Alcsúti Arborétum és a csodálatos hóvirágmező
A Vértes hegység lábánál, a Vál-völgyében fekszik a 40 hektáros Alcsúti Arborétum. Óriásira nőtt idős fái és csodálatos növényei az év minden időszakában kellemes sétára csalogatnak. Február középétől a hazánkban egyedi méretű, 2 és fél hektáros hóvirágmező és ehhez kapcsolódó hóvirágünnep, nyáron a szentjánosbogarak fénytánca vonzza a legtöbb látogatót.
Alcsút története
Az Alcsúti Arborétum csodálatos természeti környezetben, a Vág völgyében fekszik. Az árnyas fák és a Vál folyó felduzzasztásával kialakult tórendszer szigetei és hídjai romantikus hangulatú sétákra hívogatnak. Sokan az egyik legszebb magyar arborétumnak tartják.
A település mai formájában csak 1950-ben, Alcsút és a tőle délre fekvő Vértesdoboz összevonásával jött létre. Alcsút már a 12. századi összeírásokban nemsi faluként szerepelt. A 1600-as évek elején teljesen kihalt és csak a század közepén épült újjá. A község határától párszáz méterre található az Alcsúti Arborétum.
Alcsúti Arborétum története
Az alcsúti uradalmat 1818-ban szerezte meg II.Lipót kilencedik gyermeke, József nádor. A terület ekkor még birkalegelő volt, néhány év alatt azonban a kort meghaladó színvonalú mintagazdaságot hoztak létre.
Az uradalmi kastély és az angolpark kialakításával a kor olyan neves tervezőit bízták meg, mint Pollck Mihály és a schönbrunni Tot család. A nádor családi birodalomnak szánta a parkot. Valamennyi családtagja tiszteletére, valamint a fontosabb családi események emlékére elültetett egy-egy fát. A park egyes részeit hozzá közelálló emberekről nevezte el.
A táj természetes formáit utánzó csodálatos angolparkot a schönbrunni kertépítőmester tervezte 1825-ben. Innentől a növények betelepítése folyamatos volt. Az elsőként ültetett fajtákat (platán, japánakác, törökmogyoró, tölgy, juhar, vadgesztenye, vasfa) újabbak követték.
József nádor halála után a fia, József főherceg vette át a kastély és a park ügyeit.
A 19. század második felében József főherceg tulajdonlása alatt 320 növényfajjal gazdagodott a növényállomány. 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján pálmaház is épült, orchidea-, kamélia-, és páfránygyűjteménnyel. Ekkor, a tó és a sziget kialakításakor kerültek ide a mocsárciprusok, az óriás tuják és a mamutfenyők. Az észak-amerikai lombhullató mocsárciprus különleges látványt nyújt. A szurikátákra emlékeztető, talajból fölfelé álló légzőgyökerei a fa tövétől akár 15 méterre is felbukkanhatnak.
Utolsóként, 1886-ban a kápolna készült el. A főherceg 1905-ös halála után nem törődtek az uradalommal. A park elhanyagolt állapotba került. Az Országos Környeztvédelmi Tanács 1941-benvédetté nyilvánította.
A park időközben elpusztult főépületét, hazánk legnagyobb klasszicista kastélyát Pollack Mihály tervezte. A Habsburg-kastély 1944-ben ismeretlen körülmények között leégett, ma már csak oszlopos timpanonja látható.
A melléképületek jó része szintén megsemmisült. A kastélykápolnában időnként kiállításokat tartanak.
A parkban többször történtek nagyarányú felújítási munkák, legutóbb Európai Uniós projekt keretében szépült meg a park. A park növényzetének pótlása is megtörtént, íyg az egykori angolpark ma arborétumként üzemelhet, és műemléki, valamint természetvédelmi védettséget egyaránt élvez.
Alcsúti Arborétum növényei
A park gazdái, József nádor és fia lelkes növényhonosítók voltak. A világ minden tájáról származó több száz növénnyel gazdagították hazánk növényállományát. Nekik köszönhető a 40 hektáros kert több mint 540 fajta fából és cserjéből álló gyűjteménye.
A park legszebb idős példányai a platánok, a törökmogyoró, a mocsárciprusok, a virginiai borókafenyők és a 3 méter körméretű törzzsel rendelkező erdei fenyők. Értékes a hárs-, a tölgy- és a gesztenyafajok sokfélesége is.
A parkot behálózó, egymást keresztező ösvényeken való eligazodást és a növényfajok felismerését táblák könnyítik meg. A lankás területű parkot kőhidakkal ellátott patakok ölelik körbe. A park közepén egy festői dísztő, a Klotild-tó áll, melynek szigetére kis fahidak vezetnek be.
Érdekességként megemlítem még, hogy híres költőnk, Vajda János egyidőben gazdatiszti gyakornok volt az alcsúti uradalomban.
Hóvirágünnep az Alcsúti Arborétumban
A park gazdag gyűjteménye minden évszakban sok érdekességet, ritkaságot kínál. A Természetvédelmi Terület majdnem 40 hektár terjedelmű, az ország legértékesebb élőfagyűjteményeinek egyikeként van számon tartva.
Tavasszal a hóvirágok mellett többek közt téltemetők, a hunyorok és krókuszok köszöntik elsőként a tavaszt. Majd pedig nárciszok és tulipánok képeznek virágszőnyeget a séta utak mentén.
Magyarország legnagyobb hóvirágmezője 2,5 hektárnyi összefüggő területen csodálható meg február közepétől március közepéig. A 7 hóvirágfaj (pl. levantei, kikeleti, krími, bizánci ) 24 fajtája egyedülálló látvány.
A hóvirág élőhelyei az üde, vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek. 2017-ben az Év vadvirágának választották. Magyar nevét Benkő József (1740-1814) botanikusnak köszönheti, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert kis tavaszköszöntő virágot.
A hóvirág védett növény, természetvédelmi eszmei értéke 10 000 Ft, egyetlen szál letépését is pénzbírsággal büntetik.
Alcsúti Arborétum látogatása
Az ország egyik legeredetibb és legrégibb angolpark jellegű kertje bőséges kikapcsolódási lehetőséget nyújt minden évszakban.
Budapesttől mintegy félórányi autózásra, Bicske és Székesfehérvár között található Alcsútdoboz.
Az Alcsúti Arborétumba 2016 óta már kisvasúton is eljuthatunk, sőt az arborétum közeli parkolóhelyek szűkössége miatt ajánlott is azzal érkezni.
A hóvirág ünnepet évente a virágok nyílásától függő változó időpontban tartják. Többnyire Valentin-nap környékén, február közepén kezdődik a hóvirágok virágzása és március közepéig gyönyörködhetünk a csodálatos fehér virágszőnyegben.
További információk az arborétum hivatalos oldalán olvashatók.
További csodálni- és olvasnivalók az Alcsúti Arborétumról
Általában már június közepén szokták megjelentetni a szentjánosbogár rajzás időpontját. Jószerével akkor, amikor a tiszavirágzás is indul a Tiszán.
Már látható a szentjánosbogarak fénytánca az Alcsúti Arborétumban
Az arborétumok és botanikus kertek csodavilága számomra megunhatatlan. Különösen a tavaszi és őszi napsütésben imádom felfedezni a természet rejtett kincseit. Szerencsére bármerre is élünk az országban, arborétum és felfedeznivaló akad bőven. Most a Fejér megyei Alcsútdobozra invitállak. Nézd meg fotókon, aztán személyesen is, hogy milyen csodálatos az ősz az Alcsúti Arborétumban!
Csodálatos ősz az Alcsúti Arborétumban
Az alcsútdobozi Habsburg-kastély épülete ma már csak árnyéka egykori önmagának. Napjainkra csak a főhomlokzat egy része áll.
A Vál-völgyi kisvasút a felcsúti Puskás Akadémia és az Alcsúti Arborétum között közlekedik.
