A Magyar Nyelv Múzeuma – Sátoraljaújhely, Széphalom
2011 óta november 13-a A magyar nyelv napja annak emlékére, hogy 1844-ben e napon fogadták el a magyart hivatalos nyelvvé tevő törvényt. Anyanyelvüknek 2008 óta múzeuma is van. Sátoraljaújhely városrészében, Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma 2008. április 23-án. A modern, jól felszerelt múzeumban A Nyelvlesen – Kalandozások a nyelv körül állandó kiállítás mellett ideiglenes kiállítások, hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek várják a magyar nyelv iránt érdeklődőket.
Készítette: Both Előd a(z) magyar Wikipédia projektből, CC BY-SA 3.0, Hivatkozás
A Magyar Nyelv Múzeuma története
Széphalom egykor önálló község volt, jelenleg Sátoraljaújhely városrésze. Sátoraljaújhely központjától mintegy 4 kilométerre északra helyezkedik el, közvetlenül magyar-szlovák államhatár mellett. „Széphalom” nem a falu eredeti neve, az itt lakó Kazinczy Ferenc adta neki ezt a nevet, és ő is tette nevezetessé.
Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta. Kazinczy Lajos szabadságharcos vértanú apja. Bár sokat tett a magyar nyelvért, azt már nem érhette meg, hogy hivatalos állam nyelvvé nyílvánítsák.
Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án nyílt meg A Magyar Nyelv Múzeuma. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt.
Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte.
Magyar Nyelv Múzeuma kiállításai
A Magyar Nyelv Múzeumában három kiállítótér, könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet. Van továbbá egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is.
A múzeum munkáját számos civil szervezet és magánfelajánló támogatja, és létrehozták A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítványt is.
2014. március 27-én nyílt a múzeum földszinti kiállítótermében az az állandó kiállítás, melynek címe Nyelvlesen. Kalandozások a nyelv körül. A kiállítás célja, hogy az iskolai oktatásban egyre kisebb népszerűségnek örvendő és sokszor a pedagógusok által az irodalom javára háttérbe szorított magyar nyelvi oktatást vonzóbbá tegye, közérthető módon mutassa be a nyelvészet hagyományos területeit és aktuális problémáit.
Izgalmas szerepjáték teszi vonzóbbá a kiállítást. A szerepjáték alapja egy valós esemény, egy tűzvész Kazinczy korából (1819), melyben iratok tűntek el. A látogatók ifjabb Wesselényi Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Kazinczy Eugénia alakját ölthetik fel, és a választott korszak hangulatához hű, igazi rejtvényeket fejthetnek meg. Nem érintőképernyős, számítógépes, hanem “valódi” játékok várják a látogatót (sakk, mérleg, titkosírás, körző).
A „Szokott ösvényen szokatlanul” című kiállítás Kazinczy Ferenc életét és munkásságát mutatja be. A teljességre való törekvéssel rajzolja meg emberi és alkotói portréját.
A Petőfi-emlékévhez kapcsolódva, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából nyílt meg az „Egész uton haza felé” – Petőfi vándorlásai című időszakos kiállítás 2023. május 12-én. A tárlat központi témája az utazás, a vándorlás. A tárlaton bemutatják az utazó, a folyton úton levő, a felfedező, a hazafelé tartó Petőfi Sándort.
