Veleméri fénytemplom, az Árpád-kori csodatemplom

Az Őrség egyik leglátogatottabb műemléke a veleméri fénytemplom. A Szentháromságról elnevezett római katolikus templom a falun kívül, egy kis dombon, a Papréten emelkedik. A templom kívülről első ránézésre jelentéktelennek tűnhet, de belül csodákat rejt, páratlan értékű freskótöredékek találhatók az egy hajós templom falain. Ismerd meg a veleméri Szentháromság-templom titkát, a fények játékát és templom misztikumát! 

Veleméri fénytemplom

Velemér elhelyezkedése és látnivalói

Magyarország nyugati határán, a Vendvidék, a Vasi-Hegyhát és a Zalai-dombság által határolt háromszögben, Hetés tájegység északnyugati szegletében fekszik Velemér. Területén a Csesztreg-Magyarszombatfa közti 7423-as út húzódik végig, amelybe itt torkollik bele a Szentgyörgyvölgy több településrészét összekapcsoló 7425-ös út.

A völgyet, amelyben Velemér – Magyarszombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben – megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott. Ma az Őrségi Nemzeti Park részét képezi.

Veleméren vezet keresztül a Sárgaliliom tanösvény, amely az itt őshonos virágról kapta a nevét.

Velemér legfőbb műemléke a Papréten emelkedő, a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletelt) templom. A fénytemplomnak is hívott vallási épület a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom, melyben 13. századi freskókat csodálhatunk meg.

További látnivalók

  • Az őrségi jelkincs eredetét és a székely írással való kapcsolatát kutatja és mutatja be a Fő utca 7. szám alatt található Sindümúzeum, amely előzetes egyeztetés esetén látogatható.
  • Balogh István Péter festőművész műterme
  • Dávid Éva, Habán kerámia és reneszánsz majolika művész műterme
  • Helytörténeti kiállítás
  • Református templom
  • Sökfás temető: máig látható egy-egy sökfa (=a süvegfa helyi tájnyelvi formája), melyeket egykor református halottaknak állítottak 

Veleméri fénytemplom története

Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.

Az egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott templom a 13. század második felében, a román és a gótikus stílus közötti átmenetet képviseli. A külsőre egyszerű épületet az 1377-ben festett falképei teszik értékessé. A radkersburgi (magyarul regedei származású) Aquila János a kor szokásának megfelelően teljesen beborította a falakat biblia témájú alkotásaival. A szentély északi falán még a saját arcvonásait is megörökítette.

A reformáció idején, 1560 körül a földbirtokos Batthyány család és vele a falu reformátussá lett és a freskókat lemeszelték. Az 1730-as években, az ellenreformáció során a templom visszakerült  katolikus egyházhoz, de a lakosok maradtak reformátusok. Az épület romlásnak indult.

1800-as évek elején a tető rossz állapota miatt már nem tartottak benne miséket. Az eső leoldotta mészréteget, és alatta a freskók is pusztulni kezdtek. Az 1800-as évek második felében pedig egy tűzvész oltóvize rongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek.

Veleméri templom helyreállítása

Csak Rómer Flóris hatására próbálták meg megállítani a későbbi romlást. Ennek köszönhetően láthatók még ma is a falkép részletek. Rómer Flóris bencés rendi szerzetes tanárnak számtalan templomunk megóvását köszönhetjük. Nevéhez fűződik például a zsámbéki romtemplom megmentése a kövek széthordásától.

Veleméri fénytemplom

1863-ban Gózon Imre szentgyörgyvölgyi református tanító vezette el a templomhoz Rómer Flórist. Ekkorra az épületet a környék szegényei és állatai használták. Rómert még így is elbűvölte a látvány, ezért megbízta a pályakezdő Storno Ferencet, hogy készítsen rajzokat a templomról és a freskókról. Elérte, hogy a szombathelyi egyházmegye, pontosabban Szenczy Ferenc szombathelyi püspök befedettje az épületet. Az 1864-ben vagy 1865-ben végzett munkák után a tetőn azonban átszivárgott a víz, és tovább rongálta a képeket.

Rómer Flóris leírásából tudjuk, hogy az épületet eredetileg kívül is festették. A hajó külső falát a bejárattól jobbra Szent Kristóf hatalmas freskója díszítette. A külső képek leáztak, így már csak  a glória nyomai fedezhetők fel.

A templomot egykor árok és sánc övezte. A freskókat több alkalommal restaurálták (1941-ben, 1956–1966 között, 1967–68-ban és végül 2003-ban).

Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. A freskók közül aránylag épen maradt meg a négy evangelistát és a négy szent alakját formázó részletek, valamint a Veronika kendője, az Angyali üdvözlet, az Ítélkező Krisztus, a Kálvária és a Köpenyes Madonna című jelenetek.

Veleméri fénytemplom

A veleméri templomban található az egyik legismertebb Szent László ábrázolás. A 13. századi freskón az a jelenet látható, amikor a király bal válla fölött lévő kitárt szárnyú angyal László fejére helyezi a koronát.

Fények játéka a Veleméri templomban

A veleméri templom keletelt templom, azaz az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű, a hívők és a pap kelet felé fordulva imádkoznak. A nyugati keresztény templomokban a főoltár (a főhajót lezáró apszis) néz kelet felé.

Nem pontosan keletelték, hanem úgy, hogy a Szentháromság vasárnapján (pünkösd utáni első vasárnap), 2019-ben június 16) kelő nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen. Emiatt a tájolása nem pontos, hanem a földrajzi kelet irányától 18,5 fokkal északnak tér el.

De nemcsak ez az egyetlen dolog, amiért a fény templomának is nevezik.

Az építők és a freskót készítő Aquila János figyeltek a napfordulóra is. A téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. A kisded felragyogó arca szinte életre kel a néhány perces sugárözönben. Ez utóbbi fényjelenség manapság már nem látható, mert az erdő fái eltakarják a felkelő napot.

Az aszimmetrikusan elhelyezkedő ablakokba terelő rézsűket is építettek, hogy a bejutó fény mindent a megfelelő időpontban világítson meg. A rézsűket valószínűleg fényvisszaverő anyaggal vonták be, ahogy az eredeti padlózatot is.

Valószínűsíthető, hogy több Árpád-kori templomunkban is hasonló jelentősége volt a fénynek, de az átépítések és átfestések miatt már nem bizonyítható.

A veleméri templom látogatása

A templom egész évben nyitva van a látogatók előtt:

Hétfőn: 09.00-15.00

Kedd – Vasárnap: 09.00-16.00.

A református többségű település katolikus templomában csak két mise van évente, Szentháromság napján és augusztus 20-án. Ezeken az alkalmakon kívül csak esetenként, például esküvők alkalmával van egyházi szertartás a szép műemléképületben.

További információ Velemér honlapján.

További templomok Velemér közelében

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük