküli szabad mozgást a két ország és az EU többi tagállama között. Ebben a bejegyzésben elmesélem a schengeni övezet történetét, céljait, jelentőségét, valamint Bulgária és Románia csatlakozásának előnyeit.
A schengeni övezet és shengeni egyezmény története
A schengeni övezet egy olyan európai országból álló térség, ahol megszüntették az útlevél- és személyi igazolvány-ellenőrzést a belső határokon. Ez azt jelenti, hogy az övezet országai között szabadon lehet utazni, mintha egyetlen ország lenne.
A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) fontos vívmánya, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. A schengeni övezet fő célja, hogy az emberek, áruk és szolgáltatások szabad mozgását biztosítsák. Mindez közös külső határokat és szigorú szabályokat alkalmazva valósul meg..
A Schengeni Egyezményt 1985-ben írták alá az azonos nevű luxemburgi településen. Kezdetben öt ország – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Németország – vállalta, hogy eltörli a belső határellenőrzést. Az 1995-ös életbe lépést követően folyamatosan bővült az övezet, és mára az Európai Unió többsége, valamint néhány nem uniós ország is részese.
A schengeni övezet országai
A schengeni övezet teljes jogú tagjai eltörölték a belső határellenőrzést, és betartják a közös vízumpolitikát, valamint a külső határok kezelésére vonatkozó szabályokat. Jelenleg az alábbi országok ide tartoznak:
Európai Uniós tagországok (27-ből 26)
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária (2025-től)
- Ciprus (*külön státusz, részletezve lentebb)
- Csehország
- Dánia
- Észtország
- Finnország
- Franciaország
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Lengyelország
- Lettország
- Litvánia
- Luxemburg
- Magyarország
- Málta
- Németország
- Olaszország
- Portugália
- Románia (2025-től)
- Spanyolország
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
Nem EU-tag országok
- Izland
- Liechtenstein
- Norvégia
- Svájc
Különleges állapottal rendelkező országok
Néhány ország különleges helyzetben van a schengeni övezeten belül vagy annak határain:
- Írország: Nem tagja a schengeni övezetnek, mivel fenntartja a közös utazási térséget az Egyesült Királysággal, így nem alkalmazza a schengeni szabályokat.
- Ciprus: Bár hivatalosan kötelezte magát a csatlakozásra, még nem vált teljes jogú taggá, részben a politikai helyzet (a sziget megosztottsága) miatt.
Magyarország csatlakozása a schengeni övezethez
Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és már ekkor megkezdte a felkészülést a schengeni tagságra. A szükséges határellenőrzési, informatikai és igazságügyi reformok végrehajtása után az ország 2007. december 21-én vált a schengeni övezet tagjává.
A csatlakozás Magyarország számára hatalmas előrelépést jelentett. Az osztrák, szlovák és szlovén határszakaszokon eltörölték a határellenőrzést, ami jelentősen megkönnyítette a mindennapi utazást, a határokon átnyúló munkavállalást is.
Azóta a schengeni övezet aktív tagja, részt vesz a közös biztonsági és migrációs politikák alakításában, valamint részt vesz az európai bűnüldözési és határvédelmi együttműködésben.
Bulgária és Románia útja a schengeni csatlakozásig
Bulgária és Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és régóta törekedtek a schengeni tagságra. Az elvárások teljesítéséhez jelentős reformokat hajtottak végre a határellenőrzés, az igazságügy és a korrupció elleni küzdelem terén. A csatlakozás azonban éveken át akadályokba ütközött, főként politikai és biztonsági aggályok miatt.
Végül a két ország szorgalma és fejlődése meghozta gyümölcsét, és 2025-től hivatalosan is a schengeni övezet részévé váltak.
A schengeni övezet bővítésének lehetőségei
Ezt megelőzően legutóbb, 2023 januárjában Horvátország lett a schengeni övezet teljes jogú tagja. Horvátország schengeni övezetbe belépésével a horvát–magyar határon 15, a horvát-szlovén határon pedig 58 átkelőhelyen szűnt meg az ellenőrzés.
Az övezet tovább bővülhet, ha nem csatlakozott EU-tagállamok – Ciprus vagy Írország – teljesítik a tagsági feltételeket, vagy újabb országok csatlakoznak az EU-s és teljesítmény az egyezmény követelményeit is. Az övezetbe való belépéshez szigorú biztonsági, igazságügyi és technikai feltételeknek kell megfelelni.
A csatlakozás előnyei
A schengeni tagság számos előnnyel jár mind az állampolgárok, mind az üzleti szféra számára:
- Határellenőrzés eltörlése: Az állampolgárok szabadon utazhatnak az övezeten belül, segítve a turizmust és a munkavállalást.
- Gazdasági fellendülés: A kereskedelem akadályainak megszűnése növeli az export-import hatékonyságát és csökkenti a költségeket.
- Regionális együttműködés: A schengeni tagság megerősíti az ország pozícióját az uniós politikában, elősegítve a határokon átnyúló projekteket.
- Biztonság: A közös információs rendszerek, például a Schengeni Információs Rendszer (SIS) használata támogatja a bűnüldözést és a migráció kezelését.
Bulgária és Románia csatlakozása szimbolikus lépés az Európai Unió egysége felé. A schengeni övezet növekedése nemcsak a szabad mozgás eszméjét erősíti, hanem a kontinens gazdasági és biztonsági stabilitásához is hozzájárul. A csatlakozás megerősíti Bulgária és Románia európai identitását és elkötelezettségét az uniós értékek mellett.
Ezzel a döntéssel új korszak kezdődött a schengeni övezet történetében, amely továbbra is Európa egyik legjelentősebb integrációs vívmánya marad.
Igazán azon tudják értékelni a hátárok eltörlését, akik a rendszerváltás előtti időkben is utaztak és hosszú órákat vártak a határokon az útlevél- vagy vámellenőrzésre várva.
