Árpád-kori Keresztelő Szent János-templom, Cserkút

A Baranya megyei Cserkúton található Keresztelő Szent János-templom igazi kis ékszerdoboz. A román stílusú templom és legrégebbi, az északi oldalon látható freskómaradványai a 13. században készültek.

Árpád-kori Keresztelő Szent János-templom, Cserkút

Cserkút rövid története

Cserkút Baranya megyében, Pécstől 9 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. A Jakab-hegy a térség kedvelt kirándulóhelye, ahova a kék háromszög turistajelzés vezet fel.

A Cserkút környékén talált régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, a római korban pedig számos villát építettek. A település nevét Cherkuth alakban a templom felépülte után, 1291-ben említik először az oklevelek, később a Cherkutth, a Tserdkugh és a Cserkuth alakok is előfordulnak.

A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely volt, ekkor sem néptelenedett el.

Az ötvenes évek végétől uránbányászat működött a környéken. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát.

A Jakab-hegy legendája

Egy legenda is fűződik a Jakab-hegy és Cserkút nevéhez. Cserkúton két gazdag család kevélységükben állandóan versengett egymással. Egy mindkét helyről elzavart koldus átkot mondott rájuk: váljatok kővé, amikor a legboldogabbak akartok lenni. A két család gyermekei egy azon napon mentek férjhez. Az esküvőket a Jakab-hegyen lévő barátok templomában tartották. Az egyik család lakodalmas menete már ereszkedett le a hegyről, amikor szembetalálkoztak a másik családdal. Egyik család sem akart kitérni. Az örömapák szinte egyszerre szólaltak meg, hogy inkább váljunk kővé, de ki nem térünk. Csak egy pillanat műve volt és azóta is ott állnak a sziklák egymás mellett.

Árpád-kori Keresztelő Szent János-templom, Cserkút

Cserkút legfőbb látnivalója, az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata és bejárata délre nézett. A 14. században tornyot építettek hozzá. Egy tűzvész miatt az egykori festmények jelentős része megsemmisült, ezeket később restauráltak.

A hajó északi falán látható freskómaradványok valószínűleg a templom építésekor, a 13. században készülhettek. Felül az apostolok láthatók, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus és a kardot és mérleget tartó Szent Mihály látható. Szent Mihály így helyezi mérlegre az eléje érkező holtak lelkeit.

Jobbra Szent Miklós alapja fedezhető fel. A diadalív déli oldalán látható Szent Györgyöt ábrázoló freskó 1335-ben készült. A 15. században készültek az év hónapjaira jellemző tevékenységeket ábrázoló freskók, amelyek a belső oldalon láthatók.


Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.

Árpád-kori Keresztelő Szent János-templom, Cserkút

Keresztelő Szent János-templom látogatása

A templom nincs állandóan nyitva. Az ajtóra kifüggesztett táblán található telefonszámot felhívva tudjuk megtekinteni a kicsi, de annál szebb templomot.

Nagyon köszönöm a fotókat Egresi Jánosnak!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük