A Kilenclyukú híd, az ország leghosszabb kőhídja
A Hajdúság és a Tisza folyó között leterülő Hortobágy jelképe a Hortobágy folyón átívelő Kilenclyukú híd. Magyarország legszebb és leghosszabb kőhídja mellett rendezik meg minden év augusztus 20-án az országos hírű Hortobágyi Hídi Vásárt. A klasszista stílusban épült híd a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozása révén az UNESCO világörökség része.
Kilenclyukú híd jelentősége
A Hortobágyi Nemzeti Park egyike a 8 magyar világörökségi helyszínnek.
A Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO világörökségi listájára. A hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
Azontúl, hogy Hortobágynak egy tájegységet hívunk, van egy Hortobágy nevű folyó és egy Hortobágy település is. Itt található a Hortobágy folyón átívelő legendás kilenclyukú kőhíd.
Hortobágy település a Tiszántúlnak és a Nagykunságnak is nagyjából a középső részén helyezkedik el, a Hortobágy folyó mellett. Magyarország legnagyobb területű községe.
Hortobágy településnek már a kora középkorban biztonságos átkelő hellyel kellett rendelkeznie, hiszen a Máramarosból tutajon szállított sót az itt található Só úton vitték a felső-tiszántúli vidék ellátására.
A debreceni marhakereskedők csordahajtásai a tiszai árvizek idején szintén ezen a hídon keresztül vonultak Szolnok felé, és onnan Bécsbe. A csordahajtók gyakran kijátszották a vámot, és nem, vagy pontatlanul vallották be a hídon áthajtott állatok számát. Ennek elkerülésére Debrecen állandó őrséget állított a hortobágyi hídra.
A hortobágyi híd léte és sorsa később is elválaszthatatlan volt a Debrecen-Pest-Buda országút forgalmát érintő vámszedéstől. Azonban az 1697-ben épült fahíd a nagy forgalom miatt elhasználódott, így egy idő után egyre többet kellett javítani, és a fenntartása is sok pénzbe került. Ezért a 19. század elején Debrecenben elhatározták a régi híd lebontását és helyette egy új kőhíd építését.
Kilenclyukú híd építése
1827-ben a városi tanács helyi építőmestereket kért fel a híd terveinek és költségvetésének az elkészítésére. A mesterek nyilvános liciten tették meg ajánlataikat, amelyek közül Povolny Ferencé bizonyult a legkedvezőbbnek. A kivitelezéshez már abban az évben hozzákezdtek, a régi fahidat ekkor bontották le.
A kőhíd építését több tényező is hátráltatta. A királyi kamara egyízben felfüggesztette a hídépítést és felszólította Debrecen városát a tervek módosítására. A továbbépítésről szóló engedély később megérkezett, sőt a királyi kamara több mint tízezer váltóforinttal hozzájárult a híd megvalósításához.
Tovább hátráltatta az építkezést, hogy amikor elkezdődött a boltozatok építése, a helyi homok használhatlannak bizonyult, majd az építőmester és a kőfaragók között elmérgesedett a viszony.
Továbbá gondot okozott a kocsipálya burkolásához szükséges kő minősége. Egy véletlen folytán találtak rá Boronkai Ferenc tokaji borosgazdára, aki szőlőjében egy kis kőfejtőt is üzemeltetett, és kiváló kockakövet állított elő. Debrecen tőle vásárolta meg a szükséges negyven köbölnyi mennyiséget.
A tokaji kő elszállítása is balszerencsésen indult. Amikor egy vállalkozó 14 köböl követ hajóra rakott, a hajó még a tokaji kikötőben elsüllyedt.
Amikor elkezdték a kocsipálya kövezését, kiderült, hogy a munkát szakszerűtlenül végezték, így fel kellett bontani és újra lerakni, A sok viszontagság után végül 1833 nyarára fejeződött be a kilenclyukú híd építése.
Legutóbb 1981 és 1983, majd 1999-ben között újították fel. Majd felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.
A híd építésének legendája
Egy nép monda is kapcsolódik a híd építéséhez. Egyszer a pandúrok Hortobágy településnél el akartak fogni a híres betyárt, Rózsa Sándort, amikor a közeli csárdában mulatozott. Ő azonban felpattant a lovára, és mivel nem volt híd a folyón, kilenc szeretője egymás nyakába borulva állt a folyó vizébe, és a hátukon ugratott át betyár. A sikeres menekülés után a menyecskék kővé váltak és azóta is ott állnak és segítik a vándorok átjutását a Hortobágy folyón.
Kilenclyukú híd a napjainkban
A klasszicista stílusban épült kilenclyukú kőhíd a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja a Hortobágy folyó felett. A folyó két partján lévő, úgynevezett ellenfelek közt mért távolsága 92,13 méter, teljes hossza 167,3 méter.
A hídon halad át a 33-as főút, ezen érhető el Debrecen, és a másik irányba Füzesabony-Tiszafüred.
A híd meglátogatása nem csak az augusztus 20-i Hortobágyi Hídi Várás idején lehet érdekes, ahol minden hagyományos kézműves mesterség képviselteti magát. A Hortobágy ezen része is minden évszakban remek úti cél minden korosztály számára. A Hortobágyi Nemzeti Park egész évben remek családi programlehetőségeket kínál.
Csontváry Kosztka Tivadar 1903-ban a Vihar a nagy Hortobágyon című festményén örökítette meg a magyar puszta emblemetikus motívumait: a szürke marhákat, a csikósokat, a gémes kutat, egy komondort és a folyót a már akkor is nevezetes Kilenclyukú híddal. Ennek emlékét egy Kolodko miniszobor is őrzi a híd közelében.
