Kevés budapesti templom akad, amely annyira különleges és mégis méltatlanul kevéssé ismert lenne, mint a kőbányai Szent László-templom. A X. kerület központjában álló monumentális épület nemcsak vallási központ, hanem a magyar szecesszió egyik legfontosabb alkotása is. Tervezője, Lechner Ödön olyan épületet álmodott Kőbánya szívébe, amely egyszerre idézi a középkori katedrálisokat, a keleti ornamentikát és a magyar népművészet motívumait. A templom ma is lenyűgöző látvány: színes Zsolnay-cserepei, égbe törő tornya és gazdag részletvilága miatt sokan Budapest egyik legszebb templomának tartják.
Kőbányai Szent László-templom története: Lechner Ödön nagy álma
A Szent László-templom története az 1890-es évek elején kezdődött, amikor Kőbánya gyorsan fejlődő városrész lett, és szükségessé vált egy új, reprezentatív plébániatemplom építése. A megbízást Lechner Ödön kapta, aki ekkor már a magyar szecesszió legismertebb alakja volt és erősen kötődött is Kőbányához. A család vállalkozása volt az egyik legnagyobb kőbányai téglagyár, ahol az 1845-ben született Lechner Ödön gyerekkora nagy részét töltötte.
A Lechner család története a téglagyártásban, városfejlesztésben jeleskedő elődökön keresztül vezetett a szecessziós mesterművekig.
A kőbányai megrenedelés neogótikus templomra szólt. Lechner azonban nem egyszerűen egy historizáló templomot akart tervezni. Olyan sajátosan magyar formavilágot keresett, amely eltér a nyugat-európai mintáktól. Első tervei merész, bizáncias-keleties stílusban készültek, amit a megrendelők túl szokatlannak tartottak. Többször át kellett dolgoznia az elképzeléseit, mire megszületett a végleges változat: a szecessziós köntösbe öltöztette neogót katedrális.
Az építkezés 1894-ben indult, a templomot pedig végül 1900-ban szentelték fel.
Eredetileg a templom berendezését is Lechner Ödönnek kellett volna megterveznie. Ő azonban a megszabott határidőt nem tudta volna betartani, és így a tanács Tandor Ottó műegyetemi tanárt bízta meg a templombelső kialakításával.
A templom a történelem során többször súlyosan megsérült. A második világháború komoly károkat okozott az épületben, majd 1957-ben tűzvész pusztított a tetőzet egy részén. Az állapota annyira leromlott, hogy az 1970-es évekre teljes felújítás vált szükségessé.
A restaurálás hosszú évtizedeken át tartott, de ennek köszönhetően ma ismét eredeti pompájában látható a templom.
Budapest legmagasabb templomtornya
A Szent László-templom egyik legismertebb jellegzetessége a 83 méter magas tornya, amely ma is Budapest legmagasabb templomtornya. Bár a Bazilika a maga 96-os méretével a legmagasabb templom épület, de a tornya nem ilyen magas. A Szent László templom már messziről uralja Kőbánya látképét, különösen a vasút felől érkezve válik igazán drámai látvánnyá.
A torony egyszerre idéz gótikus katedrálist és keleties minaretet. Tipikus lechneri megoldás, ahol különböző kultúrák motívumai olvadnak össze egy sajátosan magyar stílusban.
A Szent László-templom nemcsak helyi nevezetesség. Az épületet a magyar szecesszió egyik kiemelkedő alkotásaként tartják számon, és többször felmerült UNESCO-védelmi jelölése is, mint Lechner Ödön építészeti öröksége.
A templom hatása még az Egyesült Államokig is eljutott: Connecticut államban magyar bevándorlók építettek egy, a kőbányai templom által inspirált templomot.
A szecesszió színpompás világa
A Zsolnay-tető
A templom tetőzete önmagában is műalkotás. A színes Zsolnay-kerámiák a napfényben szinte folyamatosan változtatják árnyalataikat. Ez a megoldás Lechner több híres épületénél is visszatér, például az Iparművészeti Múzeumnál.
Róth Miksa üvegablakai
A belső tér egyik legértékesebb részei a Róth Miksa műhelyében készült üvegablakok és mozaikok. A színes fények különleges hangulatot teremtenek a templomban, főleg napsütéses délelőttökön.
Keleti és magyar motívumok
A templom díszítésében egyszerre jelennek meg román, gótikus, reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemek. Ez a gazdag motívumvilág teszi igazán egyedivé az épületet.
Lechner korábban hosszabb tanulmányutakat tett Nyugat-Európában és a Közel-Keleten, ezek hatása jól felismerhető az épületen. A szószép majolika díszei is a Zsolnay gyárban készültek.
Kőbányai Szent László-templom látogatása
Cím: 1102 budapest, Szent László tér 25.
Nyitvatartás: A templon napközben is nyitva van, a szertartások idejét kivéve szabadon és ingyen látogatható.
Hétfőtől szombatig: 8:30 – 12:00 és 15:00 – 18:45
Vasárnap: 09:30 – 18:45 között
Szertartások ideje:
Hétköznapokon: hétfőn és kedden 8 órakor szerdától péntekig 18 órakor
Szombat: 18 órakor előesti szentmise
Vasárnap: 10 órakor és 18 órakor
A templom környéke is különleges hangulatú: a Szent László tér és a közeli Szent László Gimnázium együtt szinte egy szabadtéri Lechner-kiállításnak hat.
A kőbányai Szent László-templom több mint száz év után is modernnek hat. Nem másol nyugati mintákat, hanem saját karakterrel rendelkezik, egyszerre monumentális, játékos és spirituális.
Lechner Ödön híres mondata szerint: „Magyar formanyelv nem volt, hanem lesz.” A Szent László-templom talán ennek a gondolatnak az egyik legteljesebb megvalósulása.
Lechner Ödön szobra
A templom előtti parkban áll Lechner Ödön szobra, amit szintén érdemes megtekinteni. Kőbánya képviselő-testülete Lechner halálának 100. évfordulójához közeledve döntött arról, hogy a kerület „főterén”, a Szent László téren szobrot állít annak az építésznek, aki a kerület büszkeségét és jelképét, a Szent László templomot tervezte.
Az építész zseni a tervezőasztalánál, a templom makettje mellett áll. A több mint két méter magas bronz műalkotást egy kőbányai szobrászművész, a Munkácsy-díjas Zsemlye Ildikó tervezte. Az emlékmű környezetét az Ybl-díjas tájépítész, Andor Anikó tervei alapján alakították ki. A szobor felavatására 2014. június 10-én került sor.
Kőbánya Lechner Ödönnek köszönheti a Szent László Gimnáziumot is, amelyet a mester halála miatt tanítványa, Vágó József fejezett be. Az ország egyik legszebb műemlék iskolájának tartják.
