Az elmúlt napokban számos hazai hírportál számolt be arról, hogy a budapesti Országház lett a világ legszebb épülete. A hír alapja valós, bár a történet ennél egy kicsit árnyaltabb, és talán még érdekesebb. Utána jártam, és most elmondom, milyen rangsorban végzett első helyen a Parlament épülete.
Nem minden úgy igaz, ahogy sugallják
Napjainkban mind több téves információ, kattintásvadász cím kerül elénk az internetes felületeken. A magyar Országházról rengeteg hírportál állította, hogy a világ legszebb épületének választották, amivel megelőzte többek közt a római Trevi-kutat és a bécsi Belvedere palotát is.
Az ilyen hírekre azonnal felkapom a fejem és rögtön az jut eszembe, hogy ezt a csodálatos hírt nekem is meg kell osztanom az olvasóimmal. Az első elém kerülő cikkben az volt a gyanús, hogy nem írtak semmit arról, hogy kik és milyen szempontok alapján választották meg a magyar Parlamentet a világ legszebb épületének.
Aztán találtam olyan cikket is, amelyben megemlítettek egy brit utazási magazint, mint forrást, de linket ez sem tartalmazott. A weboldalt felkeresve próbáltam megtalálni az erről szóló cikket, de nem jártam sikerrel. Persze az még előfordulhat, hogy esetleg egy másik portálon tényleg létezik egy ilyen publikáció, de ez akkor is csak egy szűk kör véleményét tükrözheti.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nincs egyetlen, nemzetközileg elismert hivatalos szervezet, amely ilyen világméretű címet rendszeresen odaítélne. Ettől függetlenül az Országház valóban számos nemzetközi rangsorban és utazási ajánlóban szerepel a világ legszebb parlamenti épületei között.
Akárhogy is nevezzük, egy dolog biztos: a budapesti Országház évek óta a világ egyik legismertebb és legcsodáltabb épülete, amely turisták millióit vonzza a Duna partjára.
Mivel nem sikert megtalálnom az eredeti forrást, így nem teszem közzé ezt a rangsort, helyette inkább mesélek néhány érdekességet a szívünknek oly kedves épületről.
Országház: egy egész nemzetet jelképez
A Duna pesti oldalán magasodó Országház nem csupán Magyarország törvényhozásának otthona. Sokkal több ennél: egy olyan építészeti remekmű, amely egyszerre idézi meg a történelmet, a nemzeti büszkeséget és a 19. század végének mérnöki és művészeti tudását.
Az épület tervezője, Steindl Imre volt, aki közel húsz éven át dolgozott élete fő művén. Az építkezés 1885-ben kezdődött, és 1904-ben fejeződött be. Szomorú sorsfordulat, hogy Steindl a teljes befejezést már nem élhette meg.
Kevés olyan hely van Magyarországon, amely egyszerre testesíti meg a történelmet, a politikát és a nemzeti identitást. Az Országház és közvetlen környezete ilyen: nemcsak Budapest egyik legismertebb látványossága, hanem az ország egyik legfontosabb jelképe is. A nemzet főterén, a Kossuth téren tett látogatás nem pusztán városnézés, hanem időutazás is.
Az Országház és közvetlen környezete az állami vagyon részét képezi, és kiérdemelte a kiemelt nemzeti emlékhely címet. Ez a cím olyan helyszínt jelöl, amely nemcsak a nemzeti történelemben, hanem a magyar államiság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Jelenleg ez az egyetlen ilyen hely az országban.
Elképesztő kulisszatitok a Parlament épületéről
Míg a külföldi turistákat leginkább a neogótikus csipkézettség és a folyóparti elhelyezkedés nyűgözi le, az épület belülről is tele van építészeti és technikai csodákkal:
- A korabeli „jégklíma”: Az Országház volt a világ egyik első légkondicionált középülete. A nyári hőségben a levegőt két hatalmas jégkúton keresztül fújták be a padló alatti rácsokon át az ülésterembe.
- Aranyozott monumentalitás: Az épület belső díszítéséhez körülbelül 40 kilogramm 22-23 karátos aranyat használtak fel.
- A szimmetria mesterműve: Az északi és déli szárny tökéletesen tükrözi egymást. Ennek oka, hogy az építés idején még kétkamarás parlament működött (Képviselőház és Főrendiház).
- Hazai kézműves remek: A tervező, Steindl Imre kikötötte, hogy az építéshez kizárólag magyar alapanyagokat és magyar mesterek munkáját használhatják fel (egyedül a svéd márványoszlopok képeztek kivételt).
A számok is lenyűgözőek
Az Országház méretei önmagukban is tiszteletet parancsolnak:
- 268 méter hosszú.
- Kupolája 96 méter magas, utalva a honfoglalás 896-os évére.
- 691 helyiség található benne.
- 27 kapu, 29 lépcsőház és 13 lift szolgálja a működését.
- Megépítésekor Európa egyik legnagyobb parlamenti épülete volt.
A részletekben rejlik a varázslat
Miközben sok parlamenti épület elsősorban funkcionális, a budapesti Országház szinte egy óriási műalkotás.
A neogótikus homlokzatot csipkeszerű kőfaragások, karcsú tornyok és szobrok százai díszítik. Belül aranyozott lépcsőházak, díszes oszlopok, színes ólomüveg ablakok és gazdagon faragott faburkolatok fogadják a látogatókat.
A kupolacsarnok különleges jelentőséggel bír, hiszen itt őrzik Magyarország egyik legfontosabb történelmi ereklyéjét, a Szent Koronát.
A Duna ékköve
Kevés épület változik annyira a napszakokkal, mint a Parlament.
Nappal a világos mészkőhomlokzat uralja Budapest látképét, este pedig az aranyló díszkivilágítás és a Dunán tükröződő fényei olyan látványt nyújtanak, amelyet a világ minden tájáról érkező turisták fényképeznek.
Nem véletlen, hogy a Budai Várból, a Halászbástyáról vagy egy esti dunai hajókirándulásról készült fotók szinte kivétel nélkül a Parlamenttel a középpontban készülnek.
Nem először kap nemzetközi elismerést
A napjainban felröppent hír csak a legújabb bizonyítéka annak, hogy a budapesti Országház különleges helyet foglal el a világ építészeti kincsei között.
Számos nemzetközi utazási portál és magazin sorolja Európa legszebb épületei közé, miközben turisták milliói szerint Budapest legismertebb jelképe. Az elmúlt években több turisztikai rangsorban is kiemelkedően szerepelt, ami jól mutatja, hogy a Parlament nemcsak a magyarok számára különleges, hanem a külföldi látogatók szemében is.
A nemzetközi értékelési rendszerekben (mint a Google Reviews, a TripAdvisor, vagy a közösségi média trendek) a látogatói vélemények, a biztonságérzet, a megközelíthetőség és az esztétikai élmény pontszámait összesítik. A budapesti Országház pedig folyamatosan az élen végez, megelőzve olyan ikonikus versenytársakat is, mint a párizsi Eiffel-torony, a római Colosseum vagy a kambodzsai Angkorvat.
Szerintem az nyugodtan kijelenthető, hogy hazánk legismertebb és legtöbbet fotózott épülete az Országház. Különösen a budai oldalról látványos előterében a Dunával és akár a város apró kedvenceivel, a Kolodko miniszobrokkal.
Lehet egyáltalán eldönteni, melyik a világ legszebb épülete?
Erre aligha létezik objektív válasz. A Tádzs Mahal, a Sagrada Família, a Sydney-i Operaház vagy a firenzei dóm mind olyan mesterművek, amelyek méltán szerepelnek a világ legismertebb épületei között.
Azzal azonban nehéz vitatkozni, hogy a budapesti Országház az emberiség egyik legkiemelkedőbb középülete. Eleganciája, történelmi jelentősége és páratlan dunai elhelyezkedése olyan egységet alkot, amely kevés épület sajátja.
Talán ezért váltott ki ekkora visszhangot az újabb rangsor. Mert akár hivatalos címről, akár egy rangos utazási magazin szerkesztőségének véleményéről beszélünk, egy dologban sokan egyetértenek: a magyar Parlament nemcsak Budapest, hanem egész Európa egyik legszebb építészeti alkotása.
És aki egyszer élőben látta a Duna partján magasodó, kivilágított Országházat, valószínűleg azt is megérti, miért kerül újra és újra a világ legszebb épületeiről szóló összeállítások élmezőnyébe.
