Besztercebánya látnivalói, nevezetességei

Besztercebánya ( Banská Bystrica) Szlovákia hatodik legnagyobb városa, Közép-Szlovákia kulturális és gazdasági központja és egyben több állami intézmény székhelye. Az 1920-as Trianoni békeszerződésig Magyarország része volt, melynek nyomait a mai napig felfedezhetjük. Nézzük, melyek Besztercebánya látnivalói, nevezetességei!

Besztercebánya (Banská Bystrica) rövid története

Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica) a Besztercebányai kerület és járás, valamint több állami intézmény székhelye Szlovákiában. A város a nevét a Garamba torkolló Beszterce-patakról kapta. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) szóból és a terület kincseiről, az ércbányáiról kapta.

A település jelentősége annak köszönhető, hogy igen gazdag különböző ércekben, és két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésénél található.

Már az időszámítás előtt bányásztak itt ércet, a honfoglalás után bányatelepe a zólyomi várhoz tartozott. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor a tatárjárás után IV. Béla türingiai szászokkal népesítette be és városi rangra emelte.

A középkorban fő bevételi forrása a bányászat volt. A várat és a városfalat a 13. században kezdték el építeni, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választották.

A Rákóczi szabadságharc idején fontos hadiipari központ volt. 1708-ban visszafoglalták a császáriak. Erődítményeit lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle.

Püspökségét Mária Terézia alapította. Az 1920-as trianoni békeszerződéssel elszakadt Magyarországtól. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, és a város volt a felkelés központja a későbbiekben is.

A 20. század második felében Besztercebánya modern metropolisszá fejlődött, és Szlovákia hatodik legnagyobb városa lett.

Besztercebánya látnivalói

Főtér

Besztercebánya legfőbb büszkesége a sétáló utcává nyilvánított főtér. Trianonig IV. Béla Király tér nevet viselt, most Szlovák nemzeti felkelés tére a neve.

Óratorony

Az Óratornyot 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte. Tetejéről pazar kilátás nyílik a térre, a városra és környékére.

Thurzó-ház

A főtér déli oldalán álló Thurzó-ház ma múzeumként működik. A ház középkori alapokon épült, kétszintes reneszánsz palota, melyet a levéltári források szerint bethlenfalvi Thurzó János vásárolt meg 1495-ben a rozsnyói Láng Jánostól.

Földszintjén található az ún. zöld terem, melynek mennyezet-, illetve falfreskóit a 15. század második felében festették. A freskókon Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix címerei, Mátyás király, bányászattal kapcsolatos, ill. bibliai témájú, figurális jelenetek (Szent György és a sárkány, Krisztus és a szamáriai asszony, az Ítélet napja, Zsuzsanna és a vének stb.) láthatók.

Várfal, vár, Barbakán, Várnegyed

Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni. Feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt. A vár fokozatosan épült ki. A várnak és várfalnak már csak maradványai láthatók. A besztercebányai főtérről a várnegyedet a magas barokk toronnyal büszkélkedő félköríves hajdani bástya, a Barbakán választja el.

Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplom

A Várnygedben álló Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplomot 1255-ben kezdték építeni. A korábban német templomként emlegetett gótikus templom legfőbb nevezetessége az 1478-ban kialakított, a bányászok védőszentjét ábrázoló Szent Borbála szárnyas oltár, amelyet a híres Lőcsei Pál Mester készített. 1761-es nagy tűzvészben a templombelső jelentős része, így faragott főoltára is megsemmisült. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át.

Szent Kereszt-templom

A várerőd északi részéhez 1492-ben építették a Szent Kereszt-templomot. A szlovák templomként ismeretes templomot az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítették. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.

Mátyás ház és Helytörténeti Múzeum

1479-ben épült a későgótikus Mátyás-ház. Mátyás-ház őrzi Mátyás királyunk egykori szálláshelyét gyönyörű erkélyével és homlokzati címerével. Az épületben a besztercebányai helytörténeti múzeum, a Közép-Szlovákiai Múzeum  kiállítását látogathatjuk.

1500-ban emelték a Városháza épületét. A téren több gótikus és reneszánsz stílusú polgárházat is megcsodálhatunk.

További látnivalók Besztercebányán

• Szent Erzsébet templom
• Pap-bástya és Bányász-bástya
• Katolikus Gimnázium kertje:  katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli
• Aqualand strandfürdő: Besztercebánya központjában, csendes, nyugodt környezetben található rengeteg sportolási és kikapcsolódási lehetőséggel.

Város látnivalóit, nevezetességeit kisvonattal is felfedezhetjük.

Besztercebánya Mikszáth Kálmánt is megihlette. A városban és annak környékén játszódik a Szent Péter esernyője és a Beszterce ostroma.

Nagyon köszönjük a fotókat Sutusné Grébel Irénnek!