Az Országház és környéke – egyetlen kiemelt nemzeti emlékhelyünk
Kevés olyan hely van Magyarországon, amely egyszerre testesíti meg a történelmet, a politikát és a nemzeti identitást. Az Országház és közvetlen környezete ilyen: nemcsak Budapest egyik legismertebb látványossága, hanem az ország egyik legfontosabb jelképe is. A nemzet főterén, a Kossuth téren tett látogatás nem pusztán városnézés, hanem időutazás is. Mutatom is, mit érdemes megnézni és mesélek pár érdekességet is tér történetéről.
Országház és környéke – kiemelt nemzeti emlékhely
Magyarország legfontosabb történelmi helyszínei különleges, törvényben is rögzített védelem és figyelem alatt állnak. Ezeket összefoglaló néven nemzeti emlékhelyeknek nevezzük. Jelentőségüket elsősorban nem az építészeti értékük adja, hanem az a szerep, amelyet a magyarság történelmében betöltöttek. Felkeresésükkel közelebb kerülhetünk a múlt sorsfordító eseményeihez, legyen szó műemlék épületekről, temetőkről vagy emlékparkokról.
A nemzeti emlékhelyek státuszát a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. Az emlékhellyé nyilvánítás előkészítése, valamint az ezekhez kapcsolódó adminisztratív és ellenőrzési feladatok a Nemzeti Örökség Intézetének hatáskörébe tartoznak.
Nemzeti emlékhelynek olyan épített vagy természeti helyszín minősülhet, ahol a múltban olyan esemény történt, vagy olyan döntés született, amely hosszú távon meghatározta a nemzet sorsát, és méltó arra, hogy a közös emlékezet része legyen.
A törvény egy külön kategóriát is meghatároz: a kiemelt nemzeti emlékhelyet. Ez a cím olyan helyszínt jelöl, amely nemcsak a nemzeti történelemben, hanem a magyar államiság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Jelenleg egyetlen ilyen hely van az országban: az Országház és közvetlen környezete, amely az állami vagyon részét képezi.
Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyei
1. Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatti, 24894 helyrajzi számon nyilvántartott Országház,
2. Kossuth Lajos tér (24893 helyrajzi szám),
3. Kossuth Lajos tér 11. szám alatti, 24891 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, a volt Földművelésügyi Minisztérium épülete – jelenleg átalakítás alatt
4. Kossuth Lajos tér 12. szám alatti, 24898 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, a Hauszmann Alajos által tervezett Igazságügyi Palota, a régi Néprajzi Múzeum – jelenleg átalakítás altt
5. id. Antall József rakpart (24897/4 helyrajzi szám),
6. Vértanúk tere (24834/1 helyrajzi szám) a Vértanú emlékművel
Az Országház, a Parlament épülete
A Duna partján álló Országház építése 1885-ben kezdődött, és közel két évtizeden át tartott. Építéséről az állandó országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvénycikk rendelkezett. A terveket Steindl Imre készítette, aki a kor európai parlamentjei közül merített ihletet, különösen a londoni Westminster-palotából. Az építkezés 1885-ben kezdődött meg, és 1902-ben adták át az épületet, de a belső munkálatok még 1904-ig folytak.
A neogótikus stílusú Országház nemcsak méreteiben lenyűgöző – több mint 260 méter hosszú és 96 méter magas -, hanem részleteiben is. A számok sem véletlenek: a 96 méteres magasság a honfoglalás feltételezett évére, 896-ra utal.
Belül aranyozott díszítések, freskók és szobrok sorakoznak, a kupolacsarnokban pedig a Szent Korona kapott helyet, amely a magyar államiság egyik legfontosabb szimbóluma. Ide kattintva többet is megtudhatsz, és videót is nézhetsz az Országház építéséről és termeiről.
Szent Korona a Kupolateremben
A Szent Korona a Magyar Királyság történeti uralkodói jelvénye és középkori ötvösművészeti alkotás, amely a magyar államiság egyik központi jelképe. A 12. századtól kezdődően meghatározó szerepet játszott a királyi legitimációban. A középkori szokásjog szerint a törvényes uralkodóvá avatásnal három feltétele volt: a Szent Koronával történő megkoronázás, az esztergomi érsek közreműködésével, és Székesfehérváron, a Nagyboldogasszony-bazilikában.
Az utolsó magyar koronázás 1916. december 30-án történt, ekkor koronázták meg Budapesten IV. Károlyt, és feleségét, Zita Bourbon–parmai hercegnőt. A koronázók Csernoch János esztergomi érsek és gróf Tisza István voltak.
A hányadtatott sorsú korona 1978. január 5-én, Jimmy Carter elnöksége alatt a koronázási jelvényekkel együtt ismét hazai földre kerülhetett. A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba állították ki, ahol bő két évtizeden keresztül láthatta a közönség.
1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába szállították át. A koronázási palást azonban továbbra is a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.
Az Országház vezetéssel, belépőjegy megváltása után látogatható. Jegyet a Látogató Központban, a Tisza Kálmán szobor közelében lehet váltani. A nemzeti ünnepeinken azonban – csak úgy, ahogy többi állami múzeum – ingyenesen látogatható.
Országgyűlési Könyvtár
A több mint 150 éves Országgyűlési Könyvtár (OGYK), az Országgyűlés könyvtára, 1902 óta Budapesten, az Országház épületében található. A könyvtár impozáns falai között több mint 600.000 dokumentumot számláló gyűjtemény rejtőzik. A nyilvános országos jogi szakkönyvtárba minden 18 éven felüli magyar és külföldi állampolgár beiratkozhat. A páratlan atmoszférájú környezetben a tudás és a kutatás szerelmesei egyaránt otthonra találnak.
Kossuth tér – a nemzeti emlékezet tere
Az Országház előtti Kossuth Lajos tér az ország egyik legfontosabb köztere. Nemcsak politikai események helyszíne, hanem emlékhely is: itt áll többek között az országzászló és a forradalmi áldozatok öröklángja, Kossuth Lajos szobra, valamint az 1956-os forradalom áldozatainak emléket állító alkotások. Gyakran párt politikai rendezvények helyszíne és minden év decemberében itt állítják fel az orszáh karácsonyfáját.
A mai Kossuth Lajos tér területe először Hild János 1804-es tervében jelent meg: déli részére piacot, északira telkeket szántak, de a helyén sokáig szeméttelep működött, amelyről a Tömő tér elnevezés is származhat. A 19. század során a terület funkciója és neve többször változott: kikötőként, majd különböző hivatalok helyszíneként is szolgált, miközben több elnevezést is viselt.
Az Országház építése idején, 1898-ban kapta az Országház tér nevet, majd rövid ideig Köztársaság térnek hívták az 1918-as események után. Végül 1927-ben, Kossuth Lajos születésének évfordulóján nevezték el mai nevén, ekkor avatták fel a Kossuth-emlékművet is.
A tér mai arculata a 2012–2014 közötti felújítás során alakult ki, amikor történeti formáját – az 1944-es állapotot idézve – állították helyre, kiegészítve új, a környezethez illeszkedő épületekkel.
A tér az elmúlt években teljes felújításon esett át, amelynek során igyekeztek visszaállítani a történelmi arculatot. A gondosan kialakított parkok, a szimmetrikus elrendezés és a letisztult térszerkezet ma méltó környezetet biztosít az Országház számára. Az eredmény egy letisztult, kortárs európai tér lett.
A Kossuth tér szobrai, látnivalói
Földművelődésügyi Minisztérium
A Kossuth tér első épülete a Földművelés-, ipar-, és kereskedelemügyi minisztérium eklektikus stílusú épülete volt, amelyet Bukovics Gyula tervezett. Ez volt Magyarországon az első olyan épület, amely minisztériumnak épült és ezt a célt szolgálta az utolsó évtizedekig.
Az épületben helyet kapott még az igazságügyi minisztérium, a Főügyészség, a Földtani Intézet, az Országos Statisztikai Hivatal, az Országos Mintapince, a Borászati Kormánybiztosság, a Vasúti Központi Telekhivatal és a Bányakapitányság is. Az igazságügyi minisztérium csak 1918. november 30-án költözött el innen.
Az épület árkádsora alatt a magyar mezőgazdaság jeles egyéniségeinek állított szobrok láthatók. Az épületet többször korszerűsítették és bővítették. Jelenleg teljes átalakításon esik át.
Igazságügyi Palota
Az Országházzal szemben, a tér keleti oldalán található a Hauszmann Alajos által tervezett – az országház-pályázaton második díjat nyert tervhez hasonló – neoreneszánsz stílusú Igazságügyi Palota (Kúria). Az építkezést 1893-ban kezdték meg, és zárókövét a Millennium évében, 1896-ban, I. Ferenc József magyar király jelenlétében helyezték el.
A palota külső figurális díszei között a legfeltűnőbb Senyei Károlynak a főhomlokzat középrizalitját koronázó hármasfogatú diadalszekere (triga). A többi alkotást is a kor legnagyobb magyar művészei készítették: Fadrusz János, Zala György, Róna József, Donáth Gyula. A központi csarnok mennyezetfreskóját Lotz Károly készítette. A nagy csarnokban volt látható eredetileg Strobl Alajos Justitia-szobra, amely ma a Markó utcai Kúria épületének előcsarnokában található.
1949-ben az épületben nyílt meg a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. 1957 áprilisában nagyobb részét a Magyar Nemzeti Galériának adták, az Alkotmány utcai szárny pedig a Párttörténeti Intézeté lett. A Galéria 1972–75 között felköltözött a Budavári Palota egyik szárnyába. Felszabaduló helyiségeit a Néprajzi Múzeum kapta meg, amely 1973-ban kezdett beköltözni. A városligeti új Néprajzi Múzeum 2023-as megnyitása után elkezdődött az épület felújítása. A tervek szerint visszakapva eredeti funkcióját az épület, a Kúria fog itt működni.
II. Rákóczi Ferenc szobra
II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójához közeledve határozták el, hogy a fővárosban felállítják a fejedelem szobrát. A végül csak 1937-re elkészült szobrot Pásztor János készítette. A szobor arca Mányoki Ádám híres portréja alapján készült, a fejedelem lovon ülő alakját Váry Sándor birkózóról mintázta a szobrász. A Rákóczi-címerrel díszített svéd vörösgránit talapzatot Györgyi Dénes építész tervezte, homlokzatán Rákóczi családi címere látható.
A szobor bal oldalán áll az ismert jelmondat: „Cum Deo pro Patria et Libertate” („Istennel a hazáért és a szabadságért”). A második világháborút követő felújítás során a „Cum Deo” szavakat nem állították helyre, így egészen 1989-ig enélkül volt olvasható a felirat. Rákóczi szobra az egyetlen, 1945 előtt felállított szobor, ami a háború után is a helyén maradhatott. A szobrot a tér rekonstrukciója során felújították.
Összetartozás emlékhelye
Az Összetartozás emlékhelyét az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén, 2020. augusztus 20-án adták át. Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint a trianoni békediktátum századik évfordulóján, június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
Kossuth szoborcsoport
A tér felújításával, 2015. februárjában vissza került régi helyére a korábban darabokra szedett Kossuth emlékmű. Igaz, amit ma látunk az csak egy másolat. Az eredeti, 1927-ben felavatott, több mint 20 tonnás szoborcsoport a II. világháború után megsérült, majd 1952-ben eltávolították. Dombóvárra szállították, ahol a Szigeterdőnek hívott parkban szétszedve, csoportokban állították fel.
2015-ben a tér átépítésekor állították vissza a klasszikus, Horvay János által alkotott emlékművet, amely Kossuth Lajost és a felelős magyar minisztérium tagjait ábrázolja. Balról jobbra haladva: Esterházy Pál Antal, Klauzál Gábor, Eötvös József, Széchenyi István, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Deák Ferenc és Mészáros Lázár.
Ahogy a fotóim közt keresgettem, felfedeztem, hogy van egy fényképem 2014 őszéről, akkor még csak egyedül állt Kossuth Lajos alakja.
Gróf Tisza István emlékműve
A Tisza István Emlékbizottság 1928 tavaszán országos gyűjtést indított gróf Tisza István „mártír” házelnök, miniszterelnök szobrának felállítására. A pályázaton Zala György és Orbán Antal terve nyert.
A Tisza tragédiáját szimbolizáló oroszlánt 36 m³ kőből faragták ki. Az emlékmű hátoldalán található gyászkoszorú átmérője 3 méter volt. A szobrot 1934. április 22-én avatták fel.
Budapest ostromakor az emlékmű megsérült, majd 1945 tavaszán ismeretlenek ledöntötték talapzatáról a szobor főalakját. 1948-ban bontották le véglegesen. Az önálló alkotásként is értelmezhető szoborcsoportjai közül a földművelőket ábrázoló rész Esztergomba került, ahol Magvető néven állították fel.
Tisza István rekonstruált emlékművét eredeti helyére visszaállítva, 2014. június 9-én avatták fel.
1956-os emlékművek
Az Országház egykori szellőzőalagútjában kialakított 1956-os tárlat nemcsak az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak állít emléket, hanem a többi, 61 magyarországi 1956-os sortüzet is bemutatja.
Az alagút kiszélesedő rotunda részében került kialakításra az emlékezés helye, amelynek közepén Makovecz Imre és Gömbös László alkotásai kaptak helyet. A szimbolikus sírt eredetileg 1991. október 25-én a Rákóczi-szobor közelében állították fel civilek. A tér rekonstrukciója következtében helyezték át az emlékművet.
A falon látható 300 fémtábla a máig ismeretlen számú áldozatok sokaságát szimbolizálja. Ezek között 71 darab gravírozott táblán azok neve szerepel, akik a kutatások jelen állása szerint a Kossuth Lajos téri sortűz áldozataiként vesztették életüket.
A sortűz emlékére 2001-ben az egyik túlélő, Callmeyer Ferenc építész tervei alapján, Kampfl József közreműködésével a Földművelésügyi Minisztérium déli árkádsoránál 143 darab öt centiméter átmérőjű bronzgolyót helyeztek el, stilizálva a becsapódó lövedékeket.
Vizes medence
A tér rekonstrukciója keretében kialakított vizes medence falán az 1956-os sortűz emlékére a következő Biblia-idézetet helyezték el: „Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk” 2Kor 4,9.
Gróf Andrássy Gyula szobra
Gróf Andrássy Gyula lovas szobrának alkotója Zala György. A talapzat két oldalán egy-egy életnagyságú alakokat ábrázoló, egy méter mélységű domborművet helyeztek el. Andrássy Gyula szobrát I. Ferenc József magyar király jelenlétében avatták fel, 1906. december 2-án.
A Duna felé néző alkotáson I. Ferenc József 1867-es koronázási jelenete volt látható, amint Andrássy épp az uralkodó fejére helyezi a Szent Koronát. A tér felé néző domborművön Andrássy egyik legnagyobb diplomáciai sikerét, az 1878-as berlini kongresszust örökítették meg. A tér első köztéri szobrának hat és fél méter magas, oravicai fehér márványból készült barokk stílusú talapzatát Foerk Ernő építész készítette.
A szobor a 2. világháborúban kissé megsérült szobrot eltávolították, a későbbiekben bronzanyagát más szobrokhoz olvasztották be. Helyére 1980-ban József Attila szobrát, Marton László alkotását állították, ami később méltóbb helyre került.
A rekonstruált másolatot 2015. május 5-én állították vissza eredeti helyére.
Vértanúk tere és a Nemzeti Vértanúk emlékműve
Az ’56-os Emlékbizottság javaslatára a Kossuth tér szomszédságában álló Vértanúk terére Nagy Imre szobrát állították fel. A Varga Tamás által készített szobrot Nagy Imre születésének 100. és az 1956-os forradalom 40. évfordulójának évében, 1996. június 6-án avatták fel.
Az emlékművét 2018 decemberében a Vértanúk teréről eltávolították és később a Jászai Mari téren állították fel.
A Nagy Imre szobor helyére az eredeti Nemzeti Vértanúk emlékművének másolata került. Az eredeti alkotást 1934. március 18-án avatták fel a Vértanúk terén. 1945 szeptemberében az emlékmű a „spontán szobordöntögetések” áldozatává vált.
A hatalmas kőpillér tetején egy kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária alakja áll, alatta a következő felirat olvasható: „A nemzet vértanúinak 1918–1919”.
A pillér hátoldalán egy izmos férfi vív sikeres harcot egy sárkányszerű szörnnyel. A férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi. Az új emlékművet 2019. október 31-én avatták fel.
A Duna-part és a panoráma
Az Országház egyik legnagyobb értéke az elhelyezkedése. A Duna-parti sétányról lenyűgöző kilátás nyílik a budai oldalra, különösen naplementekor. A folyó túloldalán a Budai Vár és a Halászbástya sziluettje rajzolódik ki, ami együtt Budapest egyik legismertebb látképét adja.
József Attila szobra
Az 1980-ban készül, Marton László által készített József Attila szobrot pár száz méterrel arrébb helyezték. A Dunához közelebb, sokkal szebb, kiemeltebb pontra került, a Parlament balszárnya közelébe.
Cipők a Duna-parton
A rakpart mentén sétálva található a „Cipők a Duna-parton” emlékmű is, amely a második világháború idején meggyilkolt áldozatok előtt tiszteleg. Egyszerűsége és megrendítő ereje miatt ez az egyik leginkább elgondolkodtató hely a környéken.
Békalábas usánka, avagy Az usánka visszatér miniszobor – Kolodko Mihály alkotása
A Parlament melletti pesti rakpart lépcsőin, az Országház látogató központtól északra található Kolodko Mihály tüneményes mini alkotása. Története igen érdekes. Az eredeti, a Szabadság téren felállított usanka szobrot tönkre tették, és a Dunába dobták. A helyére készült a fejsze miniszobor, illetve készült a Duna-partra az Usanka visszatér szobor.
Országház és környéke látogatása
Az Országház környékén kellemes sétákat tehetünk. A látogatás során érdemes időt szánni az Országház belső tereinek megtekintésére is. Vezetett túrák keretében betekintést nyerhetünk az ülésterembe, a díszlépcsőházba és a kupolacsarnokba.
Az Országház és környéke egyszerre turisztikai látványosság és élő történelmi tér. Itt zajlanak az állami ünnepségek, itt születnek a törvények, és itt emlékezünk a múlt eseményeire.
Ha Budapestet szeretnénk igazán megérteni, ezt a helyet nem lehet kihagyni. Nemcsak a város egyik legszebb pontja, hanem az a tér is, ahol a magyar történelem és identitás kézzelfoghatóvá válik.
