Aranybulla-emlékmű Székesfehérváron
A székesfehérvári Csúcsos-hegyen 1990 óta áll a Rérfalvi Sándor által 1972-ben alkotott Aranybulla-emlékmű. Az Aranybulla emlékévnek nyilvánított 2022-ben az Árpád-ház program keretében, kormányzati támogatásból teljesen megújult az emlékmű és környezete. Kilátóterasz, kerékpáros pihenő, erdei sétaút, valamint egy új parkoló is épült a látványosság köré, ahol 800 évvel ezelőtt, 1222-ben II. András kibocsátotta az arany függőpecséttel ellátott, a magyar alkotmány alapjait jelentő szabadságlevelet, az Aranybullát.
Aranybulla-emlékmű
A magyar alkotmány alapját jelentő szabadságlevelet, az Aranybullát 1222-ben II. András király Székesfehérváron, a Csúcsos hegyen kiáltotta ki. A dekrétum a király és a nemzet jogait, kötelezettségeit és a nemzeti kiváltságokat rögzítette.
Az Aranybulla nemcsak magán kiváltságokat, hanem egész közösségeket érintő előírásokat is tartalmazott. Ez egy a korát megelőző, fontos jogi dokumentum volt, amit az alkotmányosság egyik legfőbb európai pilléreként tartanak számon mind a mai napig. Az Aranybulla név azért ragadt rá, mert arany függőpecséttel hitelesítették.
Az Aranybulla kiadásának 750. évfordulájára Rétfalvi Sándor készített mészkő emlékmű 1972-ben. ez azonban csak 1990-ben került jelenlegi helyére. Helyét 1990-ig egy szovjet T-34-es tank foglalta el.
1922 és 1950 között már állt ezen a helyen egy Aranybulla-emlékmű, ami a második világháborúban megsérült, így 1950-ben eltávolították.
Az Aranybulla-emlékmű 2022-es megújításakor homokfúvásos technikával tisztították meg Rétfalvi Sándor alkotását. A feliratokat is helyreállították rajta. A meglévő növények megtartása mellett összesen 152 fát, 5438 cserjét, és sövényt ültettek, melyekről automata öntözőrendszer gondoskodik.
A felújított Aranybulla emlékműhöz augusztus végéig Ikarus panoráma autóbusszal is lejuthatunk Székesfehérvár autóbusz pályaudvaráról.
Az emlékművön az Aranybulla alábbi szövegrészlete olvasható: „Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék.”
Néhány érdekes tény az Aranybulláról és II. Andrásról
Az Aranybulla a nevét a rajta lévő hitelesítő függőpecsétről, az aranyból készült díszes bulláról kapta. Mivel a fémpecsétek a visaszpecséteknél sokkal tartósabbnak szá,ítottak, ezért a különlges iratokhoz ezeket használták.
Az Aranybullát annak idején hét eredeti példányban állították ki, de ezek közül egy sem maradt ránk. Szövege egy 1318. évi hiteles másolatban maradt fenn, amit az esztergomi Pírám Levéltárban őriznek.
Az Aranybulla megszületéséhez vezető nemesi lázadáshoz egy jól ismert történet is hozzájárult. II. András első felesége, Meráni Gertrúd magával hozta az udvarba saját embereit és rokonait, akik számos birtokot és befolyásos tisztséget kaptak. Ez a magyar nemesek között elégedetlenséget szült.
Az összeesküvők Bánk nádor vezetésével 1213-ban egy pilisi vadászaton meggyilkolták a királynét, valamint több kísérőjét. Az események középpontjában tehát – Katona József drámájával ellentétben – nem Bánk bán házassági konfliktusa állt.
A bohém és becsvágyó II. András lelkesen kereste a hatalmát erősítő kalandokat. A főurak támogatásáért cserébe szívesen adományozta el a királyi és vármegyei birtokok jelentős részét. Egyik legnagyobb vállalkozása a szentföldi kereszteshadjárat sok pénzt emésztett fel. S bár dicsősége jeléül megkapta a a Jeruzsálemi András ragadványnevet, a kincstára üres lett.
Az Aranybulla után II. András, és fia, az őt követeő IV. Béla konfliktusa állandósult.
A fotók Székesfehérvár Facebook oldaláról származnak, köszönet értük.
