Besztercebánya látnivalói, nevezetességei
Besztercebánya (Banská Bystrica) Szlovákia hatodik legnagyobb városa, Közép-Szlovákia kulturális és gazdasági központja és egyben több állami intézmény székhelye. Az 1920-as Trianoni békeszerződésig Magyarország része volt, melynek nyomait a mai napig felfedezhetjük. Nézzük, melyek Besztercebánya látnivalói, nevezetességei!
Besztercebánya (Banská Bystrica) rövid története
Besztercebánya (szlovákul: Banská Bystrica) a Besztercebányai kerület és járás, valamint több állami intézmény székhelye Szlovákiában. A város a nevét a Garamba torkolló Beszterce-patakról kapta. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) szóból és a terület kincseiről, az ércbányáiról kapta.
A település jelentősége annak köszönhető, hogy igen gazdag különböző ércekben, és két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésénél található.
A Garam folyó két partján elterülő Besztercebánya területe az ókortól folyamatosan lakott volt. Már az időszámítás előtt bányásztak itt ércet, a honfoglalás után bányatelepe a zólyomi várhoz tartozott. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor a tatárjárás után IV. Béla türingiai szászokkal népesítette be és városi rangra emelte.
A középkorban fő bevételi forrása a bányászat volt. A várat és a városfalat a 13. században kezdték el építeni, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választották.
A város fénykora a 15. és 16. századra esik, ekkor működött itt a Thurzó és Fugger család híres rézbányászati társasága.
A Rákóczi szabadságharc idején fontos hadiipari központ volt. 1708-ban visszafoglalták a császáriak. Erődítményeit lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle.
Püspökségét Mária Terézia alapította. Az 1920-as trianoni békeszerződéssel elszakadt Magyarországtól. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, és a város volt a felkelés központja a későbbiekben is.
A 20. század második felében Besztercebánya modern metropolisszá fejlődött, és Szlovákia hatodik legnagyobb városa lett.
Besztercebánya látnivalói
Főtér – Szlovák Nemzeti Felkelés tere látnivalói
Besztercebánya legfőbb büszkesége a sétáló utcává nyilvánított főtér. Trianonig IV. Béla Király tér nevet viselt, most Szlovák nemzeti felkelés tére a neve.
A téren több nevezetességet is találunk:
- Óratorony
- Mária-oszlop
- Fekete obeliszk
- Szökőkút
- Thurzó-ház
- Városháza az információs központtal
Óratorony
Az Óratornyot 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte. 20 méter magasan lévő kilátójából pazar kilátás nyílik a térre, a városra és környékére. A toronyba, amely 68 cm-es dőlésszöge miatt rászolgált a „ferde” jelzőre, 101 lépcsőfokon keresztül lehet feljutni.
Mária-oszlop
A sokszögű alapzaton álló Mária-oszlop 1719-ben épült, a pestisjárvány elműlásáért kifejezett hála jeleként. Az alapzaton Szűz Mátria 245 cm mgas szobra áll, melynek alkotója ismeretlen.
Fekete obeliszk
A Fekete obeliszk 11945-ből származik. A II. világháborúban, Besztercebáya felszabadításakor elesett szovjet és román katonák emlékére emelték.
Szökőkút
Az egyedi kinézetű, kőből épült szökőkút a nyári időszakban nemcsak kellemes felfrissülést nyújt, hanem zenei örömökkel is kecsegtet.
Thurzó-ház
A főtér déli oldalán álló Thurzó-ház a múltban a Thurzó és Fugger család kereskedelmi társaságánk központja vol, ma múzeumként működik. A ház középkori alapokon épült, kétszintes reneszánsz palota, melyet a levéltári források szerint bethlenfalvi Thurzó János vásárolt meg 1495-ben a rozsnyói Láng Jánostól.
A reneszánsz sgraffito homlokzatú ház földszintjén található az ún. zöld terem, melynek mennyezet-, illetve falfreskóit a 15. század második felében festették. A freskókon Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix címerei, Mátyás király, bányászattal kapcsolatos, ill. bibliai témájú, figurális jelenetek (Szent György és a sárkány, Krisztus és a szamáriai asszony, az Ítélet napja, Zsuzsanna és a vének stb.) láthatók.
Városháza
1500-ban emelték a Városháza épületét,két különálló gótiukus ház összevonásával. Csaknem 25a éven át a városi tanács székhelye volt. Számos értéke marad fenn: csodálatos neobarokk csillár, az eredi ajtók 1698-as bevésett dátummal, az értékes freskók és boltívek.
Jelenleg itt találaható a város informácós központja.
A téren több gótikus és reneszánsz stílusú polgárházat is megcsodálhatunk.
Várfal, vár, Barbakán, Várnegyed látnivalói
Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni. Feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt. A vár fokozatosan épült ki. A várnak és várfalnak már csak maradványai láthatók. A besztercebányai főtérről a várnegyedet a magas barokk toronnyal büszkélkedő félköríves hajdani bástya, a Barbakán választja el.
Barbakán
A mesterségesen kialakított vizesárok fölött ívelő, várnegyedbe vezető bejáratot 1512-ben építették, és a város tornyát vette körül. Termeiben jelenleg vendéglő és kávézó üzemel.
Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplom
A Várnegyedben álló Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplomot 1255-ben kezdték építeni, ez a város legrégebbi épülete. A korábban német templomként emlegetett gótikus templom legfőbb nevezetessége az 1478-ban kialakított, a bányászok védőszentjét ábrázoló Szent Borbála szárnyas oltár, amelyet a híres lőcsei Pál Mester készített. 1761-es nagy tűzvészben a templombelső jelentős része, így faragott főoltára is megsemmisült. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át.
Mátyás ház és Helytörténeti Múzeum
1479-ben épült a későgótikus Mátyás-ház. Mátyás-ház őrzi Mátyás királyunk egykori szálláshelyét gyönyörű erkélyével és homlokzati címerével. A ház különleges elhelyezkedése miatt is érdekes: beékelődik a szomszédos Bányász-bástyába.
Az épületben a besztercebányai helytörténeti múzeum, a Közép-Szlovákiai Múzeum kiállítását látogathatjuk.
Szent Kereszt-templom
A várerőd északi részéhez 1492-ben építették a Szent Kereszt-templomot. A szlovák templomként ismeretes templomot az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítették. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
Xavéri Szent Ferenc-templom
A templom a 18. százat elejéről származik, és már kétszáz éve szolgál a besztercebányai püspök székesegyházaként. A katedrális alakja a római Il Gesu jezsuita templomot mintázza.
Kammerhof
A bányászkamara valamikori házában szállt meg nesztercebányai ottlétekor Mátyás király a 15. század folyamán, valamint Mária Terézia fiai, amikor 1764-ben meglátogatták a várost. Az épületet 1913-ban lebontották és felépítették a mostani épületet, a Szlovák Köztársaság Erdői állami vállalat igazgatóséga számára.
Beniczky Tamás háza
Nyílt árkádjaival, kőoszlopokon nyugvó, szőlővel futtatott boltíveivel hívja fel magára a figyelmet az épület.
Későbbi tulajdonosa, Szentiványi László elhelyeztette a kapu fölött családi címerét, melyen korhű öltözetű bányászok láthatók.
Szlovák Nemzeti Felkelés emlékműve
Az impozáns épületet 1969-ben fejezték be, A Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma található benne.
Az emlékmű udvarán elhelyezett 2. világháborús hadi technikai kiállatás és katonai repülőgép szintén érdeklődésre tart számot.
Szent Erzsébet-templom
A templomot 1303-ban emelték, a beteg és magatehetelen bányászok városi kórházának részét képezte.1877-ben neogótikus stílusban építették át és bővítették ki.
Bethlen-ház
A ház nevezetessége, hogy 1620-ban itt ülésezett az a magyar országgyűlés, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyr királlyá kiáltotta ki. Az épület ma a Közép-szlovákiai Galéria otthona, amely rendszeresn ad teret főleg modern és kortárs képzőművészeti tárlatoknak.
További látnivalók Besztercebányán
- Pap-bástya és Bányász-bástya
- Megyeháza: Zólyom megye székhelye volt, ma az Állami Tudományos Könyvtárnak és az Irodalmi és Zene Múzeumnak ad otthont.
- Püspöki palota: a reprezentatív barokk, illetve klasszicista stílusú püspöki rezedenciát és udvarát az 1783-as túzvész után építették
- Ebner-ház: a 17. századi épület kiugró ablakfülkéje alatt figurás domborművek láthatók, ószövetségi és antik jeleneteket ábrázolnak
- Skuteczky Döme villája: a 19, és 20. századi realista festő műveit mutatja be
- Praetorium: az 1500-as években emlet épület a városvezetés székhelye volt, jelenleg a Közép-szlovákiai Galéria egyik kiállítóterme
- Katolikus Gimnázium kertje: katolikus gimnázium kertjében kuriózumnak számító, mintegy százéves, védett bodzafa található, melynek magassága eléri a 8 métert, törzsének kerülete 165 centiméter, koronájának átmérője 10 méter körüli
- Aqualand strandfürdő: Besztercebánya központjában, csendes, nyugodt környezetben található rengeteg sportolási és kikapcsolódási lehetőséggel.
Város látnivalóit, nevezetességeit kisvonattal is felfedezhetjük.
Besztercebánya Mikszáth Kálmánt is megihlette. A városban és annak környékén játszódik a Szent Péter esernyője és a Beszterce ostroma.
Tipp: Az információs irodában magyar nyelvű térképek és anyagok is beszerezhetők, valamint idegenvezetős városnézést is kérhetünk.
Aktív kikapcsolódás Besztercebányán és környékén
Besztercebánya és környéke minden évszakban rengeteg lehetőséget kínál az aktív kikapcsolódáshoz.
Nyári programok:
- hajózás a Garam folyón hajó kölcsönzéssel
- gyalogos turizmus: jlezett turistaösvények sűrű hálózata szeli át a közeli hegyeket, a Körmöci-hegységet, az Alacsony-Tátrát és a Nagyfátrát, a gyakorlott turisták mellett a gyerkekes családok és kevésbé edzettek is találnak maguknak való utakat
- kerékpáros turizmus: a környék többszáz kilométernyi kerékpárutat kínál
- úszás: az Aqualand stran d úszó- és gyermekmedencéi mellett többek közt tobogán, strandröplabda, minigolf, asztalitenisz lehetőséget kínál
- lovaglás: kis családi és rancseken sok lehetőség kínálkozik.
Téli programok:
- sífutás: Besztercebánya környékén többszáz kilométer karbantartott sífutópálya van.
- síközpontok: a csupán néhány kilométerre található síközpontokban megtalálhatós a sílesikló pályák minden kategóriája
- korcsolyázás: Donovaly és Selce síközpontjaának korcsolypályája mellett meghatározott napokon a besztercebányai téli stadion pályája is használható.