Árpád-házi Szent Margit-templom a Lehel téren

A budapesti Szent Margit téren – a volt Lehel téren -, áll Budapest egyik legnagyobb és legszebb római katolikus temploma. Az Árpád-házi Szent Margit-templom épületét Möller István tervezte a zsámbéki romtemplomról mintázva. Üvegablakai Róth Miksa keze munkáját dícsérik. A templomon jelenleg külső felújítási munkák folynak, de továbbra is mindennap nyitva áll a hívek és a látogatók előtt.

Árpád-házi Szent Margit-templom a Lehel téren, a Zsámbéki romtemplomról mintázva

Árpád-házi Szent Margit-templom a Lehel téren

Az Árpád-házi Szent Margit-templom, hétköznapi használatban Szent Margit-templom vagy Lehel téri templom Budapest XIII. kerületében, a volt Lehel téren (2019. május 29. óta Szent Margit tér) áll.

A Lipótváros külső területén élő hívek 1919-ben hozták létre a Kápolnaegyesületet, hogy templom híján a katolikusokat lakásokban és pincehelyiségekben istentiszteletre gyűjtsék össze. 1920-ban egyházi jóváhagyással Lipótváros II. elnevezésű egyházközséggé alakultak át, melynek élére Dr. Zaymus Gyula hitoktatót nevezte ki Dr. Csernoch János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.

 

Eleinte csak vasárnaponként tartottak istentiszteletet a Pannónia utcai elemi iskola tornatermében egy a katonaságtól kölcsönkapott hordozható tábori oltár előtt. Majd az iskola szuterenjében létrehozták a Jézus Szent Szívéről elnevezett kápolnát, ahol már keresztelhettek és házasságot is köthettek. 1923-ban a csatornákból feltörő árvíz kétszer is elöntötte és tönkretette a pincekápolnát és berendezését.

1923-ban megalakult a templomépítő bizottság, elkezdtek pénzt gyűjteni saját templomra, hogy méltó helyen gyakorolhassák vallásukat.

 

A főváros akkori polgármestere, Dr. Szendy Károly rendelkezésükre bocsátotta a Ferdinánd téren a telket, és 200.000 pengővel támogatta a munkát. Az ott álló piacot és fatelepet le kellett bontani, majd arrébb telepíteni, aminek költségeit, mintegy 120.000 pengőt is a főváros állta. Dr. Szendy Károly ajánlotta Möller Istvánt a templom tervezőjének.

Möller István építész a zsámbéki romtemplomról mintázott tervei alapján Wihart Ferenc építőmester építette fel a 918 négyzetméteres alapterületű templomot.

Sok huzavona után 1931-ben indult el az építkezés, aminek motorja mindvégig Dr. Zaymus Gyula volt. 1933. október 15-én szentelte fel Dr. Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Árpád-házi Szent Margit nevét csak 1944-ben vették fel, IV. Béla királyunk lányának és a Margitsziget névadójának szentté avatása után.

A belső tér díszítése még majdnem tíz évig tartott. A szobrokat Nemes György alkotta, a festmények Heintz Henrik művei, az ablakok, köztük a rózsaablak is Róth Miksa műhelyéből kerültek ki. 

A második világháborúban több belövést is kapott az épület. Találat érte a tornyokat, a tetőt, a fő- és oldalhajókat, a keresztelőkápolnát. A keletkezett károkat már 1945 tavaszán elkezdték kijavítani. 1948 június 2-án, amikor Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek bérmált, a templom újra régi fényében pompázott.

 

A templom 2017. október 1. óta egész nap nyitva áll a hívek és látogatók előtt, 2021 augusztusában is, annak ellenére, hogy külső felújítási munkákat végeznek.

Akkor sem kell aggódnod, ha épp nincs nálad pénz az adakozásra. 

Möller István fontos munkáival találkozhattunk a zsámbéki romtemplomnál, a tiszadobi kastélynál vagy a pécsi ókeresztény sírkamráknál is. De a Vajdahunyadi vár tudományos igényű restaurálása (1907–1913) szintén Möller István nevéhez köthető.

Köszönöm a megosztásokat!
  •  
  • 4
  •  
  •  
  •  
  •  
  • 4
  •  

Nézd meg ezeket is!

Te is jártál egy csodálatos helyen és szívesen megosztanád velünk fotóidat, gondolataidat? Várjuk szeretettel!
Csatlakozz a Közel és távol Facebook csoportunkhoz, hogy ne maradj le semmilyen fontos információról, érdekességről!

Iratkozz fel a Közel és távol hírlevélre, hogy minden fontos utazási hír, információ eljusson hozzád!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük