Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája megnevezés egy kicsit félrevezető az ókorban fennállt és népszerű építményekre. A lista megalkotói nem csodaként tekintettek ezekre az alkotásokra, hanem érdekes, értékes, fontos látnivalóknak vélték ezeket. A hét pontos felsorolás valójában nem más, mint az ókori világ legfőbb látványosságainak első rangsorolása.

Ókori világ hét csodája - piramisok

Különleges építményekről nem csak egy lista létezett, hisz nem is volt egyszerű ismerni az egész világot és az ízlések is eltérőek voltak. Néhány listán szerepeltek például Babilon városfalai, a perzsa király, Kürosz Palotája is, az egyiptomi Memnón-kolosszusok, jeruzsálemi Salamon templom, Noé bárkája, az isztambuli Hagia Szophia és Bábel tornya. Ez utóbbinak a létezése sem bizonyítható.

Ma az ókori világ hét csodájának azokat az építményeket tekintjük, amelyeket Szidóni Antipatrosz az i. e. 2. században írt epigrammájában megemlített. A lista által a görög utazók megismerhették az egyiptomi, a perzsa és a babiloni civilizációkat is. A felsoroltakból mára már csak a gízai nagy piramisok léteznek, az összes többi építményt elpusztították a tűzvész, földrengések vagy a háborúk.

Az ókori világ hét csodája

NévHelye, építésePusztulása
Gízai nagy piramis
I. e. 26. század
Egyiptom
Ma is áll, csúcsa megsemmisült, építkezésre használták
Szemiramisz függőkertje
I. e. 600
Babilon
(a mai Irak területén)
I. e. 1. század, földrengés
Az epheszoszi Artemisz-templom
I. e. 550 Lüdia (ma Törökország) I. e. 356, tűz
Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
I. e. 435 Olümpia, Görögország 5–6. század, tűz
Halikarnasszoszi mauzóleum
I. e. 351 Bodrum, Törökország 1494, földrengés
A rodoszi kolosszus
I. e. 292–280 Rodosz, Görögország I. e. 224, földrengés
A pharoszi világítótorony
I. e. 3. század Alexandria, Egyiptom 1303–1480, földrengés

Gízai Piramisok

A gízai piramisok a mai napig fennálló emlékei az ókor fantasztikus és hatalmas élpületeinek. A Kairo melletti piramisokat a Kr. e. 2613-tól 29 évig uralkodó Sznofru fia, Kheop fáraó és annak örökösei, Khephrén, illetve Mükerinosz építették. Kheopsz sírhelye a legrégebbi és a valaha épített legnagyobb piramis. A nagy piramis építése 20 évig tartott, a felhasznált 2,3 millió mészkő téglát a közeli kőbányából hoztak. Az alapba és a Királyi Kamrába beépített gránit kövek súlya 25 és 80 tonna között mozgott. Ezeket Asszuánból hozták a Níluson hajóval. A világ legnagyobb piramisa 147 méteres magasságával közel négyezer évig a világ legmagasabb épülete is volt egyben. Nem csoda hát, hogy az elsők között, már 1979-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

Szemiramisz függőkertje

Babilon híres függőkertjeit vélhetően a babiloni király, II. Nabukodonozor uralkodása alatt építették, i.e. 600 körül. A kertet Szemiramisz kedvére létesítették, nagyon vágyódott a hazájában, Perzsiában található fák és növények után. A többszintes kertek elérték a 22 m-es magasságot és öntözőrendszerrel biztosították a vízellátást. A kerteket földrengések rombolták le az i.e. 1. században. Az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára. Babilon jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben Babilon maradványait fevették az UNESCO világörökségi listájára.

Az epheszoszi Artemisz-templom

A mai Törökország területén található Epheszoszban 120 évig építették a görög templomot, amelyet Artemisznek, a vadászat és a vadállatok istennőjének szenteltek. A márványból épült templom I.e. 550 körül elkészült. I.e. 356-ban egy fiatalember felgyújtotta, hogy hírnevet szerezzen magának. A templomot újjáépítették, majd a gótok lerombolták. Ezután mégegyszer újra felépítették, de I. e. 356-ban a templom végleg megsemmisült.

Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra

Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i.e. 432 környékén. A görög főistent ülve ábrázoló szobor magassága elérte a 12 métert. Zeusz egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ült. Jobb kezében a koronás Nikét, a győzelem istennőjét, bal kezében egy arany jogart tartott, melynek tetején egy sas gubbasztott.

Halikarnasszoszi mauzóleum

A Halikarnasszoszi Mauzóleum i.e. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Felesége és egyben nővére, Artemiszia építette a fényűző sírt. A feleség csupán két évvel élte túl a férjét, hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel.

A rodoszi kolosszus

A Rodoszi Kolosszus, a Héliosz görög istent ábrázoló hatalmas szobor Rodosz városa fölé emelkedett. I.e. 292-280 között építették bronzból és vasból. Több mint 30 méteres magasságával az ókori világ egyik legmagasabb szobra volt. A hét csoda közül ez készült el utolsóként, de az első volt, melyet lerombolt egy földrengés i.e. 226-ban. Egyiptom fáraója felajánlotta, hogy kifizeti a rekonstrukció költségeit, de a Delphi jósda ezt nem javasolta. Mivel attól féltek, hogy Héliosz megharagszik, végül nem engedték újjáépíteni.

A pharoszi világítótorony

Az egyiptomi Alexandria város melletti Pharos sziget világítótoronya i.e. 280-247 között épült, hogy utat mutasson a tengerészeknek éjjel a kikötő felé. Hatalmas világosszínű tömbökből építették 120-140 méter magasra, háromszintesre. Az alsó szint négyszögletű, a középső nyolcszögletű és a teteje kör alakú volt. Több földrengés is súlyosan megrongálta, még végül az utolsó 1480-ban teljesen lerombolta. A világítótorony maradványait felhasználva egy erődöt építettek a helyére.

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Nagy Jucó

Nagy Jucó blogger, a virágok és az utazások szerelmese

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kilenc + tizenhat =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás