Árva vára (Oravský hrad), a Thurzók reneszánsz sasfészke

Árva vára (szlovákul: Oravský hrad) a Felvidék legmerészebb építésű vára, az Árva folyó feletti függőleges sziklabércen magasodik. Az impozáns erődítmény a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében. Kitűnő állapotban, 400 éve változatlan formában őrzi Lengyelországba tartó főútvonalat. A történelmi Magyarország északi határán, Árvaváralján épült árvai vár ma Szlovákia egyik legnépszerűbb látnivalója, amit legendáinak is köszönhet.

Árva vára története

Árva vára (szlovákul Oravský hrad) a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.

A Szlovákiában található Árva várát feltehetőleg templomos lovagok építették a 13. század közepén a tatárjárás idején gyengének bizonyuló favár helyére. IV. Béla királyi váraként már felleg- és középső várrésszel rendelkezett.

Eredetileg román, majd gótikus stílusú volt. Előbb Csák Máté birtokába került, majd Károly Róbert birtokadományaként többször gazdát cserél. Vármegyei székhelyként a következő időszakban jelentősége határvédő erősségként jelenik meg.

Árva vára lengyel uralkodók és kalandorok bevehetetlen ellenfele egészen 1441-ig, ekkor kaparintja kézbe Komorowski Péter rablólovag, aki 25 esztendeig fosztogatja és tartja falai közül rettegésben az egész környéket.

Mátyás király vet ennek véget, aki a gróf várait sorra visszafoglalva 8000 Ft-ért egyezik ki Árva várának visszavételéről. A falait védő harcedzett védők a későbbi fekete sereg alapját jelentették királyunk számára.

Corvin János és a Szapolyaiak igazgatása után a sziklavár meghatározó tulajdonosai a 16. században a Thurzók. Fényes korszaka kezdődik ekkor, roppant uradalmainak köszönhetően széleskörű újjáépítések során reneszánsz stílusban pompázik, mai külsejét 1611-re éri el. A Thurzók idejében, a 16. század második felében kiépült alsó vár, mely urainak, később az uradalmi tiszteknek adott otthont, ma kerektornyában a levéltárt őrzi, melynek értékes része Thurzó György nádor és fia családi dokumentációja.

A Thurzó nevével és épületeivel Lőcsén is találkozhatsz. A Thurzók kihalása után nemcsak a hanyagság rontja állagát, de egy 1800-as hatalmas tűzvész hasznavehetetlenné is teszi.

Több nekirugaszkodás történt a helyreállítását illetően, a várat egészen 1920-ig lakták, utolsó tulajdonosai az Erdődy és a Pálffy család volt. Igazán hatékony munka azonban csak a II. Világháború után történt. Állami tulajdonként a karbantartási és rekonstrukciós munkák révén szépen gondozott nemzeti emlékhellyé vált.

Árvaváraljai, árvai vár legendái

Árva várához több legendát is társítanak. Egy helyi gazdag ember azzal bízta meg az ördögöt, hogy építsen egy várat. Megígérte, ha egy éjszaka alatt felépül a vár, cserébe odaadja a lelkét. Amikor a gazdag ember ráeszmélt, hogy a lelke értékesebb az anyagi javaknál, imádkozni kezdett Istenhez. Imája meghallgatásra talált. Az ördög a kakas harmadszori kukorékolására nem készült el a várral, a befejezéséhez ugyanis még három óriási kőtömb hiányzott.

A másik legenda Thurzó György nádor második feleségéhez, Czobor Erzsébethez köthető, akinek szelleme mai napig kísért a várban. Erzsébet minden éjszaka megjelenik, hogy leellenőrzze, minden rendben van-e a vár falai között.

A fehér asszonyról szóló monda Dancs mester feleségéről szól. A történet szerint a lovag egyszer egy éjjel erősen ittasan tért haza, haragját pedig egy szolgálólányon akarta kitölteni. A felesége megakadályozta ebben, mire Dancs kardja egy suhintásával levágta az asszony kezét. A nő nem sokkal később belehalt sérülésébe. Azóta tudni vélik, hogy évente kétszer végigsétál a várban. Az asszony tetőtől-talpig fehér ruhába van öltözve, a kezébül pedig vér folyik azon a helyen, ahol a férjének kardja érte.

Árva vára látnivalói, kiállításai

A vár szabálytalan alaprajzú, belső tornyai három szinten emelkednek.

Árva vára belső termeit, tornyait, bástyáit a csak szlovák nyelven vezetett túra keretében látogathatjuk. A már a 19. században a falak közé költöző Árvai Múzeum különböző kiállításai, őszintén szólva nem túl érdekfeszítők, itt kapott helyet a természettudományi gyűjtemény is: a környéken honos állatok preparátumai, gazdag ornitológiai tárlat, ásvány és erdészeti tárgykörű ritkaságok.

A történelmi kiállítás a várkomplexum és tulajdonosai történetét mutatja be, főként a környékbeli kastélyokból gyűjtött többnyire 18.-19. századi bútorokkal berendezett termekben. A felső szinteken kisebb néprajzi kiállítás mutatja be a helyi folklórt.

Az alsó vár alatti kápolna a Thurzó-család sírboltja, melyben megcsodálható a családfő carrarai márványból faragott életnagyságú szobra. Szlovákia egyik legjelentősebb reneszánsz kegyemléke ez (1616). A vár legmagasabb tornyából, 112 méterrel a folyószint fölött, káprázatos kilátás nyílik. A vár kútja 91 m mélyre nyúlik bele a sziklába. Az utóbbi időkben egyre népszerűbbek a színpadi előadások kísértetek megjelenítésével, ami az éjszakai várlátogatás keretében kap helyet a főszezonban.

Árva várának falai között forgatták a Nosferatu című horrort és több sikeres mesefilmet is.

Nagyon köszönjük a fantasztikus fotókat és a leírást Csanádi Józsefnek!

Ajánlom figyelmedbe az egykori Magyarország legészakibb határvárát, Nedec várát is.