A pápaválasztás, a konklávé története és folyamata – Ki lehet pápa?

Published 2025-05-07 · Updated 2025-05-04

A katolikus egyház egyik legizgalmasabb és legtitokzatosabb eseménye a pápaválasztás. Ez a több évszázados hagyományokkal átszőtt folyamat nem csupán egy egyházi vezető megválasztásáról szól, hanem egyben a történelem, a vallás és a politika különleges találkozásáról is. Vajon mióta és hogyan választják a katolikus világ legfőbb spirituális vezetőjét, és kik azok, akik erre a különleges feladatra hivatottak? Merüljünk el a pápaválasztás lenyűgöző világában, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre.

Mióta és hogyan választanak pápát?

A pápa a katolikus egyház feje, a Szent Péter utódjának tekintett egyházfő, akit életfogytiglan választanak meg. A pápaválasztás hagyománya egészen az első századokig nyúlik vissza. Az apostolok idején a római keresztény közösség választotta meg az új egyházfőt. Később a választás jogát a római papság és a hívek kapták meg. A 13. századtól napjainkig él a konkklávé hagyománya, maikor is a bíborosok választják meg a pápát.

Az évszázadok során a pápaválasztás módja többször változott:

Korai idők: A pápát a római papság és a nép választotta.
Középkor: A választásba egyre inkább beavatkoztak a világi hatalmak, ami konfliktusokhoz vezetett.
1059: II. Miklós pápa rendeletében a bíborosok testületét jelölte ki a pápa választására, hogy elkerülje a világi befolyást. Ez a rendszer a mai napig a választás alapja.
1274: – Bevezették a „konklávé” (zárt ülés) rendszerét, hogy a választás gyorsabb és zárt körű legyen. A konklávé idejére a bíborosokat elzárják a külvilágtól a választás idejére, így biztosítva a döntés szabadságát. A konklávé szó latinul „kulccsal zárt helyiséget” jelent.
1878: Ekkor tartották az első konklávét a Vatikánban, addig Rómában különböző helyszíneken tartották.

Napjainkban a pápaválasztó testület a bíborosi kollégium, amely a világ teljes rangú katolikus papjaiból áll. Csak azok a bíborosok szavazhatnak, akik 80 évnél fiatalabbak (ez II. János Pál pápa reformja).

A pápaválasztás (konklávé) menete

A pápaválasztás szükségessége: a pápa halála vagy lemondása után a Camerlengo (pápai kamarás) megerősíti a pápaválasztás szükségességét és értesíti a bíborosokat.
A konklávé helyszíne: a Vatikáni Múzeum egyik legikonikusabb és leglátogatottabb része a Sixtus-kápolna ad helyet a pápaválasztásnak. Ez a szent hely egy olyan művészeti csoda, amely évszázadok óta lenyűgözi a világot. A kápolna mennyezetfreskói és az Utolsó ítélet Michelangelo Buonarroti zsenialitásának örök emlékei.
A bíborosok Rómába érkeznek: A 80 év alatti bíborosok (ún. választó bíborosok) a Vatikánba érkeznek.
Előkészületek a konklávéra: a pápaválasztás előtt már napokkal megkezdődnek az előkészületek és Sixtus-kápolnát is lezárják a látogatók előtt. A kápolnába behelyezik a kályhát, és a tetőre felhelyezik az ideiglenes kéményt, amelyből a füstjelek jelzik majd a Szent Péter téren várakozó tömegnek, ha megválasztották az új pápát.
A konklávé kezdete: A bíborosok ünnepélyes szentmisén vesznek részt, majd bevonulnak a Sixtus-kápolnába. A külvilágtól teljesen elzárják őket.
Eskütétel: A bíborosok a Sixtus-kápolnában esküt tesznek arra, hogy titokban tartják a választás részleteit.
Szavazás: A bíborosok naponta négy titkos szavazást tartanak (kettőt délelőtt, kettőt délután). Minden bíboros egy cédulára írja annak a nevét, akit pápának szeretne. A cédulákat összegyűjtik, megszámolják, és elégetik.
Füstjelek: Ha nem volt meg a szükséges többség (kétharmad), a cédulákat nedves szalmával együtt égették el, így fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből. Ha megvolt a többség, a cédulákat száraz szalmával együtt égették el, így fehér füst jelezte a megválasztott pápát. A szavazást addig ismétlik, amíg egy személyre nincs meg a kétharmados többség. Napjainkban már nem égetnek szalmát a cédulákkal, helyette pirotechnikai műveletekkel színezik fehérre vagy feketére a füstöt.
A megválasztott pápa elfogadja a tisztséget: A bíborosok dékánja megkérdezi a megválasztottat, elfogadja-e a pápai tisztséget. Ha igen, megkérdezi, milyen pápai nevet választ (pl. Ferenc, Benedek, János Pál stb.).
A pápa megjelenése: A bíborosok dékánja „Habemus Papam!” (Van pápánk!) bejelentést tesz és megmondja megválasztott pápa nevét az összegyűlt tömegnek a Szent Péter téren. Az új pápa ezután megjelenik az erkélyen, és Urbi et Orbi (A városnak és világnak) áldást ad.

Sixtus-kápolna — Készítette: Antoine Taveneaux – A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=6029837

Ki lehet pápa?

A katolikus egyház szabályai szerint bármely megkeresztelt katolikus férfi lehet pápa, aki hajlandó elfogadni a megbizatást. Azonban a gyakorlatban a bíborosok mindig a bíborosok közül választanak, mivel ők azok, akik a legközelebb állnak a pápához, és a legjobban ismerik az egyház ügyeit. 1389 óta mindig a bíborosok közül kerültek ki a pápák. A választás során a Szentlélek vezetésében bíznak, és imádkoznak, hogy a megfelelő személyt válasszák az egyház élére.

A bíboros vagy kardinális (latinul: Sanctae Romanae Ecclesiae cardinalis) az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti és tanáccsal látja el, valamint tagja a Bíborosi Kollégiumnak. A magyar kifejezés öltözetükre utal, ugyanis a bíborosok öltözetében a püspököknél megszokott lila helyett régen bíbor színű ruhát viseltek. Régebbi magyar szóval bíbornoknak nevezték őket.

Érdekességek a pápaválasztásról

A leghosszabb pápaválasztás 1268-ban kezdődött, és több mint két évig tartott. Végül a választókat bezárták egy épületbe, és csak kenyeret és vizet kaptak, hogy siettessék a döntést. Ez vezetett a konklávé bevezetéséhez.
Az egyik legrövidebb konklávé 1939-ben volt, amikor XII. Piuszt mindössze három szavazási forduló után megválasztották.
A fekete és fehér füst: A füstjelzés a középkorból származik, amikor még nem voltak modern kommunikációs eszközök. A fekete füst azt jelezte, hogy nem történt megállapodás, míg a fehér füst a megválasztott pápát jelentette. Bár a modern technológia lehetővé tenné a közvetlen bejelentést, a füstjelzés továbbra is a hagyomány része.
Lemondások: Egyes pápák lemondtak, de ez nagyon ritka. XVI. Benedek volt az egyik ilyen eset 2013-ban.
A választás során mobiltelefonok és külső kapcsolatok nem engedélyezettek, hogy a bíborosok ne kapjanak befolyásoló hatást.
A Camerlengo szerepe: A Camerlengo, a pápai kamarás, kulcsszerepet játszik a pápa halála utáni időszakban és a konklávé előkészítésében. Ő az, aki hivatalosan megerősíti a pápa halálát, és intézkedik a konklávé megszervezéséről.
A papabile: a pápaválasztás szakértői néhány bíborost valószínűbbnek tartanak a megválasztásra, mint a többieket – az ő megnevezésük papabile, vagyis magyarul alkalmas/esélyes pápajelölt. Voltak azonban olyan esetek is, mikor az új egyházfő nem a papabilék közül került ki. A legutóbbi esetek XXIII. János 1958-ban, I. János Pál és II. János Pál 1978-ban. Magyar papabile bíborosok: Bakóc Tamás esztergomi érsek (1513), Serédi Jusztinián esztergomi érsek (1939), Erdő Péter esztergom-budapesti érsek (2013, 2025).
Könnyek szobája: a megválasztott pápa először ebbe a kis helyiségbe vonul, hogy magában elmélkedhetjen, valamint itt veszi fel a három méretben elkészített pápai ruha és piros mokaszín közül a ráillőt.

Érdekességek a pápákról

A legrövidebb pápaság: V. István pápa 817-ben mindössze 4 napig volt pápa. Ennek oka valószínűleg a hirtelen halála volt.
A leghosszabb pápaság: Szent Péter apostol, akit az első pápának tartanak, körülbelül 34-37 évig vezette az egyházat. A történelmileg leghosszabb pápaságot IX. Piusz töltötte be, aki 1846-tól 1878-ig volt pápa.
Lemondott pápa: A történelem során nem sok pápa mondott le. A legismertebbek közül az egyik IV. Celesztin (1241), aki megválasztása után néhány héttel lemondott, és a közelmúltban XVI. Benedek (2013).
Pápák különböző nemzetiségből: Bár a pápák többsége olasz volt, voltak pápák más nemzetekből is. Például II. János Pál lengyel volt, és a jelenlegi pápa, Ferenc argentin.
A „pápai tiara” eltűnése: A pápai tiara, a háromkoronás fejfedő, a pápa világi hatalmának szimbóluma volt. Bár formálisan sosem szűnt meg, VI. Pál pápa 1964-ben letette a tiarát, és azóta nem használták.
A pápa neve: A megválasztott pápa hagyományosan új nevet választ magának, ami szimbolizálja az új kezdetet és a korábbi pápákhoz való kapcsolódást. Azonban nem kötelező új nevet választani, és vannak pápák, akik a keresztnevüket megtartották.
A pápa mint államfő: A pápa nem csak a katolikus egyház feje, hanem a Vatikánváros államfője is. Ez a világ legkisebb országa.

2025-ös pápai konklávé

Ferenc pápa 2025. április 21-i halálát követően a bíborosok 2025. május 7-én konklávén gyűlnek össze, hogy megválasszák a római katolikus egyház következő egyházfőjét, vagyis a Római egyházmegye megyéspüspökét, a pápát.

Ferenc pápa volt az első latin-amerikai pápa és a jezsuita rendből származó első egyházfő és a 266. pápa a sorban. Pápasága alatt a Katolikus Egyház nyitottabb, szociálisan érzékenyebb irányba mozdult el: hangsúlyt fektetett a szegények támogatására, a környezetvédelemre, a migránsok védelmére, valamint a párbeszéd és a béke fontosságára a világban. Ferenc pápa törekedett arra, hogy az Egyház közelebb kerüljön az emberek mindennapi problémáihoz, és a szeretet, irgalom üzenetét helyezte a középpontba.