A Budai Várba érkezve szinte lehetetlen betelni a történelmi épületek, a panoráma és a különleges hangulat látványával. A Budavári Palota azonban nemcsak kívülről tartogat különlegességeket. A falak között egy olyan történelmi enteriőr is várja a látogatókat, amely a magyar iparművészet egyik lenyűgöző alkotása: a Szent István-terem. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő terem 2021. augusztus 20-án nyílt meg újra a nagyközönség előtt, eredeti formájában újjáépítve.
Egy terem, amely már a maga korában is különleges volt
A Szent István-terem története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor a Budavári Palota Hauszmann Alajos irányításával nagyszabású átalakuláson ment keresztül. A terem megtervezésekor az volt a cél, hogy ne csupán egy reprezentatív helyiség szülessen, hanem egy olyan belső tér, amely a korabeli magyar művészet és kézművesség legjavát mutatja be.
A tervezést Hauszmann Alajos végezte, a munkában pedig a korszak kiváló művészei és iparosai vettek részt. Többek között Thék Endre, Zsolnay Vilmos, Jungfer Gyula, Roskovics Ignác és Strobl Alajos neve is kapcsolódik a teremhez.
A végeredmény annyira figyelemre méltó lett, hogy a terem berendezése az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert. Ez jól mutatja, hogy a Szent István-terem már megszületésekor is nemzetközi színvonalú művészeti alkotásnak számított.
Magyar motívumok, lenyűgöző részletek
A terembe belépve talán éppen az a legszembetűnőbb, hogy itt minden részletnek jelentősége van. A belső tér alapvetően neoromán karaktert mutat, ugyanakkor számos ponton megjelennek a magyar ornamentika jellegzetes elemei is.
A díszes faburkolatok, a mennyezet, a parketta, a kerámiadíszek, a textíliák és a különböző iparművészeti alkotások harmonikus egységet alkotnak. A Zsolnay-műhely kerámiái, a míves famunkák és a szobrászati részletek együtt olyan enteriőrt hoztak létre, amelyben szinte nincs olyan pont, ahol ne fedezhetnénk fel valamilyen apró érdekességet.
Éppen ezért a Szent István-terem nem egyszerűen egy történelmi szoba. Inkább egyfajta összművészeti alkotás, amelyben az építészet, a festészet, a szobrászat és az iparművészet egyszerre van jelen.
A háború pusztítása után csak emlék maradt
A terem története azonban nemcsak a pompáról szól. A második világháború és az azt követő évtizedek során a Budavári Palota súlyosan megsérült. A Szent István-terem eredeti berendezése nagyrészt elpusztult, a történelmi enteriőr pedig hosszú időre eltűnt a látogatók szeme elől.
Így a 2021-es újranyitás valójában nem egyszerű felújítást jelentett. A szakembereknek történeti dokumentumok, fényképek, tervek és fennmaradt részletek alapján kellett újraalkotniuk egy szinte teljesen elveszett belső teret.
A rekonstrukció részeként nemcsak maga a terem született újjá: a déli összekötő szárny is eredeti, Hauszmann-kori megjelenéséhez igazodva újult meg. A homlokzaton például a süttői mészkőből készült oszlopok és domborművek, valamint az eredeti tervek alapján rekonstruált ablakok is helyet kaptak.
2021-ben újra kinyíltak az ajtók
2021. augusztus 20-a fontos dátum lett a Budai Vár történetében: ezen a napon nyílt meg a nagyközönség előtt az újjászületett Szent István-terem. A látogatók több mint hét évtized után ismét megcsodálhatták azt a látványt, amelyet a századforduló közönsége már egyszer átélhetett.
A rekonstrukció különlegessége, hogy a cél nem egy mai értelmezés létrehozása volt, hanem az eredeti állapot minél hitelesebb visszaállítása. Így amikor ma belépünk a terembe, nem egy modern, történelmi ihletésű enteriőrt látunk, hanem azt a világot próbálhatjuk meg átélni, amelynek megalkotásán a századforduló legkiválóbb magyar mesterei dolgoztak.
A terem megnyitásakor már készítettem egy bejegyzést, főleg idézetekkel, hivatalos fotókkal és videóval. Ajánlom azt is olvasásra.
Érdemes lassan körbenézni
A Szent István-terem egyik legnagyobb élménye talán éppen az, hogy nem lehet egyetlen pillantással befogadni.
A terembe lépés előtt egy kiállításon ismerkedhetünk Szent István örökségével. Itt többek között megismerkedhetünk Szent István intelmeivel és a Szent Korona másolatát is megtekinthethük.
A Koronázási Palástról készített bronzszobor egy részlete is említésre méltó. Az arannyal szőtt, gazdagon díszített palást képei ugyanis nem pusztán díszítések. Ezen található ugyanis Szent István király, felesége, Boldog Gizella királyné és fiuk, Szent Imre herceg egyetlen olyan ábrázolása, amely bizonyítottan a saját korukban, még életükben, 1031-ben készült.
A palástról Rieger Tibor készített bronz domborművet, amelyet a Várban lévő Mária Magdolna-romtemplom egykori szentélyében helyeztek el 2017-ben.
A teremben érdemes megállni a díszes mennyezet alatt, közelebbről szemügyre venni a falburkolatokat, felfedezni a kerámiadíszeket, és figyelni azokat az apró részleteket, amelyek első pillantásra talán fel sem tűnnek.
A terem arra emlékeztet, hogy a századforduló építészetében nem feltétlenül a monumentális méret jelentette a lenyűgözőt. Néha éppen a részletek gazdagsága, a mesterségbeli tudás és az egymásra épülő művészeti ágak összhangja tesz egy helyet igazán különlegessé.
Történetek a falakon – Roskovics Ignác festményei
A Szent István-terem különlegességét nemcsak a gazdagon faragott faburkolatok, a Zsolnay-kerámiák és a míves díszítőelemek adják. A terem egyik legérdekesebb része a festészeti program, amely Szent István király alakját és a magyar államalapítás történetét állítja a középpontba.
A festmények és képi ábrázolások megalkotásában fontos szerepet kapott Roskovics Ignác, aki a történelmi jeleneteket rendkívüli részletességgel dolgozta ki. Különösen érdekes, hogy a festő nem egyszerűen egy romantikus történelmi világot szeretett volna megjeleníteni: nagy gondot fordított a korabeli ékszerek, fegyverek és öltözékek hiteles ábrázolására is. Ehhez régészeti leleteket, fennmaradt textíliákat és más történeti emlékeket tanulmányozott.
Szent István életének fontos pillanatai
A két bejárati ajtó fölött látható festmények úgynevezett szupraportok, vagyis az ajtók fölötti képek. Ezeken Szent István életének és uralkodásának fontos mozzanatai jelennek meg.
Az egyik kompozíció talán legismertebb jelenete a király megkoronázása. A képen Szent Asztrik helyezi a koronát a letérdelt István fejére, miközben a leendő király kezében az országalma és a jogar látható. A jelenetben püspökök, valamint magyar harcosok is feltűnnek, így a kép nemcsak egy történelmi eseményt, hanem a keresztény magyar királyság megszületését is szimbolizálja.
A másik ajtó fölötti kompozíció Szent István keresztény hit terjesztését mutatja be. A király kereszttel és dárdával jelenik meg, mellette pedig édesanyja, Sarolta és felesége, Gizella látható. A jelenetben feltűnik a székesfehérvári templom terve is, miközben Adalbert áldását adja rá. A festő egy hívő és egy kételkedő magyar harcost is megjelenített, ezzel érzékeltetve az új hit elterjedésének történelmi konfliktusait.
A királyok és szentek képei
A teremben azonban nemcsak festett jelenetekkel találkozhatunk. Az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képsorozat különleges technikával készült pirogránit képeken is megjelenik. Ezek elkészítésében a Zsolnay-gyár játszott fontos szerepet.
A rekonstrukció során különösen nagy segítséget jelentett, hogy az eredeti alkotásokhoz kapcsolódó átrajzolások fennmaradtak, így a mai mesterek ezek alapján tudták újraalkotni a képeket. A pirogránitra kézzel, aprólékos munkával vitték fel a festéket, hasonlóan ahhoz, ahogyan a századfordulón dolgoztak.
Ez teszi igazán izgalmassá a Szent István-terem látványát: a történelmi jelenetek nem pusztán dekorációként vannak jelen. A terem szinte mesél a falain keresztül. Aki figyelmesen nézi a képeket, Szent István életének, a kereszténység felvételének és a magyar állam megszületésének történetével találkozik.
Nemcsak díszek, hanem történelmi üzenetek
A Szent István-terem egészének egyik legfontosabb gondolata éppen ez a történelmi és művészeti összhang. Az építészet, a faművesség, a Zsolnay-kerámia és a festészet ugyanazt a gondolatvilágot erősíti: a magyar államiság és Szent István öröksége áll a terem középpontjában.
Ezért érdemes a látogatás során nemcsak körbenézni, hanem egy kicsit időzni is az egyes képek előtt. A részletekben ugyanis újabb és újabb történetek bontakoznak ki – koronázás, hit, királyi hatalom, háború és az új magyar állam megszületésének pillanatai.
A Szent István-terem így nem egyszerűen egy gyönyörűen rekonstruált történelmi szoba. Egy olyan összművészeti alkotás, ahol a falak, a kerámiák, a faragások és a festmények együtt mesélnek Magyarország történetéről.
A Budai Vár egyik kihagyhatatlan látnivalója
A Budai Vár felfedezésekor természetesen érdemes időt szánni a palota környezetére, a történelmi utcákra és a panorámára is. A Szent István-terem azonban egészen más élményt kínál: itt nem a város látványa kerül a középpontba, hanem egy belső tér története.
Egy olyan teremé, amely több mint száz évvel ezelőtt a magyar iparművészet nemzetközi sikere volt, később szinte teljesen eltűnt, majd a 21. században újra megszületett.
Talán ezért is találó a „Budai Vár ékszerdoboza” elnevezés. Kívülről a Budavári Palota történelmi falai között rejtőzik, odabent pedig egy aprólékosan kidolgozott, gazdag és különleges világ tárul fel.
Ha legközelebb a Budai Várban járunk, érdemes tehát nemcsak a panorámáért megállni. Nyissuk ki ennek az ékszerdoboznak az ajtaját is.
🚶 Tipp a látogatáshoz
A Szent István-terem látogatása korlátozott befogadóképessége miatt előzetes időpontfoglaláshoz és jegyvásárláshoz kötött. Jegyeket és idősávokat a Szent István-terem weboldalán lehet foglalni. A belépő 15 perccel a lefoglalt idősáv előtt érvényes.
