Betlehem látnivalói – a város, ahol Jézus született
Betlehem város örökre beleírta magát a történelembe. A világ legolvasottabb könyve, a Biblia szerint Jézus szülővárosa. Napjainkban a város neve, ahol a „béke hercege” született nem épp békével kapcsolódik össze. A Palesztinához tartozó település köré hatalmas falat emeltek és ellenőrző kapun keresztül juthatunk ki és be. Itt vannak Betlehem látnivalói!
Betlehem város (arabul: بيت لحم, héberül: בית לחם; Betlechem) Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre fekszik. Palesztinához, Ciszjordániához tartozik, az azonos nevű kormányzóság székhelye. Az ötezer éves település neve héberül „kenyér háza”, míg arabul a „hús háza” jelentéssel bír. A Bibliában többször megjelenik Betlehem. Először akkor említik, amikor Jákob második felesége, Ráhel megszüli második fiát, Benjámint az Efrátába (Betlehem régi neve Ephertah vol) vezető úton. Miután Ráhel belehal a szülésbe, Betlehem közelében temetik el. Itt született Dávid, aki szegény sorból felemelkedve vált Izrael királyává és Jézus Krisztus, akit Dávid leszármazottjának tartanak.
Jézus születésének dátuma a nyugati időszámítás alapja. Születésének dátumát a 6. században határozták meg, ma már úgy vélik a tudósok, hogy a meghatározás pontatlan volt, és Jézus minimum négy, maximum nyolc évvel a meghatározott időpontot megelőzően született.
Betlehem város történelme
A települést legelőször az Amarna-levelekben (Kr. e. 1350–1330) említik. A Biblia szerint Roboám júdai király erősítette meg a várost a Kr. e. 10. században.
A 2. század elején a rómaiak elpusztították a várost. Az ókeresztények azonban gondosan őrizték a szent helyek emlékét. Nagy Konstantin idejében, 333-ban felépült a Születés bazilikája.
A 6. században a szamaritánusok sok kárt tettek a városban és a templomokban, de Justinianus újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat. Később perzsa és arab hódítók érkeztek, de bazilika csodával határos módon megmenekült a pusztulástól.
A keresztes háborúk után 1100 karácsonyán itt koronázták meg I. Balduin jeruzsálemi királyt. A keresztesek visszaszorítása után a mamelukok uralma alá került. Az első ferencesek a 13. század elején érkeztek, és 1347-ben végleg megtelepedtek itt. A 16. században elhagyatott kis falu volt. 1757-ben a bazilika és a születés barlangja is a görög ortodoxok birtokába került.
Betlehem 1917-1948 között a brit mandátumterülethez, 1948-1967 között pedig Jordániához tartozott. 1967-ben, a hatnapos háború során, Izrael megszállta és közel harminc évig ellenőrzése alatt tartotta Palesztina jelentős részét, így Betlehemet is. 1993-ban az izraeliek és palesztinok az oslói tárgyalások során megállapodtak arról, hogy Palesztina korlátozott autonómiát kap. A megállípodásnak megfelelően az izraeli csapatok 1995-ben kivonultak Betlehemből is, ami a Palesztin Autonóm Területek része lett.
Lakossága mára meghaladta a kétszázezer főt. A lakosok 65 százaléka muszlim, a keresztények száma 20 százaléknál kevesebb. Évente kétmillió turista látogat a városba, a helyiek gyakorlatilag a turizmusból élnek.
A város köré falat emeltek, katonai ellenőrző ponton keresztül lehet bejutni Betlehembe. A fal egyik érdekessége, hogy egyik szakaszát személyesen korunk egyik legprovokatívabb kortársművésze, az angol származású Banksy festette. A titokzatos graffiti művész 2019-ben, szokatlan betlehemi alkotással irányította a figyelmet Betlehemre.
Az izraeli utazásunk során Belhehemben volt a szállásunk, így 7 – 8 alkalommal is ki-be léptünk, de sosem ellenőriztek bennünket. Gyakorlatilag csak lassítani kellett. Az viszont érdekesség volt, hogy az izraeli állampolgár buszsofőrünk és idegenvezetőnk nem maradhattak velünk a városban éjszakára. Este bevittek bennünket a szálláshoz és reggel jöttek értünk.
Betlehem látnivalói
A város történelmének ismeretében nem csoda, hogy Betlehem látnivalói a bibliai időket idézik.
Születés temploma
A világ egyik legrégebben működő templomát Jézus vélt születési helyén, az egykori barlang fölé emelték. Építését Szent Ilona Augusta szorgalmazta 326-ban, majd Makariosz püspök kezdte meg a munkálatokat, 333-ban fejezték be. 1757-ben a görög ortodoxok kezébe került. Jelenleg három közösség tulajdonában van: római katolikusok, görög- és örmény ortodoxok. A bazilikát örmény, görög és ferences kolostorok veszik körül.
Születés temploma videón
Tejbarlang
A Tej Barlang Szűz Márai Szent Anyaságának emlékhelye.
Szent Katalin-templom
A Szent Katalin-templomot ferencesek építették 1881-ben. Ebben a templomban tartja az Éjféli Misét a Latin Pátriárka.
A kolostor udvarában Szent Jeromos szobra áll, aki 382-383-ban itt fordította le latin nyelvre a Bibliát (Vulgata).
Ráchel sírja
Betlehem északi végében található Ráchel sírja, amely fölé keresztesek négyszögű, kupolás építményt emeltek. Az arabok Bilal bin Rabah-mecset néven ismerik. A zsidók, arabok és keresztények számára egyaránt szent hely.
Herodion (Herodium), Heródes sírja
Betlehemtől kb. 5 km-re délkeletre fekszik Herodium, Nagy Heródes egykori megerősített városa. Az erődítményt a rómaiak rombolták le Kr. u. 70-ben, a zsidó-római háború idején. Az 1962-es ásatások során kiásták az erődítmény négy tornyának maradványait és Heródes fényűző palotáját. Heródes sírja azonban nem került elő.
A Születés temploma és betlehemi zarándokút 2012-ben felkerült az Unesco Világörökségi listájára. A templom rossz állapota miatt rögtön a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került. Miután a templom felújítása nagyon jól halad és várhatóan napjainkra már be is fejeződött, 2019 júliusában lekerült a veszélyeztetett helyek listájáról.
A város teljesen biztonságos, még sötétben is bátran elmentünk sétálni. A helyiek nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. A városon érződik a turizmus hatása. Más palesztin településekkel összehasonlítva sokkal rendezettebb. Sok az étterem és az ajándékbolt, amelyekben minden méretben találunk fából faragott betlehemeket.
The Walled off hotel
Betlehem legkülönlegesebb szállodájának ablakai a Falra néznek. Belső kialakítása korunk egyik legismertebb művészének, Banksy-nek köszönhető, akinek vélhetően tualjdonrésze is van a hotelben.
