Ballestas-szigetek, a “Kis-Galápagos”

A Peru nyugati partjainál elterülő csodálatos Ballestas-szigetek páratlanul gazdag élővilágát csak tisztes távolságból, csónakokból szemlélhetjük meg. Az érintetlen természetnek és a hideg, oxigénben dús vízű Humboldt-áramlatnak köszönhetően zavartalanul napozhatnak a sziklákon az oroszlánfókák, pingvinek és társaik.

Ballestas-szigetek

Ballestas-szigetek

“A kopár szigetcsoport Peru Ny-i partjainál található a Csendes-óceánban. Páratlanul gazdag élővilágát a halakban gazdag, hideg Humboldt-tengeráramlásnak köszönheti.
Millió számra fészkelnek itt madárfajok: kéklábú szulák, pelikánok, sirályok, de láthatunk itt andoki kondort is. Motorcsónakról vehetjük szemügyre a sziklákon napozó oroszlánfókákat, Humboldt pingvineket, mert a partra nem léphetünk ki.” – ezekkel a szavakkal ajánlotta figyelmünkbe a gyönyörű Ballestas-szigeteket Tóthné Éva.

A Ballestas-szigetek (spanyolul: Islas Ballestas) egy Peruhoz tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánban. A csodálatos élővilágáról nevezetes szigetcsoport három nagyobb (Ballesta Norte, Ballesta Centro, Ballesta Sur) és több kicsi szigetből áll.

A szigetek a hideg, oxigénben dús vizű Humboldt-áramlat mentén fekszenek, aminek következtében a  környező vizekben igen nagy számban fordulnak elő szardellafélék és a közönséges nyelvhalak. Ennek köszönhetően pedig a halevő madarak és emlősök is nagy számban fordulnak elő.

Legnagyobb számban előforduló állatok: Humboldt-pingvin, déli gödény, vöröslábú kárókatona, guanókormorán, kőforgató, hullámtörő madár, sivatagi sirály, prérisirály, Larus belcheri, déli sirály, inka csér, perui tengeririgó, andoki kondor, guánószula, flamingófélék, parti vidra és dél-amerikai oroszlánfóka, de palackorrú delfinek is gyakran láthatók a szigetek körül.

Igen kedvelt turisztikai célpont, még azzal a megkötéssel is, hogy az állatok védelme érdekében tilos a kikötés. A csónakokkal elég közel lehet menni a partokhoz, így a különleges élővilág közelről is megszemlélhető.

Az évszázadok során itt élt sokmilliónyi madár vastag guanóréteggel borította be a szigetek felszínét. Az értékes trágyát 1845-től kezdve termelik ki, ma is évente mintegy 20 tonna képződik belőle.

Nagyon köszönjük Tóthné Évának az ajánlást és csodálatos fotókat!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

négy × 3 =