Az idő őre: a Big Ben története és titkai

Ha valaki Londonra gondol, az első képek között biztosan felvillan a Temze partján, a Westminster-palota északi végén magasodó óratorony, amelyet szinte mindenki Big Ben néven ismer. Története tele van tűzzel, kitartással, vitákkal és lenyűgöző mérnöki pontossággal. De vajon tudtad, hogy a „Big Ben” valójában nem is a torony neve? Nézzük, honnan ered ez a világhírű londoni jelkép története, és milyen titkokat rejt!

A Big Ben születése

A Big Ben otthona a Westminster-palota, az Egyesült Királyság parlamentjének épülete. Az eredeti palota 1834-ben egy hatalmas tűzvészben szinte teljesen leégett, ezért új épületet kellett emelni. A tervek elkészítésével Charles Barry építészt bízták meg, aki neogótikus stílusban álmodta újra a parlamentet. Az épületegyüttesbe egy impozáns óratornyot is beleálmodott. A torony tényleges tervét Augustus Pugin készítette, az építkezés pedig 1843-ban vette kezdetét.

A 96 méter magas óratorony 1859-ben készült el, és azonnal London egyik leglátványosabb építményévé vált. Az óramű és különösen a harangok elkészítése komoly kihívásokat tartogatott.

Az eredeti tervek alapján készült, 16 tonnás első harang próbaütéskor megrepedt. Ezt a fémet újraöntötték, és megszületett a ma is működő, mintegy 13,7 tonnás Nagy Harang, melyet végül 1859-ben helyeztek üzembe. Ám ez a harang is megrepedt nem sokkal később, valószínűleg a túl nehéz kalapács miatt. A problémát úgy oldották meg, hogy a harangot elforgatták, és könnyebb kalapácsot alkalmaztak.

Az igazi „Big Ben” – az óratorony órája

A Big Ben óraszerkezete is igazi mestermű. A mechanizmust Edmund Beckett Denison és George Airy csillagász tervezte, a kivitelezést pedig Edward John Dent végezte. Érdekesség, hogy az órát egy egyszerű pénzérmével – ma is egy pennyvel – szabályozzák: ha az óra siet, a szerelők egy pennyt tesznek a lengősúlyra, ha késik, egyet eltávolítanak. Azóta is a világ egyik legpontosabb mechanikus toronyórájának számít.

A legnagyobb tévhit, ami a toronnyal kapcsolatban él, hogy a „Big Ben” az egész óratorony neve. Valójában ez a becenév a toronyban lévő legnagyobb harangra utal. A név eredetére két elmélet is létezik:

1. Sir Benjamin Hall: Az egyik legvalószínűbb teória szerint Sir Benjamin Hall, a londoni Közmunkaügyi Főbiztos (akinek nagy termete miatt volt a „Big Ben” beceneve) tiszteletére kapta a nevét, mivel ő felügyelte az építkezést.
2. Benjamin Caunt: Egy másik feltételezés szerint Benjamin Cauntról, az akkori nehézsúlyú ökölvívó bajnokról nevezték el.

Az 1862 óta hallható harangjáték egy rövid átdolgozás Handel Messiás című oratóriumából, ez a BBC szignálja is. Az óramű 1913-ban kapott felhúzó automatikát. Ezelőtt két ember 5 órai munkával kézi erővel végezte.

A torony hivatalos neve egyébként sokáig egyszerűen „Óratorony” volt, mígnem 2012-ben, II. Erzsébet királynő gyémántjubileuma alkalmából átnevezték Elizabeth Tower-re (Erzsébet-torony).

Háborúk, felújítások és a mai Big Ben

A torony átvészelte a második világháború bombázásait, bár a Westminster-palota többi része súlyos károkat szenvedett. A 21. században többször is felújították: legutóbb 2017 és 2022 között zajlott egy nagyszabású restaurálás, amely során megtisztították a homlokzatot, modernizálták a szerkezetet, és újra aranyszínben ragyog az óra díszítése.

Érdekesség, hogy a munkák idején a harang szinte teljesen elhallgatott – a londoniak és turisták legnagyobb bánatára.

Ma a Big Ben nemcsak London, hanem egész Egyesült Királyság egyik legfontosabb szimbóluma.
Szilveszter éjjelén és a fontos állami eseményekkor a harangszó közvetítése mindig központi szerepet kap a brit médiában. A látogatók számára az óratorony ugyan csak külön engedéllyel (és brit állampolgároknak) látogatható, de a Westminster-palota és környéke továbbra is London egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.

A Westminster-palota, vagyis az Egyesült Királyság parlamentjének épülete 1987 óta az UNESCO világörökség része. 

Érdekességek és rejtélyek

• Pénzérme a pontosságért: A Big Ben órája a világ egyik legpontosabb, négy számlapos, mechanikus órája. Pontosságát különleges módszerrel szabályozzák: egy régi angol öt penni érme (penny) hozzáadása vagy eltávolítása az inga súlyához napi 0,4 másodperccel állítja az óra sebességét!
• Hatalmas méretek: Az óralapok átmérője 7 méter, a percmutatók hossza 4,3 méter, a súlyuk pedig megközelíti a 100 kg-ot. Minden óralap 312 darab opálüvegből áll. A Big Ben harangja 13,5 tonna, nagyjából egy londoni emeletes busz súlyának felel meg.
• A titkos lámpa: A toronyban található az Ayrton Light nevű lámpa, amely akkor világít, ha a Parlament éppen ülésezik.
• Kivételes ellenállás: A torony építése során számos szerencsétlenség hátráltatta a munkát. Az órát úgy tervezték, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak és a madaraknak is, ám egyszer egy hóvihar miatt késett, egy másik alkalommal pedig madarak telepedtek az óramutatóra, megzavarva a pontosságot.
• A „Westminster-harangjáték”: A negyedórákat ütő kisebb harangok dallamát hívják Westminster-harangjátéknak, mely a Cambridge-i Nagy Szent Mária-templom harangjátékán alapul, de a Big Ben tette világhírűvé.
• A torony 2012-ben, II. Erzsébet királynő uralkodásának 60. évfordulóján kapta az Elizabeth Tower nevet.
• A harang hangja a BBC adásain keresztül 1923 óta hallható rendszeresen.

A Big Ben több mint egy óra – a brit történelem, pontosság és hagyomány szimbóluma.
Minden harangütése emlékeztet arra, hogyan őrzi London múltja a jövő ritmusát. Bár az Elizabeth Tower belseje a nagyközönség számára nem mindig látogatható, a fenséges gótikus torony látványa, különösen éjszakai kivilágításban, felejthetetlen élményt nyújt minden Londonba látogatónak. Akár személyesen halljuk a harangszót a Temze partján, akár csak a filmekben látjuk a torony sziluettjét, a Big Ben örökre a világ egyik legemblematikusabb építménye marad.