Berat, az ezerablakos város Albániában

Berat, Albánia kilencedik legnagyobb városa csodálatos fekvéséről, hatalmas váráról és a hegyoldalba sűrűn épített házairól híres. Az Osum folyó partján fekvő 36 ezres város – Gjirokastra történelmi központjával közösen – 2005-ben az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.

Berat rövid története

A dél-albániai Berat Albánia egyik legősibb települése. Az illírek által már korábban is lakott, erődített települést Makedónia királya alapította i. e. 314-ben Antipatreia néven. A római uralom után a bizánciak hódították meg. 1417-től az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt volt Albánia 1912-ben kikiáltott függetlenségéig.

Berat Albánia kilencedik legnagyobb városa. Agrár jellegű település, füge- és olívatermesztéséről nevezetes. A város történelmi részei 2008 óta a Berat és Gjirokastra történelmi központjai kulturális világörökségi helyszín részei.

Berat és Gjirokastra történelmi központjai UNESCO világörökségek

A két dél-albán város, Berat és Gjirokastra történelmi központjai együtt kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára, mint az oszmán korszakra jellemző építészeti karakter ritka példái. Ez a két megerősített történelmi központ rendkívül jól megőrzött, és ez különösen igaz a népies épületeikre. 

Berat és Gjirokastra egy olyan életmódról tanúskodnak, amelyre az oszmán korszakban az iszlám hagyományai hosszú időn keresztül hatással voltak, ugyanakkor több ősi hatást is magukban foglalnak.

Berat

Berat különféle vallási és kulturális közösségek együttélésének tanúja. Városközpontja a balkáni népies lakhatási hagyományt tükrözi, melynek példái főleg a 18. század végéről és a 19. századból származnak. Ezt a hagyományt a város életstílusához igazították, a lejtőkön emeletes házakkal, amelyek túlnyomórészt vízszintes elrendezésűek, és bőségesen kihasználják a beáramló nappali fényt.

Berat UNESCO értékei:

• a kastélyt, a helyi nevén a Kalát, amelynek nagy része a 13. században épült, bár eredete az i.e 4. századra nyúlik vissza.
• a fellegvár területén számos bizánci templom, főleg a 13. századból,
• számos mecset, amelyet az oszmán korban építettek, amely 1417-ben kezdődött.

Gjirokastra

Gjirokastra szintén Dél-Albániában, a Drinos folyó völgyében fekszik, földbirtokosok építették. Az ókori, 13. századi fellegvár körül a Balkán térségére jellemző tornyos házakkal (a török ​​kule ) találkozunk. A házak főként a 17. századból származnak, de vannak bonyolultabb példák is a 19. század elejéről.

Gjirokastra hagyományos, palakővel fedett boltíves kőházai, szűk, macskaköves utcái sajátos légkört adnak a városnak. 

Gjirokastra UNESCO öröksége:

• egy sor kiemelkedő kétszintes ház a 17.-19. századból.
• a bazár,
• a 18. századi mecsetet és két ugyanebben az időszakban épült templom.

Berat látnivalói, nevezetességei

Várnegyed

Berat legfőbb a látványossága, a napjainkban is lakott várnegyed (albán Kala) a mai belvárosától északnyugatra, az Osum folyó jobb partján terül el 9,6 hektáron. Külső falait I. Mihály építette 13. században. Ekkor készült el a vár közel háromszög alakú alaprajza, a várkaput védő barbakán, valamint a huszonnégy toronyból álló védvonal, a domb legmagasabb pontján elterülő belső vár és annak öregtornyai.

A fellegvár környéke számos 13. századi bizánci templomot és ottománkori mecsetet rejt.

A várnegyedben egykor a harmincat is meghaladta a görögkeleti templomok száma, mára tíz maradt fenn közel eredeti formájában. Építészettörténetileg mind közül a legjelentősebb a 13. században bizánci stílusban épült, négyszögletes alaprajzú Blakhernai Szűz Mária-templom, amely Albánia egyik legrégebbi, máig fennmaradt temploma.

A várnegyed leglátványosabb temploma az 1797-ben épült, háromhajós Mária mennybevétele székesegyház.

Mangalem

A várhegy oldalában, a Mangalem nevű Osum-parti városrészben zsúfolódnak a jellegzetes fehér lakóházak, és itt található az Agglegények mecsetje (Xhamia e Beqarëve, 1827) is. Az „agglegények” a korabeli Berat kereskedőinek nőtlen férfiakból szervezett fegyveres őrségét alkották. A szó eredete a török bekâr, mely elsősorban agglegényt jelent, de ebből ered a magyar „betyár” szó is, az albánhoz hasonló jelentéssel.

További három muzulmán szakrális emlék található a városban: a II. Bajazid alatt épült Király-mecset (Xhamia e Mbretit, 15. század) és medreszéje, a városközpontban az Ólom-mecset (Xhamia e Plumbit, 1555), valamint a Helveti-imaház (Teqe e Helvetive, 1790). Ez utóbbi mellett található a zsidó Shabbatai Zví díszes síremléke, aki 1660-ban messiásnak adta ki magát.

Az „ezerablakos” nevet a váralatti negyed fehér házairól kapta. A szorosan összeépült és tényleg csupa ablak házak különös hangulatot kölcsönöznek a településnek, amit az itt-ott felbukkanó mecsetek tornyai tovább fokoznak.

Az Osum másik partján, a szintúgy szűk utcás, festői Gorica városrészben található a Szent Szpiridon-székesegyház (Kisha e Shën Spiridhonit, 1864). A várnegyed felé vezető út mellett, egy hagyományos kőházban található a Néprajzi Múzeum.

Berat az UNESCO világörökségi elismerését annak köszönheti, hogy kivételes példája az ottomán korszak jó állapotban fennmarad, jellegzetes építészeti stílusú történelmi városainak.

További látnivalók Albániában

• Rozafa vára az albániai Shkodrában
• Shkodra (Shkodër), Albánia ötödik legnagyobb városa
• Butrinti ókori romvárosa Albániában