Alaszka, a természetkedvelők paradicsoma

Alaszka területe alapján a legnagyobb, lakosainak száma alapján azonban a harmadik legkisebb állam az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikaiak már 1867-ben megvásárolták az Észak-Amerikai Orosz Területeknek hívott területrészt az Orosz Birodalomtól, de csak 1959. január 3-án vált az unió részévé, annak 49. tagállamaként. Csodálatos természeti látnivalói, varázslatos gleccserei, óriás hegyei és az itt élő legnagyobb grizzly, karibu és Dall-birka populáció okán az UNESCO világörökségi listájára is felkerült.

Alaszka

Alaszka rövid történelme

Az Alaszka név az Alyeska („nagy ország”, „nagy föld” vagy „szárazföld” jelentésű) aleut szóból származik. Első európai felfedezői és meghódítói, az oroszok nyelvén a neve Аля́ска (Alaszka), innen került át a név a többi európai nyelvbe.

Alaszka, Hawaii mellett az USA egyik olyan állama, amely nem szomszédos az összefüggő egységet alkotó 48 tagállam egyikével sem (ún. exklávé). Területe 1 477 261 km², 18,5-szer nagyobb mint Magyarország, lakosainak száma azonban kevesebb mint 730 ezer.

Alaszka északi és északnyugati határait a Jeges-tenger alkotja, nyugatról és délről pedig a Csendes-óceán határolja.

Az USA 20 legmagasabb hegyéből 17 Alaszkában található. Alaszkában van Észak-Amerika legmagasabb hegye, a Mount KcKinley, az ország legnagyobb nemzeti parkja, a Wood-Tikchik State Park.Az állam öt százaléka gleccserrel borított.

Alaszka fővárosa Juneau (kiejtés: dzsunó), legnagyobb városa pedig, Anchorage (kiejtés: enkaridzs). Budapesttól 8 ezer kilométerre fekszik, New Yorkból 8 órás repülő úton érjük el.

Alaszka

Alaszka „felfedezője” az orosz megbízással utazó dán származású haditengerész, Vitus Bering kapitány. Először 1728-ban hajózott be a később róla elnevezett szorosba, de ekkor a nagy köd miatt nem látta az amerikai szárazföldet.

1741 júliusában egy tengeri vihar után pillantotta meg először a déli partokat, és kötött ki a Kodiak-szigeten. A jórészt lakatlan területen csak jávorszarvasat és bennszülötteket látott, ezért kitűzte a Nagy Péter-féle fehér-kék-vörös hadilobogót és ezzel a félsziget cári birtokká vált.

Az oroszok eladták a területet az Egyesült Államoknak

Alaszka az oroszoknak a szőrmekereskedelem miatt volt fontos, elsősorban a tengeri vidrákat vadászták. A szőrmekereskedelem nem volt nyereséges, ráadásul egy esetleges brit, vagy amerikai támadás réme is fenyegett, ezért a krími háborúban elszenvedett súlyos vereség után az oroszok eladták a területet az Egyesült Államoknak.

Észak-Amerikai Orosz Területek – ahogy akkor nevezték – eladásáról csupán egy két és féloldalas szerződés készült, amit 1867-ben írtak alá. A vételár mindössze 7,2 millió dollárnyi arany volt.

Október 18-án Sitkában (az orosz közigazgatás központjában) vonták fel az amerikai zászlót, azóta ezt Alaszka napja (Alaska Day) néven ünneplik. Ekkor Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium. 1959. január 3-án vált az Amerikai Egyesült Államok 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt.

Alaszkában tört ki a történelem legnagyobb aranyláza 1896–1897-ben. Ezekben az években sok aranyásó telepedett, és számos új település jött léte.

Alaszka, a természetkedvelők paradicsoma

Természeti adottságai miatt a turisták kedvelt célpontja. A Wrangell-Saint Elias Nemzeti Park és a Glacier Bay nemzeti park az UNESCO természeti világörökségének a része a határ másik oldalán lévő két kanadai nemzeti parkkal egy egységet alkotva.

Ezeken a területeken él a legtöbb grizzly, karibu és Dall-birka. Ezért kerültek egy egységbe az UNESCO Világörökség listáján, bár különböző időpontokban vették fel őket.

Nagyon köszönöm a csodálatos fotókat Tóthné Évának!

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

18 − 9 =