Bad Ischl, a Salzkammerguti tóvidék legkedveltebb üdülőhelye
Bad Ischl, a gyógyfürdőjéről híres város Ferenc József idején élte fénykorát. A császári villát Ferenc József és Erzsébet nászajándékul kapta Zsófia főhercegnőtől. A Salzkammerguti tóvidék területén található település hamar a császári pár kedvelt tartózkodási helye lett, ezért szokták „Császárvárosként” (Kaiserstadt) emlegetni. Bad Ischl látnivalói mellett a szerteágazó kikapcsolódási lehetőségeknek köszönheti mai népszerűségét. Különleges fekvése, hangulata és virágos terei miatt napjainkban is sokan választják nyári kikapcsolódáshoz. 2024-ben Észtország második legnagyobb városa, Tartu és a Norvégiában található Bodø mellett az ausztriai Bad Ischl, illetve a környékbeli Salzkammergut régió viseli az Európa Kulturális Fővárosa 2024 titulust.
Bad Ischl, a híres fürdő város rövid története
Bad Ischl Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik az Ischl és a Traun folyók találkozásánál. Területének 71,9%-a erdőség. Ausztria Salzkammerguti tóvidékének legkedveltebb üdülőhelye a gyógyvizének köszönheti fejlődését és népszerűségét.
Bad Ischl területe feltehetően már lakott volt a vaskori hallstatti és La Tène-korszakokban. Első írásos említése 1262-ből származik Iselen formában.
1419-ben V. Albert osztrák főherceg létrehozta a Sókamra (Salzkammer) székhelyét a Wildenstein kastélyban, Ischl pedig 1466-ban III. Frigyes császártól mezővárosi kiváltságokat kapott. Az első sóbányát 1563-ban nyitották meg, majd 1571-ben egy sópárologtató tavat.
Fénykora a só ellenére is csak a 19. században kezdődött. 1807-ben Josef Götz már feljegyezte, hogy a sós fürdő jó hatással van a beteg bányászok egészségére. Gyógyfürdőjét 1822-ben alapították. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt, így hamar népszerű lett európaszerte.
Az első hotelt 1828-ban építették, ami egyben a tartomány első szállodájai is volt. Ekkor látogatott ide először Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné, Ferencz József szülei zdvari orvosaik tanácsára. Ferenc Károly és Zsófia főhercegnő sokáig próbálkoztak, ám házasságuk gyermekáldás nélküli maradt. A sókúra megtette jótékony hatását hiszen hamarosan több fiú gyermekük is született, elsőként Ferenc József.
Később itt gyógyult többek közt Metternich és Rudolf főherceg is.
Fénykorát 1849 és 1914 között élte. Ferencz József itt alakította ki nyári rezidenciáját, sőt 1853-ban itt jegyezte el Sissit is.
Több neves zeneszerzőt is elbűvölt a város. Rendszeresen megfordult itt Johann Strauss, Johannes Brahms is. Lehár Ferenc 1912-ben villát is vásárolt és itt élt 1948-as haláláig.
A mezőváros 1906-ban felvette a Bad Ischl nevet. 1914. július 18-án a császár ischli villájában írta „Népeimhez!” c. kiáltáványát, amellyel hadat üzent Szerbiának és elkezdte az első világháborút.
1920-ban Bad Ischlt hivatalosan gyógyüdülőhellyé nyilvánították.
Bad Ischl látnivalói, nevezetességei
Császárvilla, Kaiservilla
A császári villát Ferenc József és Erzsébet nászajándékul kapta Zsófia főhercegnőtől és a következő években klasszicista stílusban jelentősen kibővítették. Ferenc József egykori nyári rezidenciája ma részben múzeumként üzemel, belépőjegy ellenében, vezetéssel látogatható.
Sissi dédunokája, Mária Valéria unokája, Markus Emanuel Salvator főherceg ma is a villában lakik.
A kastély parkjában – amely szabadon látogatható – szökőkutakat és vadászatra utaló szobrokat tekinthetünk meg.
A birtokon található az Erzsébet császárnőnek épített Marmorschlössl teaház is, ami napjainkban egy Fotómúzeumnak ad otthont.
Hangulatos, virágos utcák
A város hangulatos, virágokkal teli utcácskáin kellemes sétákat tehetünk vagy akár kisvonattal vagy lovasfogattal is felfedezhetjük a környéket.
Jobbnál jobb kávézók és éttermek csábítanak egy kis felüdülésre.
Gyógyfürdő és ívócsarnok
A gyógyfürdő felújított előcsarnokkal várja a vendégeket.
Lehár Ferenc egykori villája
Lehár Ferenc elegáns villája a városi nyüzsgéstől távolabb, az Ischl folyó túl partján fekszik.
Zauner cukrászda
Az alpesi környezetben fekvő városnak még egy nevezetessége van. Richard Kurth, a Zauner cukrászda mestercukrásza itt készítette az első islert (eredeti írással ischer) a császár tiszteletére az 1850-es években.
A díszes berendezésű cukrászda ma is működik és sok kitűnő sütemény mellett az isler az egyik legnagyobb számban eladott sütemény.
A híres isler a városról kapta a nevét.
Bad Ischl további látnivalói
- a városi múzeum a volt Hotel Austria épületében
- a közlekedési és repülési múzeum
- a fotómúzeum a Marmorschlösslben (Sissi egykori teaházában)
- az Ischlerbahn szabadtéri múzeum
- a Szt. Miklós-plébániatemplom: 344-ben említik először. Tornya 1490-ben, hajója 1771–1780 között épült. Az oltárkép a neves festő, Leopold Kupelwieser (1847–1851) műve.
- az evangélikus templom: 1879-ben készült el
- a kálváriatemplom: 1704–1706 között épült, 1779-ben kibővítették
- a keresztkápolna: 1726-ból
- Pfandl Szűz Mária-plébániatemploma
- Lauffen Szűz Mária mennybevétele-plébániatemploma: 15. századból
- a Kongress & Theaterhaus 1875-ben épült
- a klasszicista Lehár-mozi
- a Seilern-villa
- Parkbad Bad Ischl vízipark
- a Blumenthal-villa: 1893-ban szétszedték és elszállították a chicagói világkiállításra
- Wildenstein várának romjai
Bad Ischlben minden év augusztus 18-án megünneplik Ferenc József születésnapját. A városban hagyományőrző katonai felvonulást rendeznek; az ünnepi misén a politikai és egyházi élet szereplői, és a Habsburg-Lotaringiai ház tagjai vesznek részt.
Az operett kedvelőit a nyaranta megrendezett Lehár-fesztivál várja.
Rövid videó Bad Ischl városáról
Bad Ischl virágairól az alábbi bejegyzésbe nézhetsz meg képeket.
