Augusztus 1-je különleges dátum a magyar gazdaságtörténetben: ezen a napon, 1946-ban vezették be a forintot, amely azóta is Magyarország hivatalos fizetőeszköze. A dátum nemcsak egy új pénznem megszületését jelenti, hanem egy olyan történelmi fordulópontot is, amely véget vetett a világ egyik legsúlyosabb inflációs válságának. Ennek az évfordulónak állít emléket Kolodko Mihály egyik legizgalmasabb alkotása, a Pénzseprő miniszobor. Az apró bronzfigura egy lomfúvóval söpri össze a szétszóródott bankjegyeket – szimbolikusan lezárva a hiperinfláció korszakát, és utalva arra, hogy a forint bevezetése új pénzügyi korszakot nyitott Magyarország életében.
Miért volt szükség új pénzre?
A második világháború után Magyarországon olyan mértékű hiperinfláció alakult ki, amelyet a közgazdászok máig a világtörténelem egyik legnagyobbjaként tartanak számon. Az 1944 őszétől hadszíntérré változott országból a nyilasok nyugat felé szállították ki az értékeket. A szovjet hadsereg pedig kelet felé hurcolta a zsákmányolt javakat, így a pénzromlás felgyorsult. 1945 elején hagyta el az országot nyugat felé a hírhedt, több tucat vagonból álló „aranyvonat”, amelynek történetét az ingyenesen látogatható Pénzmúzeumban ismerhetjük meg.
Az ország újjáépítése és a termelés újraindítása is hatalmas összegeket emésztett fel. Sorra adták ki az újabb és a újabb bankókat. A 10 000 és 100 000 pengős bankjegyek után jöttek a milpengős és bilpengős címletek.
Az akkori fizetőeszköz, az 1926-ban forgalomba hozott pengő, napok, sőt órák alatt veszített az értékéből. A pengő már alig ért többet, mint a papír, amire nyomtatták. Az árak olyan gyorsan emelkedtek, hogy a fizetéseket gyakran naponta kellett kifizetni, és az emberek igyekeztek azonnal elkölteni a pénzüket, mielőtt az tovább értéktelenedett volna.
A helyzetet jól mutatja, hogy megjelent a 100 millió billió pengős bankjegy, amely minden idők legnagyobb címletű, ténylegesen forgalomba került papírpénzei közé tartozik.
A forint, amely stabilitást hozott
1946. augusztus 1-jén bevezették a forintot. Az új pénznem gyorsan visszaadta a gazdaság stabilitását és az emberek bizalmát. A pénzreformot a közgazdaság egyik legsikeresebb inflációellenes intézkedéseként tartják számon.
A „forint” elnevezés sem új keletű: a szó az olaszországi Firenze városának aranypénzéből, a fiorinóból ered. Magyarországon már a középkorban is vertek aranyforintokat, így az 1946-os névválasztás tudatos történelmi utalás volt.
Érdekességek a forintról
- A forint váltópénze a fillér volt, amely 1999-ben került ki a forgalomból.
- 2008 óta az 1 és 2 forintos érmék sem használatosak, ezért a készpénzes vásárlások végösszegét 5 forintra kerekítik.
- A magyar bankjegyeket különleges biztonsági elemek – vízjelek, hologramok, rejtett minták és UV-fényben látható részletek – védik a hamisítás ellen.
- A jelenlegi bankjegyeken Magyarország történelmének meghatározó alakjai szerepelnek, többek között Széchenyi István, Deák Ferenc, II. Rákóczi Ferenc és Mátyás király.
- A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen bocsát ki emlékérméket, amelyek történelmi eseményeknek, tudományos eredményeknek vagy kulturális értékeknek állítanak emléket.
Kolodko emlékezése: a Pénzsöprés üzenete és titka
A forint kibocsátásának 80. évfordulójára készített bronzemberke a hiperinfláció miatti pénz-elértéktelenedés üzenetét hordozza.
📌 Gyors tudnivalók
📍 Helyszín
Budapest, V. ker., Bank utca – Hold utca sarkán a platán alatt
👀 Tipp a megtaláláshoz
A szobor nagyon apró, érdemes figyelmesen keresni a kerítés betontalapzatán.
🗺️ Interaktív térképen
🟣 Budapest #50
🎭 Téma
A játékos formában idézi fel azt az időszakot, amikor az elértéklenedett és eldobált pengőt utcaseprők takarították fel.
💡 Érdekesség
A forint kibocsátás 80. évfordulójára készült el, ezért is került a Bank utca sarkára, a Magyar Nemzeti Bank épülete elé.
📅 Kihelyezés éve
2026
📌 Állapot
✅ Megtekinthető
Kolodko Mihály miniszobrai arról híresek, hogy apró méretük ellenére nagy történeteket rejtenek. Mindig többek egyszerű köztéri alkotásoknál: történeteket mesélnek el. A Pénzseprő arra emlékeztet, hogy a pénz értéke nem magától értetődő, és hogy a gazdasági stabilitás mögött komoly történelmi küzdelmek állnak.
A szobor játékos formában idézi fel azt az időszakot, amikor a pengő szinte szó szerint „elsöpörte” önmagát az inflációban, a forint pedig új kezdetet jelentett az országnak. Kapcsolódik azokhoz a híres korabeli fotókhoz, amelyeken valóban seprűvel söprik össze az utcán heverő, értéktelenné vált bankjegyeket. Maga Kolodko is ezt a szimbolikát hangsúlyozta a szobor megjelenésekor.
Kortárs üzenet is van a háttérben?
Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank épülete előtti elhelyezése miatt sokak szerint kortárs üzenetet is hordoz. A bronztalapzatba vésett milliards („milliárdok”) felirat elsőre akár a hiperinfláció korszakának felfoghatatlan pénzösszegeire is utalhat. Egyesek azonban az elmúlt évek vitatott jegybanki gazdálkodására és az MNB alapítványai körüli közéleti vitákra is utalást látnak benne. Úgy is értelmezhetjük az alkotást, mintha az a „kisöpört” vagy „elfújt” milliárdokra is utalna.
Hogy ez tudatos művészi gesztus vagy csupán a nézők értelmezése, azt Kolodko nem fejtette ki egyértelműen, éppen ez adja a miniszobor egyik legizgalmasabb rétegét.
Kolodko szobrai ritkán adnak egyetlen, „hivatalos” megfejtést. Inkább olyan vizuális rejtvények, amelyeknél:
- van egy konkrét történelmi vagy kulturális utalás;
- a helyszín új jelentésréteget ad hozzá;
- a néző pedig maga dönti el, hogy pusztán történelmi emlékművet vagy aktuális társadalmi-politikai reflexiót is lát benne.
Helyszín: Budapest, V. kerület, Bank és Hold utca sarkán az MNB székház előtti hatalmas platánfa alatt.
A Pénzsöprő szobor kisméretű, viszonyításként melléraktam a két centis, szintén Kolodko által készített trabantomat.
Egy születésnap, amely a bizalomról szól
A forint immár nyolc évtizede része a mindennapjainknak. Bár az évek során sokat változott a külseje, az értéke és a szerepe is folyamatosan alkalmazkodott a gazdasági környezethez, egy dolog változatlan maradt: a forint a magyar gazdaság egyik legfontosabb jelképe.
Augusztus 1-jén tehát nem csupán egy pénznemet ünneplünk, hanem azt a történelmi pillanatot is, amikor Magyarország sikeresen maga mögött hagyta a világ egyik legsúlyosabb hiperinflációját. Ha pedig legközelebb találkozunk a Pénzseprő miniszoborral, érdemes megállni egy pillanatra, hiszen ez a kis bronzalak egy egész korszak történetét meséli el.
🗺️ Kolodko Mihály szobrainak interaktív térképe
- ✔️ 120+ alkotás
- ✔️ 5 kategóriában
- ✔️ Magyarországon és külföldön
- ✔️ Folyamatosan frissítve
Kolodko Mihály alkotásai igazi városi kincskeresésre hívnak. Interaktív térképemen Budapesttől az Amerikai Egyesült Államokig több mint 100 miniszobrot, emlékszobrot és köztéri alkotást gyűjtöttem össze, hogy könnyen megtervezhesd a következő sétádat.
A térképen a szobrok színkódolt kategóriák szerint szerepelnek, így egyetlen kattintással megjelenítheted például a budapesti, a vidéki vagy a külföldi alkotásokat. Minden jelöléshez fotók és hasznos információk is tartoznak, hogy a legapróbb miniszobrokat is könnyen megtaláld.
A Kolodko Mihály köztéri szobrai és miniszobrai Magyarországon és külföldön térképen az alábbi rétegek (kategóriák) szerint csoportosítva helyeztem el az alkotásokat:
🟣 Budapest mini (Budapesti miniszobrok)
🔴 Vidék mini (Vidéki miniszobrok)
🟢 Nagyméretű (Nagyméretű köztéri szobrok Magyarországon)
🟡 Külföld (Külföldön található mini és nagy méretű) alkotások
A térképet folyamatosan frissítem az újonnan megjelenő alkotásokkal.
👉 [Megnyitom a Kolodko-szobrok térképet teljes képernyőn ]
📣 Kövesd Kolodko Mihály új alkotásait!
A művész Facebook-oldalán rendszeresen felbukkannak az új szobrok. A pontos helyszínt általában nem árulják el, de a háttérből gyakran ki lehet találni, hol érdemes keresni a következő miniszobrot.
Fedezd fel Kolodko bronzba öntött történeteit!
- Augusztus 1. – A forint születésnapja és a „Pénzseprő” titka
Augusztus 1-je különleges dátum a magyar gazdaságtörténetben: ezen a napon, 1946-ban vezették be a forintot, amely… További információ: Augusztus 1. – A forint születésnapja és a „Pénzseprő” titka - Kőbe vésett vita – most Kolodko apró targoncása is beszáll
Kevés budapesti köztéri alkotás váltott ki akkora vitát, mint a Szabadság téri Német megszállás áldozatainak emlékműve.… További információ: Kőbe vésett vita – most Kolodko apró targoncása is beszáll - Mostar óvárosa és az Öreg híd, amit Csontváry is megfestett
A türkízkék színű Neretva folyó által kettészelt Mostar középkori, török mediterrán és nyugat-európai építészeti jegyeivel kiváló… További információ: Mostar óvárosa és az Öreg híd, amit Csontváry is megfestett - Rejtő Jenő bronzba öntött világa Budapesten és Fiumében
Kevés magyar író alkotott olyan sajátos és azonnal felismerhető világot, mint Rejtő Jenő. Kikötők, óceánjárók, légiós… További információ: Rejtő Jenő bronzba öntött világa Budapesten és Fiumében - Roskovics Ignác szobra a Duna-parton – egy elfeledett festő nyomában
A budapesti Duna-korzón sétálva a legtöbb ember először a panorámát veszi észre: a Lánchíd ívét, a… További információ: Roskovics Ignác szobra a Duna-parton – egy elfeledett festő nyomában - Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye
A budai Duna-partnak nagyjából az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti szakaszán emelkedik a magyar főváros talán… További információ: Gellérthegy, a főváros egyik legkedveltebb kirándulóhelye - A Duna forrásánál „úsznak” Kolodko Mihály szemétcápái: fontos üzenetet hordoznak
Ha Budapesten vagy számos európai nagyvárosban sétálsz, biztosan belefutottál már Kolodko Mihály zseniális gerillaszobraiba. A kárpátaljai… További információ: A Duna forrásánál „úsznak” Kolodko Mihály szemétcápái: fontos üzenetet hordoznak - 40 éve újra úton: a Budavári Sikló több mint 150 éves története
Kevés budapesti közlekedési eszköz mondhatja el magáról, hogy egyszerre műszaki különlegesség, történelmi emlék és turisztikai ikon.… További információ: 40 éve újra úton: a Budavári Sikló több mint 150 éves története
