Abu Szimbel templomai, a bravúros nemzetközi mentőakció csodái

Egyiptom déli részén, Asszuántól 280 km-re található Abu Szimbel templomai önmagukban is bámulatra méltóak. A történetük pedig még csodálatosabb. Az Egyiptom legszebb műemlékei közé tartozó templomegyüttes a világ leglátványosabb mentőakciójának köszönhetően látható a mai helyén a Nílus nyugati partján. Nem mellesleg pedig az UNESCO Világörökség Egyezményének létrejöttében is fontos szerepet játszottak a legoszerűen szétszedett és áthelyezett ókori templomok.

Abu Szimbel templomainak jelentősége

Abu Szimbel templomai a Nasszer-tó nyugati partján, Núbia Egyiptomhoz tartozó részén állnak Abu Szimbel helység délkeleti szegélyén. Kr. e 13. században épültek II. Ramszesz fáraó parancsára. A Nagy Templomot Ré-Harahtinak, Ptahnak és Ámonnak szentelték, akik az uralkodó korában Egyiptom hivatalosan elfogadott főistenei voltak, de az épület valójában Ramszesz nagyságát jelképezi. Neve az ókorban Hut-Ramszesz-Meriamon, azaz Ramszesz-Meriamon temploma volt.

A Kis Templomot Hathor istennőnek szentelték, aki itt Ramszesz felesége, Nofertari alakjában jelenik meg. 

A templomegyüttes Egyiptom legszebb műemlékei közé tartozik. Csak a a 19. században tárult fel az európaiak szeme előtt, amikor Johann Ludwig Burckhardt 1813-ban felfedezte. Amikor négy évvel később, Giovanni Belzoni vezetésével megkezdték az ásatásokat, csak a fejek emelkedtek ki némileg a homokból. Az Ő neve mai napig megtalálható a templom kövébe vésve.

A sziklafalat mind a Nagy Templomnál, mind a Kis Templomnál lefaragták, hogy enyhén lejtős legyen és pülonra emlékeztessen. A szikla széle szolgált portikuszként.

A helyet, ahol a templom épült, korábban is szentként tisztelték, már Horemheb is emelt itt egy szentélyt. 

Történelmi háttér röviden

I.e. 1290-1224 között, II. Ramszesz idjén felépül Abu Szimbel. I.e. 3-4. században megépüla Nagy Ízisz-szentély Philea-ban.

1813. március 22-én Johann Ludwig Burckhardt felfedezi Abu Szimbelt. 1917-ben kezdődik meg Abu Szimbel feltárása.

1902-ben az első asszuáni duzzasztó elárasztja az Ízisz-szentélyt.

1960 és 1971 között építik a Nasszer-duzzasztót.

1964 és 1968 között zajli Abu Szimbel templomának áttelepítése. Majd 1972 és 1980 között Philae műemlékeit is áttelepítik.

Abu Szimbel templomainak áthelyezése

A két ókori templomot az i. e. 13. században több évtized alatt faragták ki homokkőből. Az évezredek alatt jó állapotban megmaradt templomok 1960-as években nagy veszélybe kerültek, amelyeket hatalmas nemzetközi összefogással sikerült megmenteni.

Már a 19. század végén építettek egy gátat, hogy szabályozzák a Nílust, öntözővizet biztosítsanak és áramot termeljenek. Az 1950-es években létrehozott második Asszuáni gát és a mögé épített hatalmas víztározó, a Nasszer-tó (a világ legnagyobb ember alkotta mesterséges tava) elárasztással fenyegette a két templomot. Ekkor hatalmas területet kellett elárasztani, 100 ezer embert kitelepíteni és 24 nagyobb műemlék került veszélybe. A szudáni és az egyiptomi kormány az UNESCO-t kérte, hogy segítsen a veszélyeztetett műemlékek és helyszínek megmentésében. 

Az UNESCO 1960-ban a világ valamennyi nemzetének támogatását kérte a műemlékek megmentésére. Abu Szimbel templomainak áthelyezése 1965. október 1-jén kezdődött meg svéd tervek alapján. Először a templomok feletti sziklaréteget távolították el, majd a homokkő sziklákat hatalmas tömbökre (20 – 30 tonna) vágták. A darabokat pontosan beszámozták, majd mint egy legot 64 méterrel magasabban, a folyótól 210 méterre távolabb újra összeállították egy mesterséges sziklafalba. Az aprólékos és precíz munka 1980. március 10-re fejeződött be.

Az áthelyezésben 50 ország, köztük Magyarország működött közre. Ez volt a történelem eddigi leghatalmasabb régészeti mentőakciója. A sikeres összefogás világított rá a kulturális javak megőrzésének egyetemes felelősségére és ennek nyomán jött létre 1972. november 16-án az UNESCO Világörökség Egyezménye.

Abu Szimbel nagytemploma

Abu Szimbel sziklafalból kifaragott nagy templomát II. Ramszesz saját dicsőségére építette. Egyiptom legnagyobb isteneinek- a thébai Amonnak, a memphiszi Ptahnak és a heliapoliszi Ré Harahtinak szentelték. A templom 33 méter magas és 38 méter széles, a bejáratot Ramszesz négy, majdnem 20 méter magas szobra veszi körül. Az Alsó- és Felső-Egyiptom kettős koronáját viselő, homlokán ureuszkigyóval és szakállal ábrázolt Ramszesz szobrok az uralkodói tiszteletet és félelmet szimbolizálják.

A három, egyre kisebbedő terem 56 méter mélyen nyúlik a sziklába. A helyiségekben szobrok és festett reliefek láthatók, amelyek a királyi és isteni hatalom egységét mutatják.

Az oszlopcsarnok domborművei történelemkönyvhöz hasonlítanak, a fáraó hősies győzelmeit örökítik meg. Az egyiken a fáraó éppen egy harci kocsival rohamoz meg egy szíriai erődítményt, a másikon lándzsával szúr le egy líbiait.

A templom belsejében több sorban feliratokkal és domborművekkel díszített hajók vannak. A fáraó egyenrangúnak tekintette magát az istenekkel, amit az bizonyít, hogy a templom legbelső szentélyében az az „isteni háromság” – Amon, Ptah és Ré-Harahti – között ott ül ő maga is.

Az építmény helye olyan tökéletesen szerkesztett, hogy évenet kétszer, valószínűleg a fáraó születésnapján, illetve koronázási dátumának reggelén a felkelő nap első sugaraia bejáraton át pont az ebben a szentélyben lévő szobrokra esnek, és éles fénybe vonják őket.

Évente kétszer, február 21-én és október 21-én a templom mélyéig hatolnak a nap sugarai, mágiksu fénybe vonják a fáraó a fáraó és a másik három istenség szobrát.

Hathor temploma

A Nagy Templomtól mintegy 150 méterre, észak-keleti irányban áll a Kis Templom. A Hathor istennőnek szentelt kisebb templomot II. Ramszesz a legkedvesebb felesége, Nofertari tiszteletére építette.

Hathor az egyiptomi vallás szerint Hórusz felesége volt. II. Ramszesz megjelenési formája királyi létének megfelelően Hórusz, a sólyomfejű istenség.

A Kis Templom homlokzatát is bemélyítették a sziklába. A talajjal egy síkban álló hat szoborból négy Ramszeszt, kettő Nofertarit ábrázolja. A szobrok mindegyike a bal lábát kissé előrébb helyezi. Mindegyikük egyformán magyas, több mint tíz méteres. Mindez mutatja Nofertari kitüntetett voltát, mivel többniyre a fáraók hitvesei kisebb szobrokat kaptak, mint az uralkodók, mit ahogy ezt a Nagy templom homlokzatán is láthatjuk. Lábaiknák gyermekeik kisebb szobrai állnak. Ramszesz lába mellett egy-egy herceg, Nofertarinál egy-egy hercegnő.

A 27 méter mély templomnak csak egyetlen oszlopcsarnoka van. A szentélyben a tehén alakjában ábrázolt Hathor szobra áll.

A templom belsejében a egy oszlopon lévő felirat így szól: „Ramszesz, aki erős a valóságabn, Ámor kegyeltje, alkotta eme égi lakhelyet szeretett királyi feleségének, Nofertarinak.”

Núbiai műemlékek Abu Szimbeltől Philae-ig UNESCO világörökség

Abu Szimbel templomai „A núbiai műemlékek Abu Szimbeltől Philae-ig” megnevezéssel 1979-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. Az indoklásban kiemelték jelentőségüket: lenyűgöző templomok II. Ramszesz fára, Ptomlemaiosz és a római császárok korából.

UNESCO világörökség része:

• 60 méter mélyen a sziklába vájt Nagy Templom 33 méter magas homlokzattal és az isteni uralkodó, II. Ramszesz fáraó 20 méter magas szobrával,
• Nags Oszlopcsarnok (16,43*17,7 méter),Nagy Ízisz-sznetélyPhilae-ben93méter hosszú oszlopcsarnokkal, valamint 45,5 széles és 18 méter magas bejárati kapuval, melynek két oldalán egy-egy torony áll.

Abu Szimbel látogatása

Az igen kedvelt Nílusi hajóutak utolsó, vagy induló állomása Asszuán, ahonnan repülővel vagy konvojokban közlekedő autóbuszokkal juthatunk el Abu Szimbelbe. A templomok egyéni felkeresése nem ajánlott.

Nagyon köszönöm a fotókat Tóthné Évának!