Baalbek rejtélyes templomai Libanonban

„Baalbek hatalmas építményeivel a hanyatló Római birodalom építészetének legszebb példáinak egyike”, jelentette ki az UNESCO, amikor 1984-ben felvette Baalbeket a világörökségi listára. A Római Birodalomban sehol nem emeltek olyan magas oszlopokat, mint a Baál napisten völgyében. A libanoni kultikus templomok építése körül azonban máig sok a rejtély.

Baalbek templomainak rövid története

Baalbek (arabul: بعلبك) a libanoni Bekaa-völgyben, 1170 m tengerszint feletti magasságban fekszik. A római korszakról ránk maradt monumentális, de ugyanakkor részletgazdag romtemplomok a Római Birodalom egyik legnagyobb szakrális épületcsoportja volt. A Heliopolisz néven ismert római város építményei máig sok fejtörést okoznak a kutatóknak. Rejtély, hogy a hatalmas tömegű oszlopokat hogy tudták megmozgatni.

Baalbek története 5000 évre nyúlik vissza. Az első települések nyomai a korai bronzkorból (i. e. 2900-2300) származnak. A föniciaiak i. e. 2000 körül telepedtek le Baalbekben és első templomukat Baálnak, a Napistennek szentelték, róla kapta a város is a nevét. Fontos jóshely lehetett már a legkorábbi időkben is és ezt a szerepet a rómaiak alatt is megtartotta.

Az 1. században még Heliopolisz néven ismerték, amelyet a napistenük után a görögök adtak neki. A szakrális központot közel kétszáz éven keresztül építették, de soha nem fejezték be. Jupiter, Bacchus és Venus templomából állt. Egy közeli dombon egy negyedik templom is épült Merkúrnak szentelve. Itt találhatók a világ legnagyobb kifaragott monolitjai, amiket ember valaha készített. A hatalmas tömbök szállítási módja mindmáig ismeretlen.

A római épületeket korábbi romokra építették. A lejtős terep miatt hatalmas támfalakat építettek. A nagy kőtömbök tömege körülbelül 400 tonna.

A ma látható templomok építése Augustus császár idején, i.sz. 14 körül kezdődött meg. A hatszögletű udvart 244 – 249 között fejezték be, Philippus Arabs császár idején.

306 és 337 között, Konstantin római császár uralkodása alatt a baalbeki templomokat bezárták, amikor Konstantin császár államvallásá emelte a Római Birodalomban. Utóda, Theodosius a nagy udvarba keresztény bazilikát építtetett.

635-ben kezdődött meg az omajjád uralom, ekkor Baalbeket erőddé alakították. A folyamatos átalakítások során a római templomot kézné lévő kőbányának tekintették.

1176-ban keresztes lovagok foglalták el., majd 1260-tól rövid ideig a mongolok tartják megszállva.

1664-ben, majd 1759-ben az épületeket földrengés döntötte romba.

1943-ban ketzdődött meg a templomkörzet feltárása a libanoni régészeti hivatal irányításával.

Baalbek, az UNESCO világörökség

Mint a Római Birodalom egyik leglenyűgözőbb építészeti alkotása1984-ben elnyeri az UNESCO világörökségi státuszt.

Érdemei, amlyeket a világökségi listára kerülést támogatták

• eredetileg Baál napisten kultikus hely,
• a római korban Juoiter-szentélye sok ezer zarándok búcsújáróhelye,
• építészeti műemlékek: Venus-templom, templomkörzet a bejárati csarnokkal, a hatszögletű előudvarral, a hosszan elnyúló oszlopcsarnokkal (eredetileg 30 gránitoszloppal),
• a 134*112 méteres szertartásudvar,
• a 88*48 méteres Jupiter Heliopolitanus-templom,
• Bacchus vagy Kis-templom.

Baalbek látnivalói, nevezetességei

Az egykori 54 oszlopból hat élta túl 2000 év minden háborúját és földrengését. E hat oszlopot egyetlen kőtömpből készült, impozáns frízzel díszített párkány fogja össze. Ez ma az egykori Fönícia területén létesített legjelentősebb templomváros jelképe.

Jupiter-templom

Az első templomot Jupiter-Baál-nak szentelték, ez volt a római birodalom legnagyobb temploma. Az egykori oszlopcsarnokból ma mindössze hat 22 méteres oszlop áll. A többit földrengések pusztították le vagy más helyszínekre szállították el. Nyolc oszlopot Justinianus parancsára szétbontottak, és hajón a Hagia Sophia templomba szállítottak.

A templomkörzet összahtásának növelése érdekében a 2. században a Jupiter-templom keleti oldalán a téglalap alakú hatalmas udvart oszlopcsarnokokkal bővítették ki. Ennek az udvar felé eső oldalait nyitott fülkék és benyílók szegélyezték, amelyekben istenek és császárok szobrait állították fel. Ma már egyetlen szobrot sem találunk eredeti helyén.

Bacchus-templom

A Bacchusnak szentelt kisebb templomot, amelyet „Naptemplomként” emlegettek, huszonkét, közel 20 m magas oszlop veszi körül, magasabb, mint az athéni Akropolisz. Antonius Pius építtette, és gazdag faragványokkal díszíttette. A díszítőelemek sokasága arról tanskodik, hogy a bor és a bódítószerek fogyasztása mind a papok, mind a hívők részéről a vallálos ceremónia szerves része volt.

Falai majdnem épségben állnak, csak a teteje omlott be. A templom belsejében gyakorta hangversenyeket rendeznek.

Venus-templom

A Venus-templom kissé távolabb áll, kis köralaprajzú templom, melyet Septimus Severus parancsára építettek.

Baalbekben az ókori romok mellett a Síita mecset érdemel említést.

Baalbek Csontváry Kosztka Tivadar festményén

Baalbek neve Csontváry Kosztka Tivadarnak köszönhetően is ismerős lehet. Libanonban, a cédrusok földjén járva nemcsak a természet szépségeit örökítette meg, Baalbek római romjait is megfestette.

Ahogy Csontváry látta:

Ne hagyd ki a Csontváryról és a libanoni cédrusokról írt bejegyzésem se.