Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye látnivalói a magasból – drónvideó + kvíz
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj…” – szólnak Radnóti Miklós Nem tudhatom című versének híres sorai. Van benne némi igazság, de szerintem a magasból készített felvételeknek is van létjogosultsága. Úgy mutatja be a tájat, ahogy lentről esélyünk sincs látni. Nézzük, hogy néznek ki Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye látnivalói a magasból.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban található. Magyarország második legnagyobb vármegyéjét északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja.
Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye Miskolc, az ország negyedik legnépesebb városa Budapest, Debrecen és Szeged után. Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Magyarország három történelmi vármegyéjének a nevét viseli:
- Borsod nevét a várról kapta, amelyhez tartozott, és a mai Edelény közelében állt. A vár valószínűleg első gondnokáról, Borsról kapta a nevét (a régi magyar nyelvben a -d képző a helynevek származékos képzője volt, így a Borsod név jelentése Borshoz tartozó hely).
- Abaúj vára, Abaújvár nevének rövidített formája. Az Aba rész a térséget a középkorban uralkodó Aba nemzetségre utal. A vár Abaújvár község közelében állt.
- Zemplén is váráról kapta a nevét. A név a szlovák zem vagy a szláv zemlja szóból származik, jelentése föld, talaj, vagy terület. A vár, amint a neve is mutatja, földvár volt; maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén község közelében.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül az Észak-Magyarország- és a Tisza-tó régióba tartozik, fő vonzerejét többek között a látványos természeti értékek – különösen az Aggteleki Nemzeti Park és Lillafüred -, valamint a romantikus műemlékjellegű középkori várak és várromok – mint például a boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, regéci vár, sárospataki vár, szerencsi vár – jelentik.
Az egyetlen magyar vármegye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik. Itt található az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj.
A vármegye nevezetességei közé tartozik a Hungarikumok közé is beválasztott tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye látnivalói a magasból – drónvideó
Nincs egyszerű dolga annak, aki egy videóban kívánja bemutatni Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nevezetességeit, látnivalóit. Szép városok, várak, emlékművek és persze a világörökségi táj vetélkedik a filmbe kerülésért. Főleg, ha csak közel 6 perc van mindenre.
Persze vannak olyan látnivalók, amelyeket felülről nem is lehetne bemutatni, mint például a rekord méretű könyvet Szinpetriben.
Nevezetességek a drónvideóban:
- Miskolc és vele együtt a Diósgyőri vár,
- Lillafüred,
- Ózd,
- Boldogkő vára,
- Kazincbarcika,
- Tarcal,
- Tokaj, amit Közép-Európa legromantikusabb kisvárosai közé is beválasztottak
- Mád,
- Edelény,
- Szerencs,
- Muhi emlékmű,
- Nyéki tavak,
- Mezőkövesd,
- Tiszaújváros.
Kimaradt például az egyik leghíresebb látnivaló, a Sárospataki vár, vagy hazánk legkisebb települése Szanticska. Sőt kimaradt Vizsoly és Gönc, ahol az első magyar nyelvű biblia született.
A kastélyok közül nincs benne például az Edelényi L’Huillier-Coburg kastély és a Füzérradványi Károlyi-kastély, Zemplén ékessége sem.
Ami viszont benne van, amiatt érdemes megnézni a videót, hisz úgy mutatja be az ország északi régióját, ahogy csak ritkán láthatjuk
