Aggtelek földalatti mesevilága: a Baradla-barlang
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt (Aggteleki cseppkőbarlang) 2 millió éve kialalult egybefüggő barlangrendszerét a magyar-szlovák határ ketté szeli ugyan, de csakis egy egységként tekinthetünk rá. Ahogy tette ezt 1995-ben az UNESCO is, amikor felkerült a Világörökségi lista természeti értékei közé. Ezek a barlangok dicsekedhetnek a világ legnagyobb álló cseppkövével és egy jéggel teli szakadékkal, amely a tengerszint feletti magasságát figyelembevéve egyedülálló Közép-Európában. A földalatti csodavilág jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park területén, köztük a legismertebb, a csodálatos Baradla-barlang.
Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai
Igen nagy mulasztásom pótolom most, hogy az UNESCO világörökségi listára harmadikként felkerült magyar értékről, az Aggteleki karsztvidékről írok.
Magyarországon az Aggteleki Nemzeti Park védelme alá tartoznak a terület természeti csodái. A 273 magyar nyílású barlang közül hat látogatható. Három szinte mindig nyitva van, háromba azonban előzetesen be kell jelentkezni. A legnépszerűbb és a legszebb az Aggtelek és Jósvafő alatt húzódó Baradla-barlang, ahol több, különböző hosszúságú és nehézségű túra várja a látogatókat. A Baradla-barlang első említése 1594-es keltezésű, szlovákiai része a Domica-barlang.
A Baradla–Domica-barlangrendszer Magyarország legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. A Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 kilométert. A barlang jelentős részét változatos színű és formájú, páratlan látványosságot nyújtó cseppkövek díszítik.
A Gömör-Tornai-karszt magyarországi területén jött létre az Aggteleki Nemzeti Park, melynek turista központja Aggtelek.
A karszt kőzettömegének zömét 220 millió éves triász kori mészkő alkotja. A cseppkőbarlang időszakosan aktív patakos karsztbarlag, nagyon szép, oldóddással kialakult karsztformákkal. A föld alatti sziklacsarnokok ámulatba ejtően termetes cseppkőalakzatai sejtelmes meseviágot képeznek.
A 197 km2-es Aggteleki-karszt 1978 óta tájvédelmi körzet, 1985 óta pedig nemzeti park.
A 361,65 km2-es Szlovák-karszt 1973 óta tájvédelmi körzet.
Jósvafőnél barlangi szanatóriumot is találunk, ahol eredményesen gyógyítják az aszmatikus betegeket.
További érdekességeket találsz a barlangról a wikipédiában.
Aggtelek és az UNESCO világörökség
A csodálatos földalatti mesevilág természeti értékei révén Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai néven 1995-ben vált az UNESCO a Világörökség részévé.
Szlovákia déli része és Magyarország északkeleti része között, Kassától délnyugatra található a karsztos táj, alatta a legintenzívebben kutatotts rendkívül szép barlangokkal.
A turisták által 1930 óta látogatható barlangrendszer eddig felfedezett 712 barlangja között van a 21 km hosszú Baradla-Domica barlang. Ebben egy 1000 fő befogadására alkalmas természetes termet is találunk. Itt található a világ legnagyobb – 32,7 méter magas – sztalagmitja, ami a szellemes „Csillagvárta” nevet viseli, a „Római fürdők”, a „Szűzjárat”, valamint a Styx folyó, további leletek a bükki kultúrából, i.e. 6400-6100 közöttről.
A msézköves táj jellegzetesen tagolt, a közet fő alkotórésze, a kálcit ugyanis az esővíz enyhe savtartalmának hatására fokozatosan elmálik. Ez a folyamat a felszíni gyűrődések és vetődések mentén zajlik a leggyorsbban. Az így keletkezett repedések idővel egyre szélesebbek lettek, és egymással párhuzamos esővíz elvezető csatornák jöttek létre, ezeket nevezi a népnyelv „ördögszántásnak”.
A víz nemcsak a barlangok kialakításában, hanem ezek díszítésében is fontos szerepet játszik. A mészkőtratalmú fedőrétegen átszivárog a csapadék, ami a barlagok tetején ceruza vastagságú, makaróniszerű csöpecskékben rakódik le. Ezek a lassan, milliméterről milliméterre óriási, tetőről lelógó csapokká: sztalagtitokká fejlődnek.
A sztalagtitok alsó végétől a barlangaljára esett cseppekből pedig kialakulnak a talajról felfelé növő csapok a sztalagmitok. A sztalagtitok és sztalagmitok együttes növekedéséből jönnek létre végül a cseppkőoszlopok.
A barlangokban talált régészeti leletek -cserépedények, kőszerszámok, csontok és tűzrakóhelyek – arra utalnak, hogy ezt a csodálatos világot már az új kőkorszaki emberek is felfedezték: kultikus szertartsáokat tartottak benne és temetkezési helyül használták.
Baradla-barlang túrái
A 25 km hosszú barlangrendszerben több féle hosszúságú és nehézségű túrán is bejárható. A kivilágított, betonjárdával, lépcsőkkel kiépített szakaszokat utcai ruhában is felfedezhetjük. A fejlámpás, overállos kalandtúra és barlangász vezetője az edzettebb és bátrabb emberekre vár.
A Baradla-barlang naponta induló túrái három különböző bejárattól indulnak. A barlangban a hőmérséklet egész évben +10 fok,ezét meleg ruha és túracipő ajánlott.
Az aggteleki rövid túra csupán egy kilométeres, egy órás de páratlanul gazdag képet kapunk a cseppkövek világából. A túra érinti az Anyósnyelvet, Mikulást, Tigrist, Sast, a Szószéket és az Egri Minaretet is. Elhalad az Acheron-patak, majd a Styx-patak mellett, hogy elérje a hatalmas termeket, mint a Csontház-, Teknősbéka-, Tükör-, és Hangversenytermet.
A megcsodálhatjuk a barlang legszebb és legnagyobb cseppkőoszlopát, a Széchenyi-emlékoszlopot, majd a barlang egyik legpompásabb termét, az Oszlopok Csarnokát. A 13 egymás melletti cseppkőoszlopot az aradi vértanúkról nevezték el. A barlangot a Csipke-termen át hagyjuk el, a kijárattól pár perc sétával tudunk visszatérni a bejárathoz.
A Vörös-tói középtúra hossza 2 300 méter, kb. 100 percig tart. Az Aggtelek és Jósvafő közötti Vörös-tói Látogatóközpontból indul és a jósvafői kijáratánál végződik. A túrán 600 lépcsőt is meg kell mászni, de ez az útvonal nyújtja a legtöbb és legváltozatosabb élményt.
Színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő- illetve álló cseppkövek között vezet az út, érintve Magyarország legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, a Sárkányfejet. A barlang legnagyobb termét, az Óriások termét (125 m hosszú, 55 m széles, 30 m magas) elérve fényjátékkal kísért muzsikát élvezhetünk. A Ferde-terem és Színházterem után érünk ki a jósvafői kijárathoz. Innen a nemzeti park járművei jutunk vissza a vörös-tói bejárathoz, amelynek díját a belépőjegy ára tartalmazza.
Az egy órás Jósvafői rövid túrán 1 400 métert teszünk meg a jósvafői bejárattól indulva. Ez a túra a vörös-tói útvonal egy részén halad, az Óriások Termébe jut el, majd vissza.
Kaland túrák megfelelő időjárási körülmények esetén indulnak, ezeken csak előzetes jelentkezés után lehet részt venni.
A túrákról további információkat az Aggteleki Nemzeti Park honlapján találsz.
További látnivalók a Baradla-barlang közelében
Az aggteleki bejárat mellett a Barlangmúzeum kiállítási anyaga megismertet a karsztosodás és a barlangképződés természeti folyamataival. Elvezet a cseppkövek világába, bemutatja azt a régészeti leletanyagot is, amit a barlanglakó népcsoportok maguk után hagytak a neolitikumtól az Árpád-korig.
A barlangjárás nem az egyedüli lehetőség a környéken. A magyar és a szlovák oldalon is remek túrákat tehetünk a szűk kanyonvölgyekben, a mesés karsztfennsíkokon. a gyönyörű természeti környezetben számos kulturális emlék bújik meg. A gyönyörű természeti környezetben számos kulturális emlék is megbújik.
Érdemes felkeresni a szépen felújított edelényi L’Huiller-Coburg kastélyt, a Tornai várat, a legnagyobb könyvet Szinpetriben vagy a tornaszentandrási ikerszentélyes templomot.
Szlovák oldalon legismertebb látnivaló a még mindig felújítás alatt álló Krasznahorka vára. Az Andrássyak vadászkastélyát Betléren, különleges mauzóleumukat Krasznahorkaváralján találjuk.
Nagyon köszönöm a fotókat Csanádi Józsefnek!
