Az ókori világ hét csodája
Az ókori világ hét csodája megnevezés egy kicsit félrevezető az ókorban fennállt és népszerű építményekre. A lista megalkotói nem csodaként tekintettek ezekre az alkotásokra, hanem érdekes, értékes, fontos látnivalóknak vélték ezeket. A hét pontos felsorolás valójában nem más, mint az ókori világ legfőbb látványosságainak első rangsorolása.
Különleges építményekről nem csak egy lista létezett, hisz nem is volt egyszerű ismerni az egész világot és az ízlések is eltérőek voltak. Néhány listán szerepeltek például Babilon városfalai, a perzsa király, Kürosz Palotája is, az egyiptomi Memnón-kolosszusok, jeruzsálemi Salamon templom, Noé bárkája, az isztambuli Hagia Szophia és Bábel tornya. Ez utóbbinak a létezése sem bizonyítható.
Ma az ókori világ hét csodájának azokat az építményeket tekintjük, amelyeket Szidóni Antipatrosz az i. e. 2. században írt epigrammájában megemlített. A lista által a görög utazók megismerhették az egyiptomi, a perzsa és a babiloni civilizációkat is. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramisok léteznek, az összes többi építményt elpusztították a tűzvész, földrengések vagy a háborúk.
Az ókori világ hét csodája
| Név | Helye, építése | Pusztulása |
| Gízai nagy piramis | I. e. 26. század Egyiptom | Ma is áll, csúcsa megsemmisült, építkezésre használták |
| Szemiramisz függőkertje | I. e. 600 Babilon (a mai Irak területén) | I. e. 1. század, földrengés |
| Az epheszoszi Artemisz-templom | I. e. 550 Lüdia (ma Törökország) | I. e. 356, tűz |
| Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra | I. e. 435 Olümpia, Görögország | 5–6. század, tűz |
| Halikarnasszoszi mauzóleum | I. e. 351 Bodrum, Törökország | 1494, földrengés |
| A rodoszi kolosszus | I. e. 292–280 Rodosz, Görögország | I. e. 224, földrengés |
| A pharoszi világítótorony | I. e. 3. század Alexandria, Egyiptom | 1303–1480, földrengés |
Gízai Piramisok
A gízai piramisok a mai napig fennálló emlékei az ókor fantasztikus és hatalmas élpületeinek. A Kairo melletti piramisokat a Kr. e. 2613-tól 29 évig uralkodó Sznofru fia, Kheop fáraó és annak örökösei, Khephrén, illetve Mükerinosz építették. Kheopsz sírhelye a legrégebbi és a valaha épített legnagyobb piramis. A nagy piramis építése 20 évig tartott, a felhasznált 2,3 millió mészkő téglát a közeli kőbányából hoztak. Az alapba és a Királyi Kamrába beépített gránit kövek súlya 25 és 80 tonna között mozgott. Ezeket Asszuánból hozták a Níluson hajóval. A világ legnagyobb piramisa 147 méteres magasságával közel négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben. Nem csoda hát, hogy az elsők között, már 1979-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.
Szemiramisz függőkertje
Babilon híres függőkertjeit vélhetően a babiloni király, II. Nabukodonozor uralkodása alatt építették, i.e. 600 körül. A kertet Szemiramisz kedvére létesítették, nagyon vágyódott a hazájában, Perzsiában található fák és növények után. A többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel biztosították a vízellátást. A kerteket földrengések rombolták le az i.e. 1. században. Az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára. Babilon jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben Babilon maradványait fevették az UNESCO világörökségi listájára.
Az epheszoszi Artemisz-templom
A mai Törökország területén található Epheszoszban 120 évig építették a görög templomot, amelyet Artemisznek, a vadászat és a vadállatok istennőjének szenteltek. A márványból épült templom I.e. 550 körül elkészült. I.e. 356-ban egy fiatalember felgyújtotta, hogy hírnevet szerezzen magának. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták. Ezután mégegyszer újra felépítették, de I. e. 356-ban a templom végleg megsemmisült.
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i.e. 432 környékén. A görög főistent ülve ábrázoló szobor magassága elérte a 12 métert. Zeusz egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ült. Jobb kezében a koronás Nikét, a győzelem istennőjét, bal kezében egy arany jogart tartott, melynek tetején egy sas gubbasztott.
Halikarnasszoszi mauzóleum
A Halikarnasszoszi Mauzóleum i.e. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Felesége és egyben nővére, Artemiszia építette a fényűző sírt. A feleség csupán két évvel élte túl a férjét, hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel.
A rodoszi kolosszus
A Rodoszi Kolosszus, a Héliosz görög istent ábrázoló hatalmas szobor Rodosz városa fölé emelkedett. I.e. 292-280 között építették bronzból és vasból. Több mint 30 méteres magasságával az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i.e. 226-ban. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda ezt nem javasolta. Mivel attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, végül nem engedték újjáépíteni.
A pharoszi világítótorony
Az egyiptomi Alexandria város melletti Pharos sziget világítótoronya i.e. 280-247 között épült, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Hatalmas világosszínű tömbökből építették 120-140 méter magasra, háromszintesre. Az alsó szint négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú volt. Több földrengés is súlyosan megrongálta, még végül az utolsó 1480-ban teljesen lerombolta. A világítótorony maradványait felhasználva egy erődöt építettek a helyére.
