Az Aranygombos Telkibánya látnivalói
Telkibánya egykor arany- és ezüstbányázata révén volt világhírű, ma csodálatos természeti környezete vonzza a látogatókat. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt. Valamikor „aranygombos Telkibánya” néven emlegették a falut, a legenda szerint ugyanis a nemesfénybányászat fénykorában arannyal vonták be a templomtorony gombját. Telkibánya és környékének látnivalói akár egy napos kiruccanáshoz is megfelelőek, de érdemes több napot is eltölteni a jó levegőjű, kellemes környezetben. A természti látnivalók között van például a gejzír kút, ami a környék legfiatalabb utóvulkáni képződménye, és gyakorlatilag még mindig aktív.
Telkibánya rövid története
Telkibánya a Zemplén északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, a szlovák határ közelében, csodálatos természeti környezetben helyezkedik el. Az Árpád-kori királyi bányák leghíresebbje található itt.
A Zemplén legjelentősebb nemesfém előfordulása Telkibánya környékén található. Első írásos említése 1270-ből származik, Teluky falut és bányatelepet, mint Füzér tartozékát említik. Az arany és ezüst bányászat valószínűleg már a 13. században elindult, 1341-ben Nagy Lajos bányavárossá emelte.
A felső-magyarországi bányavárosok (Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Rozsnyó, Igló) szövetségének a tagja volt. Zsigmond király uralkodása alatt kapta az Aranygombos Telkibánya nevet. Mesés gazdagságának a híre messzire eljutott. Azé a városé, ahonnan Európa aranytermelésének nyolcvan százaléka származott. Nem csoda hát, hogy még a templom gomb aranyozására is telett.
„Aranynagyhatalmának” egy 17. századi bányszerencsétlenség vetett véget, melynek következtében csaknem kétszáz évre leállt a bányászat, ezzel gazdasági jelentősége is csökkent.
A bányák újbóli megnyitását Mária Terézia rendelte el, folyamatosan gurultak a csillék, színültig megrakva arannyal, ezüsttel a 19. század közepéig. A másodvirágzásra a nyugatról, főként Mexikóból beáramló olcsó nemesfémdömping mért halálos csapást, drámaian csökkentve az arany világpiaci árát.
Ezüstöt utoljára 1881-ben váltottak be Telkibányán, ezután szinte az összes bányát berobbantották.
A regéci uradalom részeként gazdája előbb a Lórántffy, Thököly, majd Rákóczi-család volt, később a kincstár kezébe is került. 1825-ben a környékbeli kaolin-lelőhelyekre alapozva Bretzenheim Ferdinánd herceg porcelángyárat alapított Telkibányán. Ez volt az első porcelángyár Magyarországon. A kaolin rossz minősége miatt áttértek a kőedény gyártásra, majd 1926 után Hollóházán folytatódott a porcelángyártás.
Na de most már tényleg jöjjenek Telkibánya látnivalói!
Telkibánya látnivalói
Telkibánya az Országos Kéktúrán és a Rákóczi-túrán keresztül is elérhető kellemes sétával. Szintén elérhetjük Hejcét, ahol emlékmű figyelmezetet a Szlovák Légierő An–24-es repülőgépének 2006-os katasztrófájára, a független Szlovákia történetének eddigi legnagyobb légi szerencsétlenségére. A repülőgép Koszovóból hazatérő szlovák békefenntartó katonákat szállított Szlovákiába, amikor 2006. január 19-én Magyarország északi részén, Hejce és Telkibánya községek között lezuhant. A fedélzeten tartózkodó 43 fő (a 8 fős személyzet és 35 fő utas) közül egy élte túl a balesetet.
Vártemplom – ma református templom
A régi település központja a mai Templom-domb és közvetlen környezete lehetett, ahol a 14. századtól vár állott. Az első templom ennek része lehetett.
Kopjafás temető
A Templom–dombon található temetőben különleges kopjafák állnak. A kopjafák törzse négyzet alapú hasáb, tetejük pedig különböző. Más a felnőtt férfiaké és nőké, a fiúké és a lányoké. Egyfajta rovásírással tudósítanak az elhunytak neméről, életkoráról.
A hátrahajló csúcsú kopjafák az asszzaonyoké, konytot jelképez. A férfiaké előre hajol. A fiúké gombos, kiskalapos, a lányoké koronás végű. Nevek nincsenek feltüntetve. Majd minden fejfán feltűnik a pogány időkből származó virágszirom motívum, az örök körforgás szimbóluma.
Telkibányai Helytörténeti Múzeum, régen Érc- és Ásványbányászati Múzeum
1970-ben nyílt meg a kiállítás, ahol megtekinthetők hazánk első porcelángyárának termékei, valamint a hajdani bányaváros nemesérc-bányászatának emlékei. Megismerhető a Zempléni-hegység állat – és növényvilága épp úgy, mint a község használati eszközei, néprajzi tárgyai, házi szőttesei.
Az első magyar porcelángyár egykori épületében működő múzeumban makettek mutatják be a bányászat középkori technikáját, a telkibányai kőedényeket és a magyarországi ásványokat.
A múzeum udavrán malomkőpark látható, ami Közép-Európában egyedülálló.
Alexandrai Szent Katalin-ispotály és kápolna
1367 előtt Telkibánya déli szélén egy fából készült kápolna állt, ennek elbontását Kuprer György telkibányai bányaispán kérte Lajos királytól, hogy ispotályt építsenek helyére. Az ispotály idegenek, zarándokok, betegek, szegények és rászorulók gondozására a vendég iránti szeretet címén fenntartott intézmény. Később az ispotályhoz egy kápolnát is építettek.
Nevét a telkibányai bányászok védőszentjéről Szent Katalinról kapta. Hoyg miért épp őt választottuk védőszentjüknek, azt nem tudni. A bányászok védőszentje Szent Borbála. Alexandriai Szent Katalin vértanú a filozófia, a tanuló lányok, fiatal diákok és nők, a dajkák, a könyvtárak és könyvtárosok, a kerékgyártók védőszentje.
A Vártemplom közelében, egy házépírés alapásásánál találták meg a kápolna maradványait. A Hermann Ottó Múzeum tárta fel teljes egészében a templom alapjait, a hozzátartozó ispotály és temető egy részét. Majd eredeti formában helyreállították a kápolnát.
Jégbarlang
A barlang belsejében még nyáron sem olvadnak meg a jégcsapok, ezek hűtik kánikulában a kút vizét. Egykor méretes jégcsapok és kiterjedt zúzmara borította a bánya falait, ma jóval szerényebb méretű képződmények találhatók benne. A jég képződése a magas páratartalomnak köszönhetően indul be.
A hegy gyomra a legnagyobb téli hidegben sem hűl -7 fok alá, nyáron a legnagyobb hőség idején maximum 7-8 fokos. A jégbarlang sajnos nem látogatható, de a lezárt vasajtajának nyílásán át bekukucskálhatunk.
Vadászati kiállítás
A kiállítás egy helyi erdőmérnök magángyűjteménye, közel 100 zempléni trófeát tartalmaz és vadászattal kapcsolatos felszerelések és faragványok is megtekinthetőek.
Aranyásók útja tanösvény Telkibányán
Az „Aranyásók útja” földtani és bányászattörténeti tanösvény 2011-ben készült el. Induló állomása a Pálháza felé vezető úton, a Jegesbarlang melletti kiépített pihenőhelynél van. Az egykori horpat, a későbbi tárók nagyrésze ma már alig látható, de az információs táblák segítenek informálódni.
Veres-vizi bánya
Az Aranyásók útjától nem messze található a Veresvízi bánya, amely több mint háromszáz aranyásót temetett maga alá egykor. A helyszínen fefkadt vörös vízű forrásról az a hír járja, hogy a halott bányászok vérét mossa ki a bányából. Innen ered a neve is: Veresvíz.
Királykút – Mátyás király kútja és Szép Ilonka sírja
A vadregényes úton elérhető Királykút a Zempléni-hegység egyik legismertebb és legkedveltebb kirándulóhelye. A legenda szerint tényleg megfordult itt életében Mátyás király és vadászat közben itt ismerte meg szerelmét, Szép Ilonkát. Szép Ilonka hiába várta vissza a királyt, belehalt szerlmi bánatába. Síremléke a kút mellett található.
A Szép Ilonta történetet Tompa Mihály és Vörösmarty Mihály is versbe foglalta.
Koncz Káplár Emléktárló
A Templomdomb alatt a sziklában, egy régi pince bejáratának felhasználásával alkották meg a Koncz Káplár emléktárót, a helyi nemesércbányászat egyik jeles személyiségének állít emléket. Egy bányász aranyrögökkel megrakott csillét toll ki a bánya kővel kirakott bejáratán. Ennek egyik oldalán Szent Katalin látható, az ércbányászok védőszentje. A bejárat másik oldalán egy bányászlámpa látható.
Koncz Káplár nevéhez több emlék és dokumentáció is fűződik. 1367-ben fő támogatója volt a Szent Katalin Kórház és Ispotály létrehozásának, mely közel 100 évig működött, valamint a rokkant bányászok menedékhelyéül szolgált.
Hétforrás
Ezt szintén Mátyás király kútjának tartják, aki gyakran vadászott a környéken. A legenda szerint egyszer nagy szomjúságában hétszer leszúrta botját a földbe, és csodák csodájára, mind a hét lyukból víz bugyogott fel. ebből három látja el ma is a települést ivóvízzel.
Károlyi-kastély – Kőkapu
Kellemes sétával elérhetjük a Zemplén kapuját, a Kőkaput, ahol a Károlyiak egykori vadászkastélya szállodaként várja a nyugalomra vágyókat és ahol a Pálházi erdei kisvasút is megáll.
Ósvavölgyi-gejzírkút
Az Ósva- völgyben a Cser- hegy lábánál egy kúp alakú 7-8 méter magas szikla áll közvetlen a tövében egy langyos vizű forrással. Ez az egyik legszebb és különleges tanúja a környéken végbemenő utóvulkáni működésnek. A gejzír kút földtanilag is különleges képződmény, hiszen a több tűsziklától eltérően anyaga nem perlit, hanem kemény, kovásodott riolit. Feltehetően ez a környék legfiatalabb utóvulkáni képződménye, ami gyakorlatilag még mindig aktív. Erre utal a forrás langyos vize.
Tipp Mészáros Henriettól: „Ha telkibányán jártok, feltétlenül próbáljátok ki a telkibányai ragulevest az Aranybánya nevezetű étteremben! Fantasztikus íz élményben lesz részetek, azt garantálom!”
Nagyon köszönöm a fotókat Mészáros Henriettnek!
Kiss P. dóra kiegészítése: „Szent Katalin kápolna és szobor. A legenda szerint Szent Katalin bájos, fiatal lány volt, a szobor túl komoly, szomorú Katalint ábrázol.”
Túrázás kőtombolával
A közelben túrázás nagyon jól kiegészíthetjük egy kis kőzet gyűjtögetéssel. Magunk is „bányászhatunk+ a földbe, a kövek közé ágyazódott ásványdarabokat, főleg kvarc változatokat. Ha szerencsénk van,vagy rengeteg türelmünk és időnk, kristályos változatokat is begyűjthetünk: hegyi kristályt, ametisztet, füstkvarcot, mézopált. Hogy mi van benne, csak azután derül ki, hogy feltörjük.
Ilyen csodálatos, nálunk egydülálló „kővirágokat” szedhetünk mindenütt Telkibánya környékén. A helyiek szerint, aki az itt szedett követ hazaviszi, annak szerencsét hoz, legalábbis visszahozza Telkibányára.
Látnivalók Telkibánya környékén
Hazánk egyik legrégebb óta működő kisvasútja, a Pálházi Állami Erdei Vasút a Zemplén magas hegyei és völgyei között, csodálatos természeti környezetben zakatol. A sziklába vájt alagúton haladva a vadászkastély alatt érkezünk meg a varázslatos Kőkapu megállóhelyhez, ahol érdemes leszállni és kellemes sétával felfedezni a környéket.
Gönc kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az ország egyik legészakibb városi rangú települése. Jelentőségét az adja, hogy itt volt esperes és itt fordított Károlyi Gáspár, az első magyar biblia fordítója. A gönci hordó, mint mértékegység a településről kapta a nevét. Nézzük, melyek Gönc látnivalói.
A Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon magasodik a Füzéri vár. Az erődítmény már a tatárjárás előtt is állt, így az egyik legrégebbi várunk. Az 1526-os mohácsi csata veresége és Szapolyai János megkoronázása után egy évig itt őrizték a magyar királyi koronát. A Nemzeti Várprogram keretében még tart a felújítása, de a munkálatok alatt is látogatható.
A füzérradványi Károlyi-kastély Nemzeti Kastélyprogram keretében 2021-ben újult meg. A kívül-belül megszépült kastély új, érdekes interaktív kiállításokkal várja látogatókat.
