Blois királyi kastély a Loire-völgyében

A Loire-völgyi kastélyok egyik gyöngyszeme, a Blois királyi kastély (Château Royal de Blois) 7 francia király és 10 francia királynő rezidenciája volt. Építése és bővítése a 13. századtól a 17. századig tartott, így különféle építészeti stílusokat csodálhatunk meg benne. Több mint 35 000 darabból álló gyűjteményének egy részét az I. Ferenc szárny királyi lakosztályaiban, a XII. Lajos szárnyban kialakított Szépművészeti Múzeumban, illetve ideiglenes tárlatokon mutatja be.

Blois királyi kastély (Château Royal de Blois) története

A középkorban a Loire folyó menti Blois az azonos nevű Blois Grófság székhelye volt. Egyik tulajdonosa Blois Károly egyike volt a bretagne-i hercegi címre pályázóknak, halála után boldoggá avatták.

Az első várat a város grófja, Thibault emelte a Loire jobb partján magasodó dombra a 10. században. emeltette. A 11. században Blois-i István gróf, Hódító Vilmos unokája, akiből angol király is lett alaposan kibővíttette.

1391-ben az Orléans-család birtokában került, itt született a későbbi XII. Lajos francia király, ekkor vált Blois vára királyi rezidenciává. Erre az időszakra esett a gótikus szárny kialakítása és a teraszos olasz kert kialakítása. A vörös téglából és szürke kőből álló szárny bejárata fölött a lovas király szobra látható.

I. Ferenc király 1515-ös királya választása után felesége, Claude királynő felújította Blois-t azzal a szándékkal, hogy az Amboise kastélyból Bloisba költözzön. Ferenc egy új szárnyat építtetett olasz hatásokra reneszánsz stílusban és létrehozta a korszak egyik legfontosabb könyvtárát a kastélyban. Ekkor készült a csigalépcső, amelyet domborműves szobrok borítanak.

Felesége 1524-es halála után már kevés időt töltött Bloisban, és a hatalmas könyvtárat a Fontainebleau-i királyi kastélyba költöztette.

A francia vallásháborúk idején III. Henrik király Bloisba menekült Párizsból. Később IV. Henrik király, az első Bourbon uralkodó foglalta el. 1610-es halálakor özvegye, Marie de’ Medici menekült ide, amikor kiutasították fia, XIII. Lajos király udvarából.

1626- ban XIII . Lajos király nászajándékba adta testvérének és örökösének, a francia Gastonnak, aki egy teljesen új szárny építésébe kezdett. Az építkezést azonban 1638 -ban leállították, amikor megszületett Gaston unokaöccse, a későbbi XIV. Lajos, mert Gaston már nem volt az örökös.

A francia forradalom idejére a hatalmas kastély már elhanyagolt állapotban volt. A palota tartalmát, számos szobrát, királyi emblémáját és címerét eltávolították. A kastélyt a tervek szerint lebontották volna, de végül katonai kaszárnyaként használták.

1840-ben a kastélyt felvették a történelmi emlékek listájára, aminek hatására megindulhatott a restaurálás.

Blois királyi kastély termei és látogatása

A Blois kastélyban összesen 564 szoba és 75 lépcsőház van, bár csak 23-at használtak rendszeresen.

Az I. Ferenc szárny királyi lakosztályaiban megismerkedhetünk a kastély korabeli lakóinak életével.

A XII. Lajos szárnyban, az első emeleten található a város szépművészeti múzeuma (Musée des Beaux-arts de la ville). Közel 35 000 műtárgy, 300 festmény, szobrok és szőttesek kerülnek itt bemutatásra, köztük Ingres, Rubens, Boucher festményei.

A látogatók megtekinthetik Catherine de’ Medici állítólagos titkos kamráját és méregszekrényeit . Valószínűleg ennek a helyiségnek, a „titkok kamrájának” sokkal banálisabb célja volt: értékes tárgyak kiállítása a vendégek számára.

A Blois királyi kastélyban számos időszaki kiállítást is tartanak.

A Blois királyi kastély belépőjeggyel, de egyénileg is látogatható. A kastély látnivalóinak azonosításában és felfedezésében 14 nyelven ingyenesen – köztük magyarul is – elérhető brosúra segíti a látogatókat. Emellett francia és angol feliratok találhatók mindegyik teremben az összes kiállított műről.

Tárlatvezető készülékes infrormációk nyolc nyelven érhetők el, magyarul nem.

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

tizennyolc − 12 =