A magyarok bejövetele: Feszty Árpád monumentális körképe

Ópusztaszeren, a Nemzeti Emlékparkban csodálható meg Feszty Árpád monumentális körképe, A magyarok bejövetele. A gyakran csak Feszty-körkép névvel illetett műalkotás a honfoglalás lenyűgöző ábrázolása. A 120 méter hosszú, 15 méter magas festmény nem csupán művészeti remekmű, de a magyar nemzeti identitás szimbóluma is, a magyar nemzet büszke múltját és örök értékeit őrzi.

A magyarok bejövetele, a Feszty-körkép létrejötte

A Feszty-körkép (eredeti címén: A magyarok bejövetele) Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. A hatalmas körkép épp 130 éves, hisz 1894. május 13-án adták át a nagyközönségnek.

A körkép ötlete Feszty Árpád festőművész fejében fogant meg a 19. század végén. Az 1856-ban született Feszty Árpád az akadémikus, historizáló művészet jellegzetes képviselője volt, alkotásai többek között a Nemzeti Színházat, az Operaházat, a Törvénykezési Palotát díszítik vagy díszítették. Nevét mindenek előtt a honfoglalás millenniumára festett körképe tette ismertté.

A millenniumi ünnepségek lázában égő Magyarország a honfoglalás ezeréves évfordulójára készült, és Feszty egy grandiózus műalkotással kívánt emléket állítani a nemzet hősies múltjának.

Feszty Árpád 1891-ben párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, az „Egy évszázad történetét”, mely Franciaország történetét mutatta be a felvilágosodástól a Harmadik Köztársaságig. Ezen felbuzdulva a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Apósa, Jókai Mór azonban rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg.

Feszty a körkép témájának tanulmányozásához Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz is elutazott. Feszty hatalmas stúdiót bérelt Budapesten, ahol festőtársaival és modellekkel együttműködve keltette életre a honfoglalás pillanatait. A festményen mintegy 30 000 emberalak és 1000 állat ábrázolása látható, melyek a honfoglaló magyarok táborát, a Kárpát-medence tájait és az itt élő népeket elevenítik meg.

Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái.

A sajtó folyamatosan tudósított a körkép készüléséről, így a nagy érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket. A milleneiumi ünnepségek fő helyszínén, a mai Városligetben, a Szépművészeti Múzeum helyén épült fel a Rotunda, a kiállítási épület. Az ideiglenes épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.

1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A számlák kifizetése után 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.

A Feszty-körkép utóélete és újjászületése

A képet később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás vége hatalmas anyagi bukás lett, a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény. Visszaérkezése után a rossz állapota miatt fel kellett újítani a körképet.

A főváros a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, ezért a körkép egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe került a későbbi budapesti Vidám Park területére. Eekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte az embereket, így a körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.

Egy II. világháborús bombatámadás következtében a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.

Az 1970-es született meg a határozat az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark megépítéséről, ekkor megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el.

1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. 1995 óta tekinthető meg A magyarok bejövetele körkép.

A Feszty-körkép jelentősége

A magyarok bejövetele nem csupán lenyűgöző látványosság, de a magyar nemzeti identitás szimbóluma is. A festmény a honfoglalást hősies eseményként ábrázolja, melyben a magyarok bátor harcosként, büszke lovasokként és szorgalmas földművesekként jelennek meg. A körkép a magyar nemzet egységét és összetartozását is kifejezi, hiszen a honfoglaló magyarokat a Kárpát-medence különböző tájairól származó népek sokasága alkotja.

A festmény elkészülte óta óriási népszerűségnek örvend. Számtalan látogató érkezik Ópusztaszerre, hogy megtekinthesse ezt a monumentális műalkotást.

Érdekeségek Feszty Árpád „A magyarok bejövetele” című körképéről:

• A festmény nemcsak hatalmas, de meglepően pontos is: Feszty Árpád alapos kutatást végzett a honfoglalás korának tárgyi emlékei és írásos forrásai alapján, így a festményen ábrázolt ruhák, fegyverek, lovak és tájak meglepően hitelesek.
• A festmény szereplői nem mind modellek: Feszty Árpád a festmény elkészítéséhez katonákat, lovasokat és parasztokat is bevetett modellként. A festményen Árpád vezért maga Feszty Árpád alakítja. A táltos modellje pedig állítólag Feszty felesége volt.
• A festmény tele van szimbólumokkal: A festményen számos szimbólumot fedezhetünk fel, melyek a magyar nemzet történelmére és kultúrájára utalnak. Ilyen szimbólumok például a turulmadár, a Nap és a Hold, a Szent Korona, és a magyar zászló.
• A festmény eredetileg nem Ópusztaszeren állt: A festményt eredetileg Budapesten állították ki a millenniumi ünnepségek alkalmából. Később évtizedekig raktárban állt, amíg 1995-ben végleges helyére, Ópusztaszerre nem került.
• A festmény sorsa viharos volt: A festmény elkészítése után Feszty Árpád anyagi csődbe ment. A festményt később árverésen kényszerült eladni, és csak az 1970-es években került vissza magyar tulajdonba.
• A festmény ma is népszerű: A magyarok bejövetele ma is az egyik legnépszerűbb magyar turisztikai látványosság. Évente több tízezer látogató érkezik Ópusztaszerre, hogy megtekinthesse ezt a monumentális műalkotást.