Ballestas-szigetek, a „Kis-Galápagos”
A Peru nyugati partjainál elterülő csodálatos Ballestas-szigetek páratlanul gazdag élővilágát csak tisztes távolságból, csónakokból szemlélhetjük meg. Az érintetlen természetnek és a hideg, oxigénben dús vízű Humboldt-áramlatnak köszönhetően zavartalanul napozhatnak a sziklákon az oroszlánfókák, pingvinek és társaik.
Ballestas-szigetek
„A kopár szigetcsoport Peru Ny-i partjainál található a Csendes-óceánban. Páratlanul gazdag élővilágát a halakban gazdag, hideg Humboldt-tengeráramlásnak köszönheti.
Millió számra fészkelnek itt madárfajok: kéklábú szulák, pelikánok, sirályok, de láthatunk itt andoki kondort is. Motorcsónakról vehetjük szemügyre a sziklákon napozó oroszlánfókákat, Humboldt pingvineket, mert a partra nem léphetünk ki.” – ezekkel a szavakkal ajánlotta figyelmünkbe a gyönyörű Ballestas-szigeteket Tóthné Éva.
A Ballestas-szigetek (spanyolul: Islas Ballestas) egy Peruhoz tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánban. A csodálatos élővilágáról nevezetes szigetcsoport három nagyobb (Ballesta Norte, Ballesta Centro, Ballesta Sur) és több kicsi szigetből áll.
A szigetek a hideg, oxigénben dús vizű Humboldt-áramlat mentén fekszenek, aminek következtében a környező vizekben igen nagy számban fordulnak elő szardellafélék és a közönséges nyelvhalak. Ennek köszönhetően pedig a halevő madarak és emlősök is nagy számban fordulnak elő.
Legnagyobb számban előforduló állatok: Humboldt-pingvin, déli gödény, vöröslábú kárókatona, guanókormorán, kőforgató, hullámtörő madár, sivatagi sirály, prérisirály, Larus belcheri, déli sirály, inka csér, perui tengeririgó, andoki kondor, guánószula, flamingófélék, parti vidra és dél-amerikai oroszlánfóka, de palackorrú delfinek is gyakran láthatók a szigetek körül.
Igen kedvelt turisztikai célpont, még azzal a megkötéssel is, hogy az állatok védelme érdekében tilos a kikötés. A csónakokkal elég közel lehet menni a partokhoz, így a különleges élővilág közelről is megszemlélhető.
Az évszázadok során itt élt sokmilliónyi madár vastag guanóréteggel borította be a szigetek felszínét. Az értékes trágyát 1845-től kezdve termelik ki, ma is évente mintegy 20 tonna képződik belőle.
Nagyon köszönjük Tóthné Évának az ajánlást és csodálatos fotókat!
