Blois királyi kastély a Loire-völgyében
A Loire-völgyi kastélyok egyik gyöngyszeme, a Blois királyi kastély (Château Royal de Blois) 7 francia király és 10 francia királynő rezidenciája volt. Építése és bővítése a 13. századtól a 17. századig tartott, így különféle építészeti stílusokat csodálhatunk meg benne. Több mint 35 000 darabból álló gyűjteményének egy részét az I. Ferenc szárny királyi lakosztályaiban, a XII. Lajos szárnyban kialakított Szépművészeti Múzeumban, illetve ideiglenes tárlatokon mutatja be.
Blois királyi kastély (Château Royal de Blois) története
A középkorban a Loire folyó menti Blois az azonos nevű Blois Grófság székhelye volt. Egyik tulajdonosa Blois Károly egyike volt a bretagne-i hercegi címre pályázóknak, halála után boldoggá avatták.
Az első várat a város grófja, Thibault emelte a Loire jobb partján magasodó dombra a 10. században. emeltette. A 11. században Blois-i István gróf, Hódító Vilmos unokája, akiből angol király is lett alaposan kibővíttette.
1391-ben az Orléans-család birtokában került, itt született a későbbi XII. Lajos francia király, ekkor vált Blois vára királyi rezidenciává. Erre az időszakra esett a gótikus szárny kialakítása és a teraszos olasz kert kialakítása. A vörös téglából és szürke kőből álló szárny bejárata fölött a lovas király szobra látható.
I. Ferenc király 1515-ös királya választása után felesége, Claude királynő felújította Blois-t azzal a szándékkal, hogy az Amboise kastélyból Bloisba költözzön. Ferenc egy új szárnyat építtetett olasz hatásokra reneszánsz stílusban és létrehozta a korszak egyik legfontosabb könyvtárát a kastélyban. Ekkor készült a csigalépcső, amelyet domborműves szobrok borítanak.
Felesége 1524-es halála után már kevés időt töltött Bloisban, és a hatalmas könyvtárat a Fontainebleau-i királyi kastélyba költöztette.
A francia vallásháborúk idején III. Henrik király Bloisba menekült Párizsból. Később IV. Henrik király, az első Bourbon uralkodó foglalta el. 1610-es halálakor özvegye, Marie de’ Medici menekült ide, amikor kiutasították fia, XIII. Lajos király udvarából.
1626- ban XIII . Lajos király nászajándékba adta testvérének és örökösének, a francia Gastonnak, aki egy teljesen új szárny építésébe kezdett. Az építkezést azonban 1638 -ban leállították, amikor megszületett Gaston unokaöccse, a későbbi XIV. Lajos, mert Gaston már nem volt az örökös.
A francia forradalom idejére a hatalmas kastély már elhanyagolt állapotban volt. A palota tartalmát, számos szobrát, királyi emblémáját és címerét eltávolították. A kastélyt a tervek szerint lebontották volna, de végül katonai kaszárnyaként használták.
1840-ben a kastélyt felvették a történelmi emlékek listájára, aminek hatására megindulhatott a restaurálás.
Blois királyi kastély termei és látogatása
A Blois kastélyban összesen 564 szoba és 75 lépcsőház van, bár csak 23-at használtak rendszeresen.
Az I. Ferenc szárny királyi lakosztályaiban megismerkedhetünk a kastély korabeli lakóinak életével.
A XII. Lajos szárnyban, az első emeleten található a város szépművészeti múzeuma (Musée des Beaux-arts de la ville). Közel 35 000 műtárgy, 300 festmény, szobrok és szőttesek kerülnek itt bemutatásra, köztük Ingres, Rubens, Boucher festményei.
A látogatók megtekinthetik Catherine de’ Medici állítólagos titkos kamráját és méregszekrényeit . Valószínűleg ennek a helyiségnek, a „titkok kamrájának” sokkal banálisabb célja volt: értékes tárgyak kiállítása a vendégek számára.
A Blois királyi kastélyban számos időszaki kiállítást is tartanak.
A Blois királyi kastély belépőjeggyel, de egyénileg is látogatható. A kastély látnivalóinak azonosításában és felfedezésében 14 nyelven ingyenesen – köztük magyarul is – elérhető brosúra segíti a látogatókat. Emellett francia és angol feliratok találhatók mindegyik teremben az összes kiállított műről.
Tárlatvezető készülékes infrormációk nyolc nyelven érhetők el, magyarul nem.
