A bécsi Belvedere palota – történelem, művészet és egy kis „wow” érzés
Ha Bécsben jársz, van egy hely, amit egyszerűen nem lehet kihagyni: a Belvedere palota. Nemcsak azért, mert gyönyörű, hanem mert minden négyzetmétere történelemmel és művészettel van tele. Ráadásul már az első pillanatban elkap az a tipikus „na ezért érdemes utazni” érzés.
Belvedere palota története
A Belvedere palota története a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor Savoyai Jenő herceg, az Oszmán Birodalom felett aratott győzelmeiről híres hadvezér, egy igazán reprezentatív nyári rezidenciát szeretett volna magának. Johann Lucas Hildebrandt terveinek köszönhetően az eredmény egy barokk palotakomplexum, amely két fő épületből áll: a Felső- és az Alsó-Belvedere-ből, köztük pedig egy lenyűgöző, teraszos kert húzódik.
Szerencsére Savoyai Jenő herceg nemcsak katonai zseni volt, hanem igazi műgyűjtő is, ennek köszönhető, hogy a Belvedere ma a világ egyik legfontosabb művészeti kiállítóhelye.
A Belvedere-kastély mellett az alsó-ausztriai Hof-kastély (Schloss Hof), Ausztria legnagyobb vidéki kastélya volt a kedvenc tartózkodási helye. Mindkét palotában gazdag könyvtárat és képtárat gyűjtött.
Savoyai Jenő herceg és Magyarország – több mint hadtörténelem
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, – eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf – anyja, Olympia Mancini, a nagyhatalmú Mazarin bíboros unokahuga volt, apja pedig hivatalosan a savoyai herceg, ám a pletykák szerint maga XIV. Lajos lehetett, hiszen a hölgy a Napkirály első szeretőjeként vonult be a történelembe.
Jenőt családja papnak szánta, ám ő Franciaországban katonai karrierbe kezdett, majd a Habsburgok szolgálatába állt. Apró termete ellenére kiváló kardforgató és hadvezér vált belőle. A Bécset ostromló török hadak szétverésében jelentős szerepet vállalt.
Savoyai Jenő a magyar történelemből is ismerős, neve elsősorban a törökellenes felszabadító háborúkhoz kötődik. Bár nem magyar származású volt, katonai pályafutásának legfontosabb hadszínterei közé tartozott a Magyar Királyság területe, és döntő szerepet játszott a török uralom felszámolásában.
Részt vett a Buda 1686-os visszafoglalását követő hadműveletekben, ahol meg is sérült. Felépülése után a későbbi hadjáratok során a térség stabilizálásában kulcsszerepet játszott, és hosszú időn át meghatározó alakja volt a Habsburg–Oszmán háborúk magyarországi szakaszának.
Savoyai Jenő legnagyobb magyarországi sikere a zentai csata volt, amelyet a mai Zenta területén vívtak 1697 szeptember 11-én, és fényes győzelmet arattak II. Musztafa szultán seregén. Az Oszmán Birodalom felett aratott elsöprő győzelem nemcsak katonai bravúr volt, hanem megalapozta a karlócai békét, amelynek nyomán Magyarország nagy része felszabadult a török uralom alól. Ez a győzelem Savoyai Jenőt Európa egyik legelismertebb hadvezérévé tette.
Savoyai Jenő emlékezete
A magyar történeti emlékezetben Savoyai Jenő:
- nemzeti hős helyett inkább „felszabadító hadvezérként” él,
- akinek sikerei közvetlenül hozzájárultak a török uralom megszűnéséhez,
- és közvetve a 18. századi újjáépítés, polgárosodás feltételeinek megteremtéséhez.
A katonáskodás mellett visszavonultan élt, és magánéletéről nem sok adat maradt fenn. Állítólag különösen nagyra becsülte egy magyar hadvezér, Batthyány II. Ádám özvegyének, Strattmann Eleonóra grófnőnek a társaságát.
Savoyai Jenőnek ma is áll szobra Budapesten, a Budai Vár területén. Ezt Róna József készítette, 1900-ban állították fel. A lovas szobor különösen beszédes: a herceg a törökök felett aratott győzelmek jelképeként jelenik meg. A második világháborút szinte sértetlenül átvészelte, ami önmagában is ritkaságnak számít a várnegyedben.
Az egykori birtokához tartozó Budafok (korábbi nevén Promontor) főtere a herceg nevét viseli. Rá utal a kerületi Savoya Park nevű bevásárlóközpont elnevezése is.
Érdekesség, hogy a hadvezéri életpálya után megépíttetett bécsi rezidenciája, a Belvedere palota, részben a magyarországi hadjáratok során szerzett tekintély és vagyon eredménye volt.
Savoyainak több birtoka és kastélya volt Európában, Magyarországi birtoka a budafoki szőlőhegy (Promontor) és a Csepel-sziget volt, ahova a Belvedere palota építészével a ráckevei Savoyai-kastélyt építtette. A mai horvátországi Bellyén a 18. század első felében vadászkastélyt építtetett, de csak ritkán tartózkodott ott.
Felső- és Alsó-Belvedere – mi micsoda?
A kastélykomplesszum mindkét része és a közöttük elterülő park is igen látványos. A látogatást érdemes a Felső-Belvederével kezdeni, ez adja a „nagyobb élményt”.
Az Felső-Belvedere a legismertebb rész, és nem véletlenül. Itt található az Osztrák Galéria, benne a világhírű festményekkel. Az épület maga is egy mestermű: díszes homlokzat, hatalmas ablakok, és olyan kilátás, amit nehéz elfelejteni.
Az Alsó-Belvedere egy kicsit intimebb hangulatú. Ez volt Jenő herceg eredeti lakóhelye, és ma főként időszaki kiállításoknak ad otthont. Ha szereted a nyugodtabb, kevésbé zsúfolt tereket, ezt a részt különösen értékelni fogod.
A kert, ahol jólesik csak sétálni
A két palotát összekötő barokk kert önmagában is megér egy látogatást. Szökőkutak, szobrok, szimmetrikus sövények, minden a helyén van. Jó időben ideális hely egy lassú sétára, fotózásra vagy csak arra, hogy leülj egy padra és élvezd Bécs elegáns hangulatát. Ezt ráadásul ingyen is megtehetjük.
Felső-Belvedere kiállításai és látnivalói
A Felső-Belvedere palota legnagyobb vonzereje az állandó kiállítás, melynek vitathatatlan fő attrakciója A csók, Gustav Klimt ikonikus alkotása. A szecesszió mesterműve aranyfelületeivel és szimbolikus ábrázolásmódjával ma is elementáris hatást gyakorol a látogatókra, nem véletlenül állnak előtte hosszú sorok.
A Klimt-gyűjtemény azonban itt nem ér véget, a Belvedere gyűjteménye az egyik leggazdagabb Klimt-kollekció a világon. Itt látható többek között a Sonja Knips portréja és a híres Judith is, amelyek tovább erősítik a múzeum nemzetközi jelentőségét.
De nem csak Klimtről szól a hely: Schiele, Kokoschka és más nagy nevek művei is megtalálhatók itt. A festészet szerelmesei a 19. századi realizmus és naturalizmus fontos darabjaival is találkozhatnak. Például Karl Karger monumentális vasúti jelenetével, amely a gyorsan modernizálódó Bécs világát idézi meg.
A szobrászatot Auguste Rodin két műve képviseli, köztük az érzelmekkel telített Éva című szobor.
Külön érdekesség, hogy a Belvedere jelentős teret szentel kevésbé ismert alkotóknak és női művészeknek is, például Tina Blau nagyméretű tájképének, valamint romantikus alpesi látképeknek és történelmi festményeknek.
Míg a Felső-Belvedere főként állandó mesterműveket (pl. Klimtet és más klasszikusokat) mutat be, addig az Alsó-Belvedere leginkább időszaki, különleges tárlatokról szól.
Alsó-Belvedere kiállításai
Az Alsó-Belvedere nem állandó, kronologikus gyűjteményt mutat be, hanem rendszeresen cserélődő tárlatokat szervez, amelyek különféle korszakok, művészeti irányzatok vagy tematikák köré épülnek. A kiállítások a barokk palota elegáns tereiben egyaránt mutatnak be klasszikusabb anyagokat és modern, kortárs szemléletű tárlatokat – így friss művészi hangokkal és izgalmas témákkal is találkozhatsz.
Egy-egy látogatás alkalmával az Alsó-Belvedereben például előfordulhatnak:
- francia impresszionista festmények: például Cézanne, Monet és Renoir művei (időszaki kiállítás formájában).
- egyedi portrék és karaktertanulmányok: például Franz Xaver Messerschmidt szobrainak bemutatója.
- klasszikus és modern művészek válogatása: a palota ideiglenes kiállításaiban sokszor jelennek meg történeti mesterek és kortárs alkotók egyaránt.
Hasznos információk a Belvedere paloták látogatásához
A Belvedere palota tökéletes kombinációja a történelemnek, a világszínvonalú művészetnek, a gyönyörű építészetnek és egy kis bécsi eleganciának.
- Tervezd előre: mivel a kiállítások időszakosak és változnak, érdemes előre megnézni a Belvedere hivatalos honlapján, hogy épp melyik tárlat fut.
- Felső + Alsó kombinált jegy: ha mindkét palota kiállítását megnéznéd, válts kombinált jegyet, így olcsóbban jössz ki. Jegyet a főkapu melletti külön jegyirodában vásárolhatsz, a palotákban nincs lehetőség jegyvásárlásra.
- Menj korán reggel vagy zárás előtt: így elkerülheted a tömeget.
- Ne hagyd ki a kávéházat: A Felső-Belvedere kiállító termeiből is megközelíthető a kastély kávéháza, ahol felfrissülhetünk a múzeumlátogatás közben. A belépőjegyet megőrizve visszatérhetük a kiállítótérbe. A tojáslikőrös Klimt szelet nagyon finom, a hamisítatlan bécsi kávéról nem is beszélve.
Akár egy fél napot, akár csak pár órát szánsz rá, garantáltan maradandó élmény lesz. Ha pedig szereted azokat a helyeket, ahol a múlt és a jelen természetesen találkozik, a Belvedere biztosan a kedvenceid közé kerül.
