Borostyánkő, Bernstein vára: Almásy László, „Az angol beteg” vára
A középkori eredetű Bernstein vára az ausztriai Burgerland Bernstein (Borostyánkő) nevű városában áll. Borostyánkő várában született Almásy László, akiről a hét Oscar-díjat nyert „Az angol beteg” című film címszereplőjét formázták. Almásy László, a Szahara-kutató neve a romantikus film által az egész világon ismertté vált. A film hitelessége azonban megkérdőjelezhető, Almásy László sem szép, sem gróf nem volt, ráadásul nem is a nők vonzották. Érdekes életéről még többet megtudhatsz a folytatásban.
Borostyánkő, azaz Bernstein vára
Fogadd szeretettel a Kiss P Dóra által küldött fotókat és leírást.
„Az ausztriai Burgenlandban a csodás fekvésű település Borostyánkő (Bernstein). Ékköve a már messziről látszó középkori eredetű Almásy-vár. 1892-ben az Almásy család vásárolta meg a kastélyt, 1895-ben itt a várban született Almásy László, a híres Afrika-kutató, az Oscar-díjas „Az angol beteg” című film címszereplője.
A nagy sikerű romantikus filmben Ralph Fiennes alakította Almásy László magyar grófot, azonban a történet nagy része fiktív. (Tegnap többedszer is megnéztük a Duna TV-n, Sebestyén Márta énekel magyar dalt a filmben.)
Bernstein vára ma szállodaként is működik, de fűtés hiánya miatt csak nyáron. Ősszel voltunk ott, az udvar évelő virágokkal, bokrokkal, fákkal gyönyörködteti a látogatókat, ezzel talán egyedülállóan romantikus a vár udvara.”
Borostyánkő, azaz Bernstein vára a 13. század elején épült. A vár legrégibb része a sziklára épült északi szárny, ahol egy befalazott román kapu nyomai is felfedezhetők. A török veszély közeledtére a haditanács a vár megerősítését rendelte el. A bástyák építését az olasz építész, Francesco Pozzo tervei szerint 1546-ban kezdték meg.
1617-ben Bernstein vára szinte teljesen elpusztult, amikor felrobbant a lőportorony. Az északi szárny romos épületrészeit 1625 és 1627 között építették újjá. A nyugati szárnyat a 17. század végén Batthyány II. Ádám építtette. Az eredetileg egyemeletes várkastélyra a barokk korban építettek rá egy újabb szintet.
Az Almásy család 1892-ben költözött Bernsteinbe, azaz Borostyánkőre. A birtokot Almásy Ede, Almásy László nagyapja szerezte meg, aki a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt.
1953 óta szálloda működik az épületben.
Almásy László, „Az angol beteg” élete
Sokak számára az 1996-ban készült amerikai romantikus dráma tette ismertté Almásy László nevét. Az eredetileg The English Patient című filmet Anthony Minghella rendezte Michael Ondaatje könyve alapján. A filmben elhangzik a Szerelem, szerelem című magyar népdal Sebestyén Márta előadásában.
Almásy László gyerekkora és diákévei
Tévesen sokszor grófként is emlegetik, de valójában Almásy László nem volt gróf. Családja az Almásy család azon ágából származott, amely nem volt jogosult a grófi cím viselésére. Hivatalos okmányaiban és kiadott könyveiben sem szerepel a grófi cím neve előtt. Ettől függetlenül érdemes megismerni életét és munkásságát.
Almásy László Ede néven Bernstein várában született 1895-ben. A birtokot még nagyapja, Almásy Ede szerezte, aki a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapító tagja volt. Édesapja az Ázsia-kutató, Almásy György (1867–1933), édesanyja Pittoni Ilona volt. A család 1892-ben költözött Bernsteinbe, azaz Borostyánkőre.
Fiatalkorában sok időt töltött nagyapja könyvekkel és térképekkel bőven ellátott több ezer kötetes könyvtárában. A kőszegi bencés gimnáziumban magántanulóként tanult. Ekkor ébredt fel benne a madarak költési és vonulási szokásai iránti érdeklődés és a repülés utáni vágy.
Még diákként, 1909-ben egy újságban látott repülőgép után épített egy vitorlázó repülőgépet, amellyel egy kőbánya faláról elrugaszkodva végzett próbarepülést. 10 métert zuhant, de bordatöréssel és kisebb sérülésekkel megúszta.
Tanulmányait 1911 és 1914 között a London melletti Eastbourne-ben folytatta, ahol műszaki képzést kapott. Itt találkozott először a híres Afrika-kutató, Frederick Selous könyveivel, és ekkor kezdett érdeklődni Afrika és a cserkészmozgalommal iránt. 1921-ben ő lett a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa.
Almásy László és a repülőgépek
Az első világháború kitörésekor a Vas vármegyei 11-es huszárokhoz vonult be. Pilótaként az orosz, majd az olasz fronton teljesített szolgálatot.
Első saját repülőgépét 1914-ben vásárolta meg.
A háború végeztével részt vett az elűzött király visszatérési kísérletében, az úgynevezett királypuccsban. 1921. április 5-én Mikes János püspökkel kísérte el az uralkodót a határig. 1922 és 1926 között Mikes János püspöki várában tevékenykedett, 1922-től a Steyr cég megbízottja lett, és automobilok értékesítésével foglalkozott.
A technika iránti érdeklődése vezette először Afrikába is, sógora, Esterházy Antal társaságában. 1926-ban egy Steyr autóval Alexandriából a Nílus mentén haladva egészen Kartúmig jutottak, majd átkeltek a Libiai- és a Núbiai-sivatagon.
1927-ben a Steyr cég kairói képviseletével bízták meg. Kairóban repülősiskolát létesített, ezzel megteremtette Egyiptomban a sportrepülés alapjait. Afrikában fontos kapcsolatokra tett szert. Az uralkodóház tagjai bőkezűen támogatták utazásait, mert felismerték, hogy Almásy munkája felbecsülhetetlen földrajzi és főleg stratégiai szempontból, feltárja Afrika eddig ismeretlen részeit.
Az autógyár színeiben több autóversenyt is nyert és közben több vadászexpedíciót is vezetett a Líbiai-sivatagban. 1930-ban tevés expedíciót szervezett Szudánból Abesszíniába (ma Etiópia).
Almásy Lászlónak több repülő balesete is volt. Az első világháború során találat érte gépét, ami majdnem életébe került. A legsúlyosabb balesetet 1931 augusztusában szenvedte el, amikor is Zichy Nándorral a szíriai Aleppó közelében zuhantak le. A szíriai sajtó ekkor azt írta, hogy a balesetben meghaltak.
Almásy László az Afrika-kutató
1932. május 1-jén tette első jelentős felfedezését, amikor homokdűnéken keresztül, Egyiptomon át közelítve megtalálta a Zarzura oázist. Ekkor ragasztották rá az Abu Ramla (a Homok Atyja) nevet.
1933-ban, a Universal filmtársaság pénzügyi támogatását élvezve visszatért Egyiptomba és a Líbiai-sivatag utolsó ismeretlen helyeit térképezte fel. A fennsík tanúhegyektől övezett völgyének homokkő sziklabarlangjaiban ősi állat-és emberábrázolásokra bukkant. A közel negyven szikláról és a húsznál több barlangról fényképek és vázlatok százait készítették, továbbá a barlangokban talált kőszerszámokból is sok ládányit gyűjtöttek össze.
1934-ben és 1935-ben térképezte fel a Szahara közepén található Nagy homoktenger nevű hatalmas homoksivatagot.
Ő tudósított először arról, hogy a Nílus egyik szigetén, Vádi Halfa közelében egy „magyar” nevű berber törzs él, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok, majd katonák leszármazottai. A törzs magyarabnak nevezi magát.
A második világháborúban a magyar légierő kötelékében teljesített szolgálatot. Ismeretei és kapcsolatai miatt a német hadsereghez vezényelték, és mélységi felderítőként szolgált. A kalandos útról Rommel seregénél Líbiában című könyvében ír. Tetteiért a Vaskereszt kitüntetésben részesült.
Budapesti évek és menekülés
A háború után Budapestre visszatérve szerepet vállalt az üldözött zsidók mentésében. Budapesti, Horthy Miklós (ma Bartók Béla) úti lakásában, 1944 novemberében több üldözött zsidónak is menedéket nyújtott.
A háború után többször is letartóztatták, háborús és népellenes bűncselekményekkel vádolták, és kegyetlenül bántalmazták, kínvallatták, majd felmentették.
1947-ben újra letartóztatták, ekkor Faruk király unokaöccse közbenjárására szabadult ki. Lakását is elvesztette, menekülnie kellett. Először Bécsbe, majd Triesztbe, onnan pedig Kairóba ment. Itt sportrepülés-oktatásból, valamint sivatagi autós kirándulásokból biztosította megélhetését.
1949-ben Párizsból Kairóba repült harmadmagával, egy vitorlázó repülőgépet vontatva, mindössze két leszállással, ami abban az időben távolsági világrekordnak számított.
1951-ben autókat vitt Ausztriába javításra, útja során súlyosan megbetegedett. Az amőbás vérhas végül az életét követelte. Halálos ágyán értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává. 1951. március 22-én sok szenvedés után halt meg a salzburgi szanatóriumban.
Holttestét a salzburgi Kommunalfriedhof 75. parcellája 4. sorának 2. számú sírhelyén helyezték örök nyugalomra. Sírkövén a Abu Ramla (a Homok Atyja) felirat olcasható. Sírhelyén a magyar Aviatikai Alapítvány és a Magyar Repülőszövetség 1994-ben márvány síremléket emelt.
Almásynak több szerelme is volt, de igazi szerelme mindig is a sivatag maradt. Soha nem nősült meg, norvég menyasszonyát, Gudrunt egy félreértés miatt nem vette feleségül. Homoszexualitására 2010-es években derült fény. Számos férfinak írt magán szerelmeslevele látott napvilágot. Ezek szerint számtalan szeretője volt a saját neméből, köztük egy egyiptomi herceg is.
Almásy Lászlóról nevezték el az általa létrehozott, Héliopolisz melletti Al-Máza repülőteret és a sivatag belsejében álló egyik hegyet Gebel Almazi–ra.
Fennmaradt az 1929-es expedícióról forgatott némafilm az igazi Almásyról, melyet az Angol beteg premierjével egy időben mutattak be.
Az 1996-ban készült Az angol beteg című film 7 Oscart (legjobb rendező, operatőr, női mellékszereplő, jelmeztervezés, hang, vágás és filmzene), valamint 5 BAFTA- és két Golden Globe-díjat nyert.
2011. december 7-én Újbuda Önkormányzata Újbudán, a Bartók Béla út 29. szám alatt avatta fel emléktábláját. Ma lakása mecsetként működik.
Nagyon köszönjük a fotókat Kiss P Dórának!
