Bioszféra-rezervátumok Magyarországon
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az „Ember és Bioszféra” programot, mely a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását tűzte ki céljául. Magyarország a kezdetektől fogva aktívan részt vesz a programban. Így nem csoda, hogy bioszféra-rezervátumok Magyarországon is kijelölésre kerültek. A hat magyar bioszféra-rezervátum csodálatos természeti és kulturális értékeivel méltó képviselője az UNESCO által kijelölt Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának.
Az UNESCO 1971-ben indította útjára az „Ember és Bioszféra” programot. Egy évre rá Stockholmban az ENSZ is megtartotta első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. Így talán már érthető, hogy miért épp enapra időzítettem ezt a bejegyzésem.
Mi a bioszféra-rezervátum?
Az UNESCO Ember és Bioszféra Programja egy olyan nemzetközi tudományos program, melynek keretében ún. bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki. A bioszféra-rezervátumok olyan szárazföldi és tengerparti ökoszisztémákat felölelő területek, melyek fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett az optimális összhang biztosításával egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek.
Bioszféra-rezervátumok Magyarországon
A Magyarországon kijelölt hat bioszféra-rezervátum különböző, az országra jellemző élőhelytípusokat, tájtípusokat mutat be és őriz az utókor számára, valamint gazdagítják a világ bioszféra-rezervátumainak sokféleségét.
| Bioszféra-rezervátum | Év | Terület |
| Aggteleki Bioszféra-rezervátum | 1979 | 45 311 |
| Fertő-tavi Bioszféra-rezervátum | 1979 | 23 193 |
| Hortobágyi Bioszféra-rezervátum | 1979 | 154 591 |
| Kiskunsági Bioszféra-rezervátum | 1979 | 154 095 |
| Pilisi Bioszféra-rezervátum | 1980 | 38 704 |
| Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum (Horvátországgal közös) | 2012 | 329 855 |
Aggteleki bioszféra-rezervátum
Az Aggteleki bioszféra-rezervátum kijelölését különleges geológiai és állattani értékeket megőrző barlangrendszerei, illetve karsztterületeinek egyedülálló és rendkívül fajgazdag élővilága, az ország több endemikus fajának előfordulása indokolta. Csodálatos élővilágával, varázslatos tájaival és barlangjaival látogatók ezreit csábítja évről évre.
A rezervátum legismertebb része az Aggteleki cseppkőbarlang, ami a nyolc magyar UNESCO világörökségi helyszín egyike.
Fertő-tavi bioszféra-rezervátum
A Fertő-tavi bioszféra-rezervátum az osztrák határ mellett található és magába foglalja a Fertő-tó teljes magyarországi területét. A Fertő-tó, mint az utolsó, legnyugatibb elhelyezkedésű sztyepptó Európában, hatalmas kiterjedésű nádasaival speciális élőhelyet teremt a rendkívül gazdag vízi élővilág számára. Különlegesek a partvidéken kialakult szikes gyepek, valamint a kisebb területen fekvő, melegkedvelő fás élőhelyek, sztyepprétek is. Értékes költő madárállománya mellett a tó nagy kiterjedésű nádasaival a Kárpát-medence egyik legfontosabb madárvonulási központja.
Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Fertő-tó környezetének és élővilágának megóvása kapcsán az utóbbi években nem épp kedvező hírek érkeztek.
Hortobágyi bioszféra-rezervátum
A Hortobágy Európa legnagyobb összefüggő, szikes talajú területe. A jellegzetes alföldi táj, a végtelennek tűnő délibábos pusztaságával és gémeskútjaival ősszel vonuló európai madárcsapatok, például darvak számára nyújtott kiterjedt pihenő- és táplálkozó területeket. Különleges értékei miatt az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.
Kiskunsági bioszféra-rezervátum
A Kiskunsági bioszféra-rezervátum a Duna-Tisza közének jellegzetes arculatát, fennmaradt természeti és kulturális értékeit őrzi. A magyar Alföld részét képező terület vizes élőhelyei és a szikes, homokos pusztái számos fészkelő madárnak, és ősszel- valamint tavasszal tömegesen átvonuló madárcsapatoknak nyújtanak otthont és táplálékot.
Pilisi bioszféra-rezervátum
A Pilisi bioszféra-rezervátum a karsztos alapkőzetű Pilis hegységet, a Dunakanyart és annak lomberdeit foglalja magában. Számos védett- és fokozottan védett növény- és állatfaj él itt. A csodálatos táj a főváros közelségének köszönhetően az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A területen tanösvények, bemutatóközpontok segítik a környezeti nevelést, továbbá számos sportolási lehetőség (sárkányrepülőzés, siklóernyőzés, terepmotorozás stb.) is várja az ide látogatókat.
Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum
A 2012-ben kijelölt, horvát-magyar kétoldalú kezdeményezésre létrejött Mura-Dráva-Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum mintegy 631 ezer hektárnyi területet ölel fel. Ez az egyik legnagyobb szinte még érintetlen természeti terület a Duna-medencében. A vízi és part menti életközösségek (ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak) és természeti értékek megőrzése mellett fontos cél a helyi önkormányzatok és a lakosság megélhetési lehetőségeinek bővítése. A régió különleges szimbólumai a vízimadarak (pl. rétisas, fekete gólya, kis csér).
