Bécs belvárosában, a régi piac térségében, a Hoher Markton áll egy óra, amely nem egyszerűen mutatja az időt, hanem az idő múlásával elmeséli az osztrák főváros ezer éves történetét. Az Ankeruhr – magyarul Anker óra – a szecessziós Bécs egyik legkülönösebb alkotása, amely több mint száz éve lenyűgözi a turistákat és a helyieket egyaránt.
Anker óra: az óra, ami valójában híd
Ha Bécsben jársz, és a Stephansdom környékén sétálsz, érdemes egy apró kitérőt tenned a Hoher Markt felé. Két épület között, a magasban egy hidat fogsz megpillantani, rajta egy monumentális, rézből, márványból és aranyozott díszekkel kirakott órával. Ez az Ankeruhr, amely több mint száztíz éve bűvöli el a járókelőket.
Az Anker óra első pillantásra monumentális díszórának tűnik, valójában azonban egy híd is: összeköti az Anker biztosítótársaság két épületszárnyát. Akár sóhajok hídjának is nevezhetjük, ahogy a velencei híres átjáró után a két épületet összekötő hidakat gyakran hívjuk.
Az Anker órát a szecessziós festő és szobrász Franz Matsch – aki egyébként Gustav Klimt közeli barátja és alkotótársa volt – tervezte 1911-ben, és 1914-re készült el.
Az óraszerkezetet Franz Morawetz udvari órásmester készítette el. A háborús idők ellenére a végeredmény egy pazar, részletgazdag szecessziós (Jugendstil) ikon lett.
A név sem véletlen: az órát a „Der Anker” biztosítótársaság rendelte meg reprezentációs célból. Az akkori vállalatvezetés olyan látványosságot akart, amely egyszerre modern, művészi és technikai csoda. És sikerült is nekik.
Az óra elektromos meghajtást kapott, ami az 1910-es években kifejezetten modern megoldásnak számított. Több különböző mester és műhely dolgozott rajta, az órásmesterektől a mozaikkészítőkig.
Érdekesség, hogy az első nyilvános próbaüzemet 1915-ben tartották, méghozzá Ferenc József születésnapján. Akkoriban még a császári himnusz is felcsendült az előadás részeként.
A második világháború alatt az Ankerhof épülete súlyosan megsérült, és az óra hosszú időre leállt. Csak 1956-ban indították újra, később pedig teljes restauráláson is átesett. Ma már műemléki védelem alatt áll, és Bécs egyik ikonikus szecessziós alkotásának számít.
Tizenkét figura, tizenkét óra
Az Anker óra legkülönlegesebb része a mozgó figurajáték. Az óra hídján tizenkét történelmi személy vagy figurapár vonul végig tizenkét óra alatt. Minden teljes órában egy új alak jelenik meg, délben pedig az összes figura egyszerre felvonul zenei kísérettel.
Az óra felépítése rendhagyó. Nincsenek hagyományos mutatói. Ehelyett egy vízszintes skálán (amely a perceket mutatja 0-tól 60-ig) vonulnak végig a történelmi alakok. Mindegyik figura feje felett egy római szám látható – ez jelzi az aktuális órát.
Minden órafordulókor új történelmi személyiség lép a színpadra, miközben a háttérben az adott korra jellemző zene szól (ma már digitálisan, de eredetileg egy 800 sípos orgona szólt a falak mögött).
A figurák között olyan ismert történelmi alakok szerepelnek, mint:
- Joseph Haydn,
- Mária Terézia.
- Savoyai Jenő herceg,
- Marcus Aurelius római császár.
A több mint 2,5 méter magas rézfigurák lassan mozognak végig a hídon, így az egész szerkezet inkább emlékeztet egy színházi előadásra, mint hagyományos órára.
A történelmi alakok sorrendje:
| Óra | Történelmi alak(ok) |
| I (13:00) | Marcus Aurelius római császár |
| II (14:00) | Nagy Károly frank császár |
| III (15:00) | IV. Lipót babenbergi herceg és felesége |
| IV (16:00) | Walther von der Vogelweide (középkori trubadúr) |
| V (17:00) | Habsburg Rudolf császár és felesége |
| VI (18:00) | Hans Puchsbaum (építőmester) |
| VII (19:00) | I. Miksa császár |
| VIII (20:00) | Johann von Liebenberg (bécsi polgármester a török vész alatt) |
| IX (21:00) | Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf (Bécs védője) |
| X (22:00) | Savoyai Jenő herceg (hadvezér) |
| XI (23:00) | Mária Terézia császárné és férje, Lotaringiai Ferenc |
| XII (24:00) | Joseph Haydn (zeneszerző) |
A déli „mini koncert”
A turisták többsége délben gyűlik össze az óránál. Ilyenkor ugyanis mind a tizenkét figura felvonul, miközben korabeli zenék szólnak. Az eredeti rendszerhez orgona is tartozott, amelyet a második világháborúban ért sérülések után már nem tudtak helyreállítani, ezért ma hangrendszer közvetíti a dallamokat.
Ez az egyetlen időpont a nap folyamán, amikor nemcsak egyetlen figura jelenik meg, hanem az összes (mind a 12 történelmi alak/pár) végigvonul a hídon egy látványos, 15 perces parádé keretében, zenei kísérettel.
Apró érdekességek, amiket sokan nem tudnak
Az óra nem hagyományos számlapot használ
Az Anker órán a számok helyett stilizált díszítések és különleges szecessziós elemek láthatók. A hangsúly nem a pontos leolvashatóságon, hanem a művészi élményen van.
A figurák sorrendje időrendi
A történelmi alakok nem véletlenszerűen követik egymást: Bécs történetének kronológiai sorrendjében vonulnak fel.
A haláltánc szimbóluma
Az óra bal oldalán egy kaszás alakot, a Halált látjuk, aki egy homokórát tart. A jobb oldalon ezzel szemben az Élet szimbólumaként egy kislány látható, kezében pillangóval. Ezzel Matsch a barokk „Memento mori” (Emlékezz a halálra) hangulatot ültette át a szecesszióba.
A leghíresebb osztrák zeneszerző a fináléban
Az óra utolsó, 12. órájában (este 11-kor vagy a déli parádé végén) Joseph Haydn alakja jelenik meg, a háttérben pedig stílszerűen az Oratórium az Évszakokból csendül fel.
Advent idején karácsonyi dallamok szólnak
Decemberben minden nap délután 5 órakor karácsonyi zenével egészül ki a látványosság.
Az Anker óra egyszerre turisztikai látványosság, műalkotás és időgép. Miközben Bécs körülötte modern nagyvárossá vált, ez a különös mechanikus színház továbbra is ugyanazzal a lassú méltósággal meséli el a város múltját, mint több mint száz évvel ezelőtt.
Talán éppen ezért működik ma is: nem csupán az idő múlását mutatja, hanem azt is, hogyan válik történelemmé minden egyes óra.
