A budapesti Dohány utcai zsinagóga: Európa legnagyobb zsidó temploma
Budapest szívében, a VII. kerületben található Dohány utcai zsinagóga, amely Budapest egyik legimpozánsabb épülete és Európa első, a világ második legnagyobb működő zsinagógája. A Nagy zsinagóga 1859-ben nyitotta meg kapuit, és azóta a magyar zsidóság egyik legfontosabb szimbóluma. Nem csupán a magyarországi zsidóság vallási életének központja, hanem jelentős történelmi és kulturális emlékhely is. Szombat kivételével belépőjegy megváltásával látogatható.
Dohány utcai zsinagóga, a Nagy zsinagóga története
A zsinagóga a zsidó istentisztelet helye. A szó a görög συναγωγή, szünagógé, azaz „gyűlés” vagy „gyülekezés” szóból származik, indoeurópai eredetű.
A gyakran csak Nagy zsinagógaként emlegetett épület az egykori zsidónegyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik a hagyományaikat mindmáig őrzik.
A Dohány utcai zsinagógát 1854 és 1859 között építették, Ludwig Förster osztrák építész tervei alapján. Az építész nem véletlenül nyert a kiírt tervpályázaton, az Ő nevéhez fűződik többek özt a bécsi zsinagóga és a Ring több építészeti remekműve is.
A zsinagógaépítőmunkáját ői előírások szabják meg. Homlokzatának keletre, Jeruzsálem felé kell néznie. Az épület homlokzatburkolata égetett kerámia, mészkő a lábazatburkolata és helyenként márványt is felfedezhetünk.
A romantikus és mór stílusjegyeket ötvöző épület magán hordozza az arab építészet hatásait, amelyek a zsidó kultúra andalúziai korszakára utalnak. A belsőn díszítés és berendezés egy része Feszl Frigyes tervei alapján készült, aki a Pesti Vigadó építésze is volt..
Az építkezés idején a zsinagóga méreteivel – 75 méter hosszzú, 17 méter széles – és pompájával nemcsak Európában, hanem világszerte is lenyűgözött mindenkit. A csarnok teplom 3 hajós, két oldalán vasoszlopok tartják a kétemetes karzatot. A keleti fala közepén nyíik a frigy szekrény. A 1200 négyzetméter alapterületű, 3000 fő befogadására alkalmas templom a neológ zsidó közösség számára készült, amely a 19. század folyamán vált a magyarországi zsidóság egyik legjelentősebb ágává.
Az ősi tradíciók mellett a zsinagóga számos olyan építészeti megoldást mutat, amelyek formabontónak számítottak a 19. században: a belső trében szabadon van az öntöttvasból készült serkezet, dominánsak a keleti stílusjegyek, a falak mintázatát pedig nyerstéglákból rakták ki.
Az orgonát 1930-ban készítették. Az új szárnyat Vágó László tervezte, 1929-31 között a régi épület stílusában. ekkor épült meg az árkádsor, és az első világháborúban elhunyt zsidók emlékének szentelt, kupolás Hősök Temploma.
A második világháború idején a Dohány utcai zsinagóga és környéke a budapesti gettó része lett. Az épületet súlyosan megrongálták, de a háború után helyreállították. A 1990-es években végzett felújítás során az eredeti pompáját visszaállították, és azóta a zsinagóga ismét a zsidó közösség központi helye, valamint jelentős turisztikai látványosság.
A Nagy zsinagóga a magyarország zsidóság legfontosabb kortárs jelképe. Napjainkban is működik, a Hősök Templomában is celebrálnak szertartásokat.
Miért érdemes ellátogatni a Dohány utcai zsinagógába?
A Dohány utcai zsinagóga nemcsak egy vallási épület, hanem egy történelmi és kulturális emlékhely is. Ha Budapestre látogatsz, ne hagyd ki az alkalmat, hogy megismerd ezt az impozáns épületet és a hozzá kapcsolódó történeteket.
- Történelmi jelentőség: A zsinagóga a magyar zsidóság történetének fontos állomása.
- Építészeti remekmű: Az épület egyedülálló szépsége miatt is érdemes meglátogatni.
- Emlékezés a holokausztra: A holokauszt emlékmű mélyen megérintő élményt nyújt.
- Kulturális élmény: A zsinagóga múzeuma és a zsidó negyed felfedezése egyedülálló kulturális élményt nyújt.
Látnivalók a Dohány utcai zsinagógában
A Dohány utcai zsinagóga a neológ zsidóság otthona volt. Ez az irányzat tükrözte a zsidóság liberálisabb felfogását. A neológ hívők igyekeztek haladni a korral, szerettek volna még jobban a magyarság részévé válni. Épp ezért a zsinagógájuk szerkezete is sok mindenben eltér a hagyományos építésűeknél.
A Nagy zsinagóga épülete
Az impozáns, mór stílusú épület önmagában is látványosság. A hatalmas kupolák, a színes üvegablakok és a gazdagon díszített belső tér lenyűgöző látványt nyújt.
A keleti tájolású homlokzathoz két saroktorony tartozik, melyeken keleti hangulatú hagymakupola kapott helyet. A homlokzat központi eleme egy hatalmas rózsaablak, amelynek a belső tér megvilágításában is fontos szerepe van.
Hat lépcsn jutunk fel a díszes főbejárathoz. Mindkét oldalán egy-egy félköríves záródású ablak biztosít szimmetriát. A kapu felett bibliai idézet látható: „És készítsenek számomra szentélyt, hoyg közöttük lakozzam.”
A csillaggal megjelölt betűk számértékének összege a zsinagóga építésének dátumát, az 1859-es esztendőt adja ki.
A templom külső képét az apró téglás kialakítás határozza meg, illetve a különböző színű téglák alkotta minták, ritmusok, és az ehhez illeszkedő körbefutó kőfonat.
A zsinagóga belső tere
A lenyűgöző, 53 méter hosszú és 26 méter széles belső térben keveredik a keleti és a nyugati stílus. A kéttornyos épület kupolája és díszítése egyedülálló látványt nyújt, míg a bonyolult freskók, a fa részletek és az impozáns ablakok az építészet csodálatos példái. A zsinagóga belső tere méltó helyszín a vallási szertartásokhoz, ugyanakkor a látogatók számára is lélekemelő élményt nyújt.
A háromhajós csarnoktemplomban több mint háromezer ülőhely található.
Belül az ókori bazilikák térrendezését figyelhetjük meg, a tóratekercseket a bejárattal szemben, a padokon túl találjuk, nem pedig középre helyezve, mint általában a zsinagógákban. Nagyon sok minden hasonlít egy keresztény templom elhelyezkedésére – kívül és belül egyaránt – és ez nem véletlen.
A neológ zsidók igyekeztek közelebb kerülni a kersztény szokásokhoz. Még karzat, sőt orgona, és kórus is van, amely az istentisztelet idején is kiemelt szerephez jut. Ez szintén egy olyan jelenség, amire az ortodox zsinagógákban sosem kerülhetne sor.
A keleti főfalon helyezkedik el az ősi Tóra-tekercseket örző frigyszekrény, amely előtt mindig örökmécse ég, lépcső vezet fel hozzá. A frigyszekrényt bársonyfüggöny és kárpit takarja, ezen héber szöveg és zsidójelképek láthatók.
A gyönyörű látványhoz a frigyszekrény fölötti kupola, gyönyörű lámpások, míves szószép, ülések és fémkorlátok is hozzájárulnak.
Raoul Wallenberg Emlékkert
A zsinagóga mögött található emlékkertet a második világháború idején elhunyt zsidó áldozatok emlékére állították.
Az egyik legmegragadóbb része az Ezüstfűzfa-emlékmű, amelyet Varga Imre készített 1991-ben. Hivatalos neve: Magyar Zsidó Mártírok emlékműve.
A fűzfa levelein elhunyt áldozatok nevei olvashatók, míg maga az emlékmű egy siratófűzfát ábrázol, amely a fájdalmat és a gyászt szimbolizálja. A siratófa gyökerei egy nagy, nyolcszögletű bazaltoszlopot ölelnek körül.
Holokauszt-emlékhely
A zsinagóga épületének egy része a Holokauszt áldozatainak állít emléket. Az itt található múzeum és kiállítás bemutatja a magyarországi zsidóság történetét, különös hangsúlyt helyezve a második világháború és a vészkorszak szörnyűségeire. Közel 2600 névtelenül elhunyt zsidó áldozatnak állít emléket.
Zsidó Múzeum
A zsinagóga első emeletén található Zsidó Múzeum gyűjteménye a magyarországi zsidóság történelmét, kegytárgyait, vallási és kulturális életét, kultúrtörténetét mutatja be a római kortól kezdve. Igen megrázó az 1938 és 1945 közötti vészkorszakot bemutató kiállítás.
Az állandó kiállításokon különböző vallási tárgyakat, kegytárgyakat és dokumentumokat lehet megtekinteni, amelyek betekintést nyújtanak a magyar zsidó közösség életébe és hagyományaiba.
A Dohány utcai zsinagóga kertje és temetője
A zsinagóga kertjében található temető rendhagyó jellegű, mivel hagyományosan a zsinagógák területén nem létesítenek temetőket. A háború alatt azonban ide temették el a gettó áldozatait, és ma már emlékhelyként szolgál. A régi zsidó temetőben számos híres magyar zsidó személyiség nyugszik.
Rumbach Sebestyén zsinagóga
A Dohány utcai zsinagógához tartozik a kisebb, neoromán stílusú Rumbach Sebestyén zsinagóga is, amelyet a 19. század végén építettek.
Dohány utcai zsinagóga látogatása
A Nagy zsinagóga Budapest jelentős idegenforgalmi látványossága. A főváros kulturális életébben is aktív szerepet tölt be, ugyanis helyet ad komolyzenei hangversenyeknek, falai közt gyakran hangzanak fel orgonakoncertek, valamint kántorfellépések.
A zsinagóga belépőjegy megváltásával látogatható, ami amgában foglalja a zsinagóga és a Zsidó Múzeum megtekintését.
Téli időszakban a következő nyitvatartási idővel számolhatsz:
- Vasárnaptól csütörtökig: 10:00 – 16:00
- Péntek: 10:00 – 14:00
- Szombat és zsidó ünnepek: Zárva
Nyáron a nyitvatartási idő ké órával hosszabb.
A zsinagóga nyitvatartási ideje évszakonként és speciális események miatt változhat, ezért a legpontosabb információkért mindig érdemes az hivatalos honlapjukon ellenőrizni.
Látogatási tippek
- Előzetes jegyvásárlás: Főleg a főszezonban érdemes előre megvásárolni a belépőjegyeket, így elkerülheted a sorban állást.
- Öltözködés: A zsinagóga egy szent hely, ezért megfelelő öltözetet válassz. Kerüld a rövidnadrágot, a miniszoknyát és a vállat szabadon hagyó felsőket. Fedetlen vállal a zsinagógába belépni tilos. A férfiaknak fejfedő viselése kötelező.
- Biztosági vizsgálat: Belépéskor a biztonsági vizsgálat mindenki számára kötelező.
- Étel-ital: Étel-italt a zsinagógába bevinni tilos.
- Vezetett túra: Ha szeretnél többet megtudni a zsinagóga történetéről és jelentőségéről, érdemes csatlakozni egy vezetett túrához.
- Csend és tisztelet: A zsinagógában tartózkodj csendben és tisztelettel.
- Fotózás: A zsinagógában bizonyos helyeken a fényképezés tilos, ezért figyelmesen olvasd el a táblákat.
- Zsidó múzeum: A zsinagóga épületében található Zsidó Múzeum is érdekes látnivaló, ahol a magyar zsidóság történetével ismerkedhetsz meg.
- Környék: A zsinagóga a volt zsidónegyedben található, érdemes sétálni a környéken, és felfedezni a régi zsinagógákat, kávézókat és üzleteket.
A Dohány utcai zsinagóga egy olyan hely, ahol a történelem, a kultúra és a vallás találkozik. Látogatásával nemcsak egy gyönyörű épületet ismerhetsz meg, hanem mélyebben megértheted a magyar zsidóság történetét és hagyományait. Látogatása során a vallási, kulturális és történelmi örökség egyedülálló keveréke tárul elénk, miközben emlékezünk a múlt áldozataira és tisztelgünk a közösség előtt, amely mindezen nehézségek ellenére megőrizte hitét és identitását.
