A bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom) – látnivalók, magyar vonatkozások és érdekességek
Az osztrák főváros szívében, a Stephansplatzon magasodik a lenyűgöző bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom), amely nem csupán Ausztria egyik legfontosabb gótikus épülete, hanem egyben az ország egyik nemzeti jelképe is. A „Steffl”, ahogy a bécsiek szeretettel nevezik, lenyűgöző méreteivel, gazdag történelmével és magyar vonatkozásaival kiemelkedő helyet foglal el Közép-Európa szakrális örökségében. Nézzük meg közelebbről a dóm történetét, méreteit, magyar kapcsolatait, látnivalóit és érdekességeit!
A bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom) története
A bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom) története a 12. századig nyúlik vissza. Névadója nem a magyar államalapító Szent István király, hanem az első keresztény vértanú, Szent István diakónus, akinek tiszteletére vette fel a kereszténységben a Vajkként született magyar király az István nevet. A templomot 1147-ben szentelték fel Vértanú Szent István tiszteletére.
A helyén eredetileg egy román stílusú templom állt, amelyet később kibővítettek és gótikus székesegyházzá alakítottak. A mai formáját főként a 14–15. századi bővítések során nyerte el.
Az eredeti román stílusú épületből mára csak néhány részlet maradt fenn, a legtöbb eleme a gótikus stílust képviseli. A dóm a Habsburgok uralkodása alatt élte virágkorát, és számos fontos esemény színhelye volt. Itt tartották esküvőiket, koronázásaikat és temetéseiket.
A második világháborúban súlyosan megsérült. Az újjáépítés közvetlenül a háború befejezése után megkezdődött, amit többek között a lakosság jelentős adományaiból finanszíroztak. Az ünnepi újranyitásra 1952. április 23-án került sor. Külön emléktábla hirdeti az összes osztrák tartomány adományát és közreműködését.
2001 óta Bécs belvárosával együtt az UNESCO világörökség része.
A Stephansdom méretei
A Szent István-székesegyház impozáns méretekkel rendelkezik:
- Hossza: 107 méter
- Szélessége: 72 méter
- Magassága: Összesen négy tornya van. Legmagasabb a déli torony (Steffl) 136,44 méter, ezzel a legmagasabb templomtorony Ausztriában. Az északi torony a csupán 68 méter magas. Az Osztrák–Magyar Monarchiában a székesegyház déli tornyánál magasabb építmény létrehozását megtiltották, például a linzi Szűz Mária-székesegyház emiatt lett két méterrel alacsonyabb.
- A templom belsejében több mint 18 000 ember fér el.
- A belső térben 18 oltár található, és számos művészeti alkotásban gyönyörködhetünk.
A bécsi Szent István-székesegyház magyar vonatkozásai
A Szent István-székesegyháznak több magyar vonatkozása is van. A Habsburg-ház több tagja, akik magyar uralkodók is voltak, szorosan kötődtek a székesegyházhoz, némelyikük sírja is itt található.
A Stephansdom tetőcserepeinek eredetéről többféle vélekedés létezik. Egyes források szerint a templom késő gótikus, meredek tetőszerkezetét, amely egészen 1945-ig piros-fehér-zöld színű volt, valószínűleg a Bécset megszálló Mátyás király fedette le, és a híres budai majolikagyártó műhelyéből hozhatták a mázas cserepeket.
Ugyanakkor a székesegyház hivatalos történetében nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Mátyás király hozatta volna a cserepeket Budáról. A tető jelenlegi, jellegzetes mintázata és színes mázas cserepei a 19. századi felújítások során nyerték el mai formájukat.
A székesegyházban található egy emléktábla, amely a magyar áldozatoknak állít emléket, akik a második világháborúban vesztették életüket.
A templom egyik oltára, a Máriapócsi oltára rejti azt a csodatévő Könnyező Madonna ikont, amelyet I. Lipot hozatott ide 1697-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Máriapócs kegytemplomából. A kép történetéről a templom látnivalói között írok részletesen.
A székesegyházban található egy emléktábla, amely a magyar áldozatoknak állít emléket, akik a második világháborúban vesztették életüket.
A Stephansdom látnivalói, nevezetességei
A tornyok mellett a székesegyház leglátványosabb külső eleme a tetőszerkezet. A 110 m hosszú tető a hajó fölött 37,5 méterrel, a kórus felett 25,3 méterrel emelkedik a falak teteje fölé. Körülbelül 230 000 tetőcserép borítja, amelyeket cikkcakk formában rendeznek el a tetőn. A tíz színben gyártott cserepek súlya 2,5 kg.
A tető déli oldalán az Osztrák Császárság címere látható I. Ferenc császár monogramjával és az 1831-es évszámmal, ami a tető újrarakásának időpontjára utal. Az északi oldalon Bécs város címere és az Osztrák Köztársaság címere látható az 1950-es évszámmal, ami a második világháború utáni tetőújjáépítés éve.
A székesegyház belsejében és környezetében számos különleges látnivaló található.
A templomnak három hajója van, amely arra utal, hogy eredetileg csupán plébániatemplomnak épült.
Oltárok
A templomban 18 oltár található, többségük kápolnákban található. A leghíresebb a főoltár és a bécsújhelyi oltár (Wiener Neustädter Altar), valamint a máriapócsi kegyhely eredeti ikonja.
Főoltár
A főoltár márványból és kőből készült kora barokk remekmű. Szerkezete egy kapura hasonlít, ezért Porta-Coelis (mennyei kapu) oltárnak is nevezik. A hatalmas, ónlemezekre festett oltárkép Szent István vértanú – a székesegyház patrónusa – Jeruzsálem falai előtti megkövezését mutatja.
A Szeplőtelen Szűz szobra mellett Szent Sebestyén, Szent Lipót, Szent Flórián és Szent Rókus szobrai díszítenek.
Bécsújhelyi oltár
Az 1447-ből származó bécsújhelyi oltár, egy tipikus gótikus szárnyas oltár, amely Szűz Mária életének jeleneteit mutatja be. 1883-ban került a székesegyházba, előtte a bécsújhelyi Neukloster-apátságban volt, ahonnan gazdasági nehézségem miatt váltak meg tőle.
A második világháború után a katedrális súlyosan megrongálódott, ekkor a bécsújhelyi oltár szolgált főoltárként a hajó keleti részén. Az utolsó helyreállítás 1986-tól 2004-ig tartott, azóta Ausztria legrégebbi szárnyas oltára ismét eredeti pompájában ragyog.
Máriapócsi oltár
A dóm főbejáratától jobbra a késő gótikus Öchsel-féle baldachin alatt található Máriapócs vagy németesen Pötsch csodatévő kegyképének oltára. 1676-ban Csigri László, máriapócsi bíró a török rabságából történt szabadulása emlékére egy Istenszülő-ikont festetett. A képet a görögkatolikus lelkész öccse, Papp István készítette hat magyar forintért. Ezt a bíró sokallta, így a szentképet bizonyos Hurta Lőrinc vásárolta meg, és ajándékozta a máriapócsi görögkatolikus templomnak.
1696. november 4-én mise közben az ikon könnyezni kezdett, kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig tapasztalták a csodát. I. Lipót a történtek hatására és felesége, Eleonóra császárné kívánságára Bécsbe szállíttatta a képet, és a székesegyházban helyezték el. Többen is a kegyképnek tulajdonították a törökök felett aratott zentai győzelmet, így igen jelentős kultusza alakult ki.
Máriapócson új kegyképet készítettek, a másolat később még kétszer könnyezett, míg az eredeti ikonnal Bécsben már nem történt több csoda.
Kapisztrán-szószék
A Capistrankanzel, azaz Kapisztrán-szószék eredetileg egy kis dombon állt a mai Churhaus közelében, az egykori Szent István temetőben, ahol temetési beszédekhez és prédikációkhoz használták. A kis gótikus homokkő szószék a dóm északi kórusának külső sarkában található. 1430 és 1450 között készült.
Dienstbotenmadonna kegyszobor
Az 1280 és 1320 közötti időszakból származó gótikus remekmű a középkori bécsi szobrászat legjelentősebb műve.
Szószék
A kőből készült szószék a késő gótikus szobrászat mesterműve, egy oszlopnak támasztva áll a főhajóban. Oldalát gótikus szirmok díszítik a templom négy eredeti patrónusának (Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Jeromos) domborműves portréjával. A lépcső tetején egy faragott kiskutya védi jelképesen az igehirdetőt a betolakodóktól.
Síremlékek, katakombák
A székesegyházba igen sok jelentős személyt temettek, túlnyomó többségük a templom alatti katakombákban található. Magában a templomban két középkori eredetű síremlék található.
IV. Rudolfnak és feleségének nagyon rossz állapotban fennmaradt síremléke a bécsújhelyi oltár mellett található.
III. Frigyes császár síremléke a déli kórusban található. Niclas Gerhaert van Leyden alkotta meg 1463-tól kezdődően, és a késő középkor egyik legfontosabb szobrászati műalkotása. Niclas mester halála után a síremléket a tervei szerint folytatták és 1513-ban fejezték be.
A székesegyház alatt egy kiterjedt, mintegy 30 sírkamrából álló rendszer található, amelyeket a 19. század óta neveznek katakombának.
A hercegi kripta fő részében az Habsburg-ház tagjainak 16 koporsója áll. A falfülkék tárolóiban az uralkodócsalád azon tagjainak a belső szerveit helyezték ide, akiknek a teste 1633 óta a kapucinus templom császári kriptájában, szíve pedig 1637-től az Ágoston-rendi templomban lett eltemetve.
Harangok
A Szent István-székesegyház 22 haranggal rendelkezik, ezek közül 18 liturgikus célokat szolgál, kettő pedig óraharang, további két harang pedig működésképtelen és nem szólaltatható meg.
Pummerin
A legfontosabb és leghíresebb harang a Pummerin az északi toronyban lóg. Ez Ausztria legnagyobb, valamint Nyugat- és Közép-Európa harmadik legnagyobb harangja eredetileg egy török ágyúkból öntött harang volt, amely a második világháborúban megsemmisült. 1951-ben elődjének anyagából öntötték újra. Csak nagy egyházi ünnepekkor, valamint szilveszterkor és különleges alkalmakkor (például az osztrák államszerződés aláírásának évfordulóján, a szövetségi elnök halálakor, új pápa megválasztáskora) kondítják meg.
Wolfgang Amadeus Mozart is szorosan kötődött a templomhoz – itt esküdött meg Constanze Weberrel, és halála után itt tartották gyászmiséjét.
Érdemes az épületet kívülről is körbe járni, hisz a hátulján is csodákra bukkanhatunk.
A bécsi Szent István-székesegyház látogatása
A templom hosszan nyitvatart, de 16.30 után csak egy kis részébe lehet bejutni, igaz ide ingyenesen. Többek közt így metekinthető a Máriapócsi oltár is.
Katedrális nyitva tartása:
- H. – Szo., 06:00 – 22:00
- V., és ünnepnapokon 07:00 – 22:00
Napközben jegy váltása után van lehetőség a templom látnivalóinak megtekintésére. Külön váltható például a katedrális, a torony látogatáshoz vagy a katakombák megtekintéséhez jegy, de vásárolhatunk minden látnivalót magában foglaló jegyet is.
Katedrális látogatási idők:
- H. – Szo., 09:00 – 11:30 és 13:00 – 16:30
- V., és ünnepnapokon 13:00 – 16:30
További látogatási információkért keresd fel a templom hivatalos oldalát.
