Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás – Győr
Győr történelmi belvárosában, a Káptalandomb északnyugati sarkában áll a Püspökvár, a mindenkori püspök lakhelye. Itt található a Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás, ahol megismerkedhetünk a második világháborúban emberek százait bújtató, majd kivégzett püspök életével és halálának körülményeivel. A felkavaró és elgondolkodtató kiállítás feleleveníti az utolsó napok történéseit. A pince termeit bejárva pedig átérezhetjük a háborús korszak, a menekülés nyomasztó valóságát.
Boldog Apor Vilmos Emlékkiállítás
Az eredeti helyszínen, a Püspökivárban berendezett kiállítás az 1997. novemver 9-én boldoggá avatott Apor Vilmos győri püspök vértanúságának állít emléket.
A modern kiállítás-technikai eszközökkel életrehívott kiállítás mindent felvonultat, hogy minél átfogóbb képet kapjunk Boldog Apor Vilmos koráról és a püspök személyes életútjáról. Látjuk a naplórészleteit, a golyónyomokat, halljuk a püspök utolsó szavait, az emlékezők vallomásait. Vetített képek és különböző fény- és hangeffektusok segítenek megérteni a borzalmakat.
Boldog Apor Vilmos élete és vértanú halála
Boldog báró altorjai Apor Vilmost (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) 1941. januárjában nevezték ki győri püspökké. Még ez év márciusában meg is érkezett Győrbe.
A második világháborúban a német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül védelmezte az üldözötteket. Minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Éjjel-nappal virrasztott, hogy: „ha valami történik, ébren kell hogy legyek”.
Az előrenyomuló orosz csapatok 1945. március 28-án kezdték meg Győr ostromát. Még aznap este megérkeztek az első orosz katonák a Püspökvárhoz. Apor Vilmos a pince bejáratánál lévő helyiségekben fogadta a katonákat. A pincében ekkor két-háromszáz ember húzódik meg.
1945. március 29-én Nagycsütörtökön a Székesegyház tornya is lövést kapott és kigyulladt. Apor Vilmos ezen az estén mutatta be utolsó miséjét az óvóhelyen.
1945. március 30.-án Nagypénteken az orosz katonák egyre durvábbak és erőszakosabbak voltak. Fiatal nőket követeltek „krumplipucolásra” és benyomultak a pince előterébe. A parancsnokot a karjánál tolva tolta föl a lépcsőn a püspök.
Aztán az orosz tiszt több golyót is kilőtt. Apor Vilmos három találatot kapott, az egyik a hasüregébe hatolt, négy pedig a mennyezetbe fúródott. Vérrel átitatott ruháján a golyónyomok is felfedezhetőek.
Az oroszok elmenekültek a helyszínről, a püspök saját életével fizetett a lányok, asszonyok sértetlenségéért.
A fájdalomtól összeesve nem panaszkodik, inkább hálát mond:
„Köszönöm az Úr Jézusnak, hogy nagypénteken vele és érte szenvedhetek. Ha ezzel minden nő megmenekült, akkor érdemes volt.”
A sebesült püspököt kórházba vitték, ahol Dr. Petz Aladár petróleumlámpa világítás mellett operálta meg.
1945. április 2-án, Nagyhétfőn átmeneti javulást követően – a szentségek felvétele és a szüntelen imádkozás után – végső nyugalomra tért Apor Vilmos püspök.
A vértanú püspök boldoggá avatási eljárásának megindítását gyóntatója azonnal írásban kezdeményezte. Az eljárás 1946-ban megindult, de 1949-ben felfüggesztették, és csak 1989-ben folytatódhatott. Az előkészítés 1996-ban fejeződött be. A szükséges dokumentumokat tartalmazó petíciót győri látogatása alkalmával adták át II. János Pál pápának, aki imádkozott is Apor Vilmos sírjánál. 1997. november 9-én a római Szent Péter téren avatta boldoggá II. János Pál.
A Püspökvár udvarán 2012-ben helyezték el a Lebó Ferenc szobrászművész által készített életnagyságú Boldog Apor Vilmos szobrot. Lebó Ferenc 2001-ben a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolnába készített Apor Vilmos domborművet.
Nem véletlen, hogy épp november 13-ra időzítettem ezt a bejegyzést, ugyanis ezen a napon ünnepeljük a Magyar Szentek és Boldogok napját.
