Árpád-kori fénytemplom Velemérben

Az Őrség egyik leglátogatottabb műemléke a fénytemplom Velemérben. A Szentháromságról elnevezett római katolikus templom a falun kívül, egy kis dombon, a Papréten emelkedik. A templom kívülről első ránézésre jelentéktelennek tűnhet, de belül csodákat rejt.

Veleméri fénytemplom

Veleméri fénytemplom története

Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.

Az egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott templom a XIII. század második felében, a román és a gótikus stílus közötti átmenetet képviseli. A külsőre egyszerű épületet az 1377-ben festett falképei teszik értékessé. A radkersburgi (magyarul regedei származású) Aquila János a kor szokásának megfelelően teljesen beborította a falakat biblia témájú alkotásaival. A szentély északi falán még a saját arcvonásait is megörökítette.

A reformáció idején, 1560 körül a földbirtokos Batthyány család és vele a falu reformátussá lett és a freskókat lemeszelték. Az 1730-as években, az ellenreformáció során a templom visszakerült  katolikus egyházhoz, de a lakosok maradtak reformátusok. Az épület romlásnak indult. 1800-as évek elején a tető rossz állapota miatt már nem tartottak benne miséket. Az eső leoldotta mészréteget, és alatta a freskók is pusztulni kezdtek. Az 1800-as évek második felében pedig egy tűzvész oltóvize rongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek.

Csak Rómer Flóris hatására próbálták meg megállítani a későbbi romlást. Ennek köszönhetően láthatók még még ma is a falkép részletek.

Veleméri fénytemplom

1863-ban Gózon Imre szentgyörgyvölgyi református tanító vezette el a templomhoz Rómer Flórist. Ekkorra az épületet épületet a környék szegényei és állatai használták. Rómert még így is elbűvölte a látvány, ezért megbízta a pályakezdő Storno Ferencet, hogy készítsen rajzokat a templomról és a freskókról. Elérte, hogy a szombathelyi egyházmegye, pontosabban Szenczy Ferenc szombathelyi püspök befedettje az épületet. Az 1864-ben vagy 1865-ben végzett munkák után a tetőn azonban átszivárgott a víz, és tovább rongálta a képeket.

Rómer Flóris leírásából tudjuk, hogy az épületet eredetileg kívül is festették. A hajó külső falát a bejárattól jobbra szent Kristóf hatalmas freskója díszítette. A külső képek leáztak, így már csak  a glória nyomai fedezhetők fel.

A templomot egykor árok és sánc övezte. A freskókat több alkalommal restaurálták (1941-ben, 1956–1966 között, 1967–68-ban és végül 2003-ban).

Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. A freskók közül aránylag épen maradt meg a négy evangelistát és a négy szent alakját formázó részletek, valamint a Veronika kendője, az Angyali üdvözlet, az Ítélkező Krisztus, a Kálvária és a Köpenyes Madonna című jelenetek.

Veleméri fénytemplom

Fények játéka a Veleméri templomban

A veleméri templom keletelt templom, azaz az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű, a hívők és a pap kelet felé fordulva imádkoznak. A nyugati keresztény templomokban a főoltár (a főhajót lezáró apszis) néz kelet felé.

Nem pontosan keletelték, hanem úgy, hogy a Szentháromság vasárnapján (húsvét utáni elsővasárnap, 2019-ben június 16) kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen. Emiatt a tájolása nem pontos, hanem a földrajzi kelet irányától 18,5 fokkal északnak tér el.

De nemcsak ez az egyetlen dolog, amiért a fény templomának is nevezik.

Az építők és a freskót készítő Aquila János  figyeltek a napfordulóra is. A téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként.

A téli napfordulón a kisded felragyogó arca szinte életre kel a néhány perces sugárözönben. Ez utóbbi fényjelenség manapság már nem látható, mert az erdő fái eltakarják a felkelő napot.

Az aszimmetrikusan elhelyezkedő ablakokba terelő rézsűket is építettek, hogy a bejutó fény mindent a megfelelő időpontban világítson meg. A rézsűket valószínűleg fényvisszaverő anyaggal vonták be, ahogy az eredeti padlózatot is.

Valószínűsíthető, hogy több Árpád-kori templomunkban is hasonló jelentősége volt a fénynek, de az átépítések és átfestések miatt már nem bizonyítható.

A veleméri templom egész évben nyitva van:

Hétfőn: 09.00-15.00

Kedd – Vasárnap: 09.00-16.00.

További templomok a közelben

Jáki templom: varázserejű középkori templom Vas megyében

Sitkei templom, amelyet egy rockzenész mentett meg

Csempeszkopács tüneményes román kori temploma

  • 336
  •  
  • 3
  •  
  •  
  • 336
  •  
  • 3
  •  
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét − 14 =

A weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezd a sütik használatát, vagy zárd be az oldalt. További információ

Az Uniós adatvédelmi törvény értelmében tájékoztatlak, hogy a balkonada.hu honlapon "cookie"-kat, magyarul vagy "sütiket" használunk. A sütik kicsi, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé és személyre szabottá tegye számodra a böngészést.
A sütiket bármikor letilthatod vagy újra engedélyezheted a böngésző beállításaiban. Amennyiben a tiltást nem teszed meg, illetve ha a "Rendben" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát.

További információért a sütikről és az adatkezelésről kattints az alábbi linkre:
Adatkezelési tájékoztató

Bezárás