Auschwitz tábora – a borzalom koncentrációs tábora

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója. Emlékezzünk Auschwitz borzalmára, hogy soha ne ismétlődhessen meg a sok kegyetlenség. Ilyen volt Auschwitz tábora.

Auschwitz

Kevés olyan ember él a földön, aki ne borzongna össze a német hangzású lengyelországi Auschwitz nevének említésére. Auschwitz (a név a lengyel Oświęcim város nevéből ered) volt az egyik hely, ahol a második világháború során a németek koncentrációs és megsemmisítő táborokat hoztak létre.

A második világháború alatt (1939-1945) Lengyelország egész területe német megszállás alatt volt. A helyi lakosokat kilakoltatták, házaikat lerombolták. Majd Hitler őrült tervének, a zsidók teljes kiírtásának megvalósításához koncentrációs táborokat hoztak létre. Az auschwitz-i haláltábor volt a legnagyobb, ezen kívül még hat másik lágerben munkálkodtak a hitleri terv teljesítésén.

Auschwitz tábora

Auschwitz esetében nem egy táborról, valójában egy hálózatról beszélhetünk. Tulajdonképpen három részből állt. A Stammlager vagy főtábor, elsősorban adminisztratív központként szolgált, de mintegy 70 ezer embert is kivégeztek. Auschwitz II-Birkenau volt Vernichtungslager, vagyis a megsemmisítő tábor. Auschwitz III-Monowitz volt a munkatábor, amihez további 45 altábor tartozott.

Az Auschwitz I-be 1940. június 14-én érkezett az első – 728 fős zsidó – szállítmány Tarnówból.

Auschwitz

A táborokban az embertelen munkakörülmények között, kevés élelemmel és a rossz higiéniai feltételekkel vegatáltak az idehurcoltak. Nyáron napi 12 órát dolgoztak pihenő nélkül. A barakokban szörnyű körülmények közt, gyakran egy ágyon többen fekve próbáltak pihenni.

A szigorú szabályok megsértőit külön cellába (“börtön a börtönben”) zárták. Itt négy ember egy alig másfél négyzetméteres kis cellában volt kénytelen álldogálni, sokan megfulladtak az oxigénhiány miatt.

A munkára alkalmatlanokat azonnal halálba küldék. A zsidókból álló sonderkommando készítette elő a foglyok elgázosítását, ők ellenőrizték a halottak fogait, hogy tartalmaznak-e aranyat.

A 10-es blokkban folytak Josef Mengele doktor vezetésével az áltudományos vizsgálatok.

A Brzezinka melletti Auschwitz-Birkenau tábor építése Himmler parancsára 1941 októberében kezdődött. 1943-ban négy új krematórium építésébe fogtak. A gázkamrák 1944. április-július között, a magyarországi zsidók lemészárlása idején teljes kapacitással működtek, s akár napi húszezer embert is képesek voltak kivégezni. Az áldozatok többségével itt végeztek.

1944. október 30-án a közelgő Vörös Hadsereg hírére Himmler a elrendelte a krematórium-rendszer lerombolását. Januárban a birkenaui gázkamrákat is felrobbantották. Végül 1945. január 27-én érték el a felszabadítók a tábort.

A meggyilkoltak számát a tábor parancsnoka, Rudolf Höss vallomásai alapján három millióra becsülték, késóbb ezt 1,1 millióra valószínűsítették. A meggyilkolt személyek 90 százaléka zsidó volt, de 150 ezer lengyel, 23 ezer roma, 15 ezer szovjet hadifogoly és más nemzetiségűek tízezrei is a különböző haláltáborokban lelték halálukat.

A lengyel parlament 1947. július 2-én törvényben döntött arról, hogy a tábor fennmaradt részeinek területén létrehozzák az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot.

A hely 1979-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

Nagyon köszönöm a fotókat Tóthné Évának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük