A Duna éltető folyama: kék szalag Európa szívében + kvíz

A Duna Európa egyik legfontosabb és legimpozánsabb folyója. Vízrajzi adottságai, történelmi jelentősége, kulturális hatása és természeti szépsége miatt kiemelkedő szerepet tölt be az érintett országok életében. A Duna nem csupán vízi út, de örök inspiráció forrás is művészek és tudósok számára, lenyűgöző látnivalót nyújtva a turistáknak és a helyieknek egyaránt. Érdekességeket és kvízt is hoztam Európa kék szalagjáról.

Duna és a Margitsziget

Duna szerepe a történelemben és életünkben

A Duna Európa második leghosszabb folyója, a Volga után. 2850 kilométeres útvonalat bejárva Németországtól a Fekete-tengerig halad. Nem csupán lenyűgöző vízi út, de 10 ország – Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna és Moldova – életében is kiemelkedő szerepet játszik. Vízgyűjtő területe további 7 országot érint, így a Dunát joggal nevezhetjük a „legnemzetközibb” folyónak.

Két kis patakocska összefolyásából ered: a Bereg és a Brigach Németországban, a Fekete-erdőben találkozik és innen délkeleti irányban 2850 kilométert tesz meg. Vízgyűjtő területe több mint 800 000 négyzetkilométer, azaz 81 millió ember életét befolyásolja.

Magyarországi szakasza 417 méter, ezzel második leghosszabb folyónk a Tisza után.

4 fővároson – Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád – folyik keresztül, de további 9 államból folyik még bele víz és ezzel 19 országot és 81 millió kulturális, nyelvi és történelmi szempontból is sokszínű embert kapcsol össze.

A Duna évezredek óta fontos szerepet játszott az érintett régiók történelmében és kultúrájában. Hajózási útvonalként, kereskedelmi csomópontként, határvonalként és vízforrásként civilizációk virágzásához és birodalmak felemelkedéséhez járult hozzá.

A Római Birodalom idején Dunai Limes néven határvonalat képzett. Számos ősi település, középkori vár és modern nagyváros épült a Duna partjaira, melyek mindegyike magán viseli a folyó nyomát.

Nevének eredetére több változat is létezik. Sokan a feltételezett ős-indoeurópai nyelv „danu”, azaz folyó szavából vezetik le. Az oszét nyelv don szava is folyót jelent, és a görög Danoubios szó szintén a szkíta Danu (folyó) kifejezés kibővített változata. A latin Danubius vagy Danavius adja a bémet Donau és a széáv Dunaj változatokat.

A Duna szerepel a a Természetvédelmi Világalap (WWF) 10 legveszélyeztetettebb folyójának listáján, többek közt a Nílus, a Gangesz és a Jangce társaságában. A 19. század óta eredeti árterének több mint 80 százalékát veszítette el.

A Duna számtalan állat élettere. 52 halfaj él benne: mások mellett kecsege, ponty, csuka és fogás. Egyedi halfaj a dunai galóca és a selymes durbincs. Szinte mindenütt otthonosak a kormoránok és a bíbicek, a rózsás pelikánok a Duna-delta köryékének lakói. A középső szakaszon szürke és vörös gémekkel, bölömbikákkal találkozhatunk. Csakúgy a visszatelepített vidrákkal és hódokkal.

Mohács

Érdekességek a Dunáról

  • Vízhozamának nagy részét az Alpokból származó gleccserek adják.
  • A folyó mentén számos természeti rezervátum és nemzeti park található, melyek gazdag élővilágnak adnak otthont.
  • Számos vízenergia-erőműnek ad otthont, melyek fontos szerepet játszanak az érintett országok energiaellátásában.
  • A Duna-delta a Fekete-tenger partján Európa legnagyobb deltája, mely UNESCO Világörökségi helyszín is.
  • Lenyűgöző szépsége és történelmi jelentősége inspirációt nyújtott művészeknek évszázadokon át. Festők, írók, zeneszerzők és költők mind megörökítették a folyó varázsát alkotásaikban. Elég csak Johann Strauss „A Kék Duna” keringőjére gondolni.
  • A magyaron kívül a horvát és a román nemzeti himnuszban is megjelenik a neve.
  • A legenda szerint a befagyott Duna jegén koronázták meg 1458. január 24-én az akkor 15, más források szerint 17 éves Mátyást. De valószínűleg nem itt tették fejére a koránt.
  • Budapesten, a Gellért-hegy lábánál alacsony vízállásnál – 95 centiméter alatt – előtűnik az Ínség-szikla vagy Ínség-kő.
  • Közel 400 híd található rajta. A rómaik legjelentősebb hídja a 2347 méter hosszú Constantinus híd volt, 370-ben bontották le. A mai is létező legkisebb hidak íve csak 9, a legnagyobbaké 351 méter ie lehet.
  • Számunkra a legkedveltebb híd, az 1840-es években épült Lánchíd. A legújabb pedig a 2024. nyarán átadott, Kalocsát és Paksok összekötő Tomori Pál híd. A Komáromnál található híd két országot köt össze. Várhatóan 2026-ra elkészül a régóta várt mohácsi duna híd is, ahol jelenleg csak komppal juthatunk át a folyó másik oldalára.
  • A transzeurópai vízi út 3500 kilométer hosszú, 1992 óta, a németországi Rajna-Majna-Duna csatorna megépítése óta az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér.
  • Számos városban, ahol a Duna kersztül folyik, az UNESCO világöröksége része is. Így van ez a fővárosunk esetén is, Budapest- a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út megnevezéssel szerepel Magyarország nyolc UNESCO világörökségi helyszíne között.
  • A Duna természeti környezete több országban is védettséget élvez. Ilyen többek között az osztrák Dunakanyar, a Wachau.

Budapesti Duna hidak kvíz

A Duna – Európa ütőere a Fekete erdőtől a Fekete tengerig – videó

Dunai kompolás Mohácsnál – videó

Nézd meg ezeket is!

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük